Új Tükör, 1980. július-szeptember (17. évfolyam, 27-39. szám)

1980-08-31 / 35. szám

40 □ QUICK A Szlovéniában, az olasz határ szomszédságában fekvő kis fa­lucska, Lipizza volt az őshazája a fehér, selyemszerű, heves, de engedelmes, tanulékony és ezért jól idomítható lovaknak, a lipicaiaknak. Itt alapította meg négyszáz évvel ezelőtt 1580-ban, az akkor még a Habsburg-birodalomhoz tartozó kis falucska határában, Károly herceg méntelepét. A vad karszti lovak és az andalúziai mének keresztezéséből szüle­tett állatok a bécsi spanyol lo­vasiskola neveltjeiként váltak világhírűekké. A történelem vi­harai a méntelepet sem kímél­ték. 1943-ban a németek az egész állományt elhurcolták a Szudéta-vidékre. A kitelepítést átélő tizenegy csődör csak 1947-ben tért vissza hazájába. Azóta számuk megsokszorozó­dott. A jelenleg 230 „főnyi" ál­lományból évente tizenöt kerül el a világ különböző tájaira. Pluto Vera IV. például Belgi­umba távozott, új gazdája öt­venezer márkát szurkolt le érte. A FEHÉR LIPICAIAK HAZÁJA A lipicaiak egy csoportja. Walt Disney, aki filmet készített róluk, „a fehér mének csodájának" keresztelte el a nemes, szép fejű, hűséges tekintetű állatokat RENOIRT IS MEGIHLETTE VOLNA A 25 esztendős, zöldesszürke szemű, alacsony termetű Isabella Huppert egyénisége, szépsége, sugárzó tehetsége Franciaország legnagyobb filmcsillagává avatta. Az elmúlt néhány esztendő alatt kereken 20 filmben játszott. Az idei cannes-i fesz­tiválon három versenyfilm főszerepében láthatta a közönség, többek között a fran­cia-magyar koprodukcióban készült Örökség című alkotásban. Franciaország, Svájc és Magyarország után Isabelle Huppert most a tengerentúlra készül, Holly­woodba szerződött. Valószínűleg az amerikai közönséget is megragadja majd Huppert finom szépsége, mely Bertrand Tavernier rendező szerint Jean Renoirt is megihlette volna. ORPHEUSZ BRITANNIÁBAN Három évig tartó munka után most fe­jeződött be az 1977-ben Dél-Angliá­­ban, Kennet Valley-ben feltárt római kori mozaik helyreállítása és értelmezé­se. A négy méter hosszú, ezer apró kö­vecskéből és parányi mozaiklapokból összeállított padlózat Orpheuszt ábrá­zolja Aphrodite, Nemesis, Demeter és Persephone társaságában. Bryn Walter angol régész a mozaikábrák rejtélyét megfejtve bebizonyította, hogy az i. e. 360-ban emelt épület magántemplom lehetett, melyben az Orpheusz-kultusz hívei, az orfikusok végezték misztikus szertartásaikat. Szakemberek eddig úgy tudták, hogy a lélek halhatatlan­sága és a lélekvándorlás tanára épülő vallás, melynek a hagyomány szerint Orpheusz volt a megalapítója, csak a római birodalom keleti részében virágzott. A britanniai lelet — mely egyébként az első föltárt Orpheusz­­templom a világon — arra utal, másutt is lehettek hívei a zengő lantú mitoló­giai hősnek. A Kennet Valley-ben föltárt Orpheusz­­mozaik

Next