Új Tükör, 1980. október-december (17. évfolyam, 40-51. szám)

1980-11-02 / 44. szám

— Nemrég elkészült jelentésünkben leírtuk, hogy a hazai idegenforgalom mérséklődött. A belföldi turisták az olcsóbb szállásokat és étkezési lehetőségeket keresik. Viszont ne felejtse el, az idegenforgalom üzlet is. Piacgazdálkodás. Ismeri ezeket a forgalmakat? Nő az idegenforgalom nép­­gazdasági jelentősége. 1979-ben az idegenforga­lomból származó közvetlen devizabevételek áru­exportunk értékének 4%-át tették ki. Népgazda­sági szintű számítások szerint a nemzetközi ide­genforgalomban 300/o-kal olcsóbban „termelhető ki” a deviza, mint átlagosan az áruforgalomban gondolja csak el. Idegenforgalmunk bevételei tel­jes egészében fedezték a lakosság külföldi utazá­sait és még jelentős többlet is maradt. Ami a belföldi turizmust illeti, változások vár­hatók. Figyelje meg! Jövőre (mert kisebb a ke­reslet) már olcsóbban fogják kínálni a szállást a Balatonon. Az lesz, ami a vendéglátóipari áreme­lések után történt. Sok étterem, vendéglő észbe kapott, a forgalom csökkenése miatt kénytelen volt csökkenteni az árakat, vendégcsalogató gesztusokra kényszerült, és kényszerülni fog a még olcsóbb és ésszerűbb üzemeltetésre, mert tönkremegy. Nem véletlen, hogy sok kifőzde az­ ­ idén is megtalálta számításait a Balaton part­ján. Találja meg az állami vállalat is. Az üzlet üzlet. A Balatonszéplak-felsőn az állomás CM mögötti utcában 19 éven keresztül csak egy magánkifőzde volt. Évről évre bővítették, látszott,­­a­­hogy gyarapodik a tulajdonos. Mindig is jó volt ide betérni , ám a különleges ízű egytálételekre, vagy palacsintára. Ez így ment el­ tavaly őszig. Hogy, hogy nem, pont szemben egy másik magánkifőzde is kapott iparengedélyt. Egész nyáron farkasszemet nézett a régi és az új tulajdonos. A régebbi kezdetben dühösen kidobta a nyakán maradt ételeket. Aztán megbékélt sorsával. Fölvette a versenykesztyűt. Se Szabó Jánosné, se Jakab János nem ment tönkre az idei csökkent forgalomban. Lehetséges, hogy a régi tulajdonos talán jövőre nem fogja ismét bővíteni kifőzdéjét, vagy ismét kitalál valami vendégcsalogatót; a lényeg az, hogy a közönség járt a legjobban. — Kállay elvtárs, azt tapasztaltam, hogy­­ a Balatonon már nem olyan könnyű meg­gazdagodni egy idény alatt, mint régen. Nézze ezt a fényképet. Török István 20 éves fiatalem­berről készült. Elhatározta, hogy a nyári szezon­ban lemegy egy állami büfébe. Tudott, hallott arról, hogy milyen ,,sokat” lehet ilyen helyeken keresni. Havi 6-7 ezerre számított. Nos nem vált be a terve, örült, ha a havi 3500 bejött. Augusz­tus első napjaiban leszámolt, és ismét Pesten helyezkedett el. — Ez valóban elgondolkodtató. — Viszont van egy gondom. Az volt az érzé­sem, hogy a balatoni vendéglátóipar néhány embere a kevesebb vendégen ugyanannyi hasz­not akar „behajtani”, mint tavaly, vagy két éve. Hogy csak egy példát mondjak. Az üdülők ellá­tásához kiválóan berendezett siófoki Sió Tsz 12 büfében italokat és sülteket árusít (évente 3000 sertést dolgoz fel a tsz) harmad- illetve negyed­osztályú árakon. Csak májusban 30 rajtaütéses leltárt voltak kénytelenek tartani az üzletekben. A panaszok és gyanúk beigazolódtak. Az erélyes tsz-vezetés megpróbálta kordában tartani az ügyeskedőket. Bár minden vendéglátó cég veze­tője ilyen határozott lenne!­­ Megállapítottuk, hogy a szolgáltatások színvonala valamelyest javult az előző évekhez képest. Ez a kisebb forgalomnak is betudható. Sok helyen azonban baj van az úgynevezett „környezeti kulturáltsággal”, a tisztasággal — W. C.-k állapota stb. Sok bírálat érte az udva­riatlan, lassú kiszolgálást és a szakmai felkészü­letlenséget. — Több pénzért színvonalasabb szolgáltatást illik adni. — Igen. Nos hát ez a vendéglátóiparunk elkövetkezendő erőpróbája. ■ Tanyi Jánost, a siófoki NEB­Co városi elnökét kerestem. 1979-ben 92 napon át IM 22 népi ellenőr vizsgálta a megye (/) városainak köztisztasági helyzetét. Minket is főleg ■ a Balaton-part érdekelt. Átnéztem a vaskos jelentést. M. ,,A népi ellenőrök helyszíni megállapításai azt mutatják, hogy az 1977-ben lefolytatott vizsgálat során fellelt hiányosságok megszüntetésében nem sok sikert értek el." Szép körmönfont mondat, de fedi a valóságot. Bizony-bizony a Balaton piszkos. Az idén nem volt sok látogató, mégse szívesen fürödtem volna Siófoknál. Néhol vegyszerhabos a víz. Néhol döglött halak lebegtek rajta. Tetszett a jelentés egy másik megállapítása is. „A szabálysértési eljárások száma nincs arányban a köztisztaság jelenlegi helyzetével. 1978-ban 13 esetben bírságoltak. 1979-ben 4 esetben." Még egy ollózás. „A vizsgálat megállapítása szerint a köztisztaságra fordított fejlesztési alapok nem kielégítőek." Tanúsíthatom. Néhány étterem konyhájában ottlétemkor aznap bokáig ért a csatorna vize. Siófokon! Könyörögtek, hogy ne jelentsem a KÖJÁL-nak. Rosszak a csatornák. A népi ellenőrzési vizsgálat végül így summázta újbóli jelentését: „Az 1977. évi vizsgálatunkban tett jelentéseinket fenntartjuk, továbbra is az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10. pontokban.” 5 — Kállay elvtárs, nem tudom, célszerű-e­­ arról beszélni,­­hogy tönkremegy a Balaton. Erről már oda-vissza sok nyilatkozat hangzott el. — Csak egyvalamit röviden. Az egyik vízügyi dolgozó vastag mappába gyűjtötte a múlt szá­zad közepén és végén megjelent újságcikkeket, melyek az jósolták, hogy a Balaton 10 éven belül elpusztul. Vannak gondjaink, megoldásukhoz nagy erőfeszítésekre lesz szükség. De megnyug­tatom, hogy még az ön dédunokája is kelleme­sen fog fürdeni a tóban. — Van egy másik észrevételem is. Bármely nagy tó vagy tenger partján bárki végigsétálhat — a világon mindenütt így van. Nálunk nem le­het körbemenni a Balaton-parton. Nem a zárt szabadstrandokról beszélek. Sok a privát és a közületi „magánpart”. Pedig évekkel ezelőtt ez­zel kapcsolatban kormányrendeletet adtak ki. — Sajnos vannak személyek és intézmények, akik és amelyek ezt még a mai napig sem haj­tották végre.­­ — A szezonnak vége. Gondolom, már a jövő ■ évad idegenforgalmára készülnek, s nem­csak a Balatonon. — 1981-ben sem lesz az az elsődleges cél, hogy minél több külföldi látogasson meg minket. Devizabevételeink növelése a fontos. Több szer­vezeti csoport fogadását tervezzük. Intézkedése­ket tettünk az idegenforgalom területi és időbeli koncentrációjának enyhítésére. Tehát ne csak a Balatonra jöjjenek. Új piacokat szeretnénk megszerezni. Arra törekszünk, hogy tovább csökkenjen az áru- és valutaspekuláció. A kon­vertibilis devizabevételek dinamikus növelése mellett a rubelbevételeket is növelni akarjuk. Jobban ösztönözzük az elő- és utószezon gazda­ságos kihasználását. — S az árak? — Viszonylagos stabilitásra törekszünk, hogy az árszínvonal növekedése ne legyen több 4-5%-nál. — S a szolgáltatások? — Azokon sokat kell javítani. A szervezett­ségen elsősorban és az emberi tulajdonságokon. Mondhatom úgy is, hogy káderkérdés az egész. Arra törekszünk, hogy az eddigi műszaki szín­vonalat tartani tudjuk. Sok fejlesztésre nincs pénz. Folytatjuk az osztrák hitelből épülő szál­lodák fejlesztését. Jövőre megnyílik a Fórum Intercontinental. Még több és jobb idegenforgal­mi propagandát akarunk. Megvizsgáljuk az ide­genforgalmi célú külföldi közös beruházások le­hetőségeit. — Ez elég lesz? — Több magánvendéglőt, élelmiszer-kiske­reskedőt, magánpenziót, magánkempinget sze­retnénk látni. Ehhez a feltételeket most fogjuk rendezni (építés, adózás stb.). — S a külföldre készülő magyarok? — Hasonló lehetőség lesz, mint az idén. — S mi lesz a belföldi turistákkal? — Nagyon fel kell rá készülnünk. Erre figyel­meztet a XII. kongresszus határozata is. A VI. ötéves tervidőszakban bevezetjük az ötnapos munkahetet. A jelenlegi 100-105 nappal szemben akkor már 130 szabad napja lesz minden dolgo­zónak. Így elsősorban a hétvégi és a kiránduló­forgalom fog növekedni. Most elősorban a termé­szetjárás, az ifjúsági turizmus és a gyógy-idegen­­forgalom fejlesztésén dolgozunk. Nemsokára megoldódik a turistaházak ügye. Intézkedünk az elő- és utószezon arányának növelésére — ru­galmas árpolitikával, kedvezményekkel. Célunk, hogy a belföldi turizmus ne legyen drága. BRÁDY ZOLTÁN N K1ja X □ 21

Next