Új Tükör, 1981. január-március (18. évfolyam, 1-13. szám)

1981-01-04 / 1. szám

AJÁNDÉK AZ UNESCÓNAK A Szovjetunió az UNESCO-nak adomá­nyozta Hja Glazunov egyik festményét. A világszervezet párizsi székházában függő kép a Szovjetunió népeinek, nem­zeteinek és etnikai csoportjainak azokat a kiemelkedő alakjait ábrázolja, akik kivételes szerepet töltenek be az em­beriség kultúrkincsének kialakításában. A festmény középső részén Doszto­jevszkij Nyetoska Nyezvanova című mű­vének hőse, Puskin, Natasa, a Háború és békéből (a háttérben) Tolsztoj, elöl Gogol. Tolsztoj alakja mellett Saljapin figurája magasodik Borisz Godunov jel­mezében, mögötte Csajkovszkij portréja az előtérben jobbra pedig Rahmaninov. A kép hátterében a zománcművességé­­ről nevezetes Palekh városka. Baloldalt Rubljov festménye. DIVAT A JÓ FALAT Példányszámát és népszerűségét tekint­ve a Larousse enciklopédiáké az első­ség Franciaországban. A második hely azonban vitathatatlanul a francia Mari néni századvégi szakácskönyvét illeti. A nyolcvan kiadást megélt ételrecept­gyűjtemény az utóbbi években második ifjúságát éli. 1979-ben százezer, 1980- ban háromszázezer példány kelt el be­lőle. A „természetes” anyagokból ké­szült, régi ízeket idéző ételek, italok utá­ni példátlan vágyakozás milliók gusztu­sát jellemzi, nemre, korra, foglalkozás­ra való tekintet nélkül. A jó falatok di­vatja egy tőről fakad az antik bútorok és étkészletek, a természetes anyagok­ból készült tárgyak, ruhaneműk iránti érdeklődéssel. A gyárilag előállított, formatervezett használati eszközök le­hetnek tetszetősek és célszerűek, az ételek táplálóak és vitamindúsak — de ezek is, amazok is egyhangúak, „sótla­­nok”, uniformizáltak. Az ipari társadal­mak embere ükanyáink konyháinak főzt­­jével igyekszik megfűszerezni a modern élet kényelmes, de monoton egyhangú­ságát. 40 □ POKOLLÁ VÁLT A MENNYORSZÁG Decemberben mutatták be New York­ban Michael Cimino új filmjét, A mennyország kapuját. Cimino alkotása nemcsak a filmművészet legköltsége­sebb, hanem egyben a legkatasztrofá­­lisabb bukással járó művének bizonyult. A múlt századbeli Amerika vadonjaiban játszódó három és fél órás történet cse­lekménye - a kritika szerint - követhe­tetlen. A szerelmi háromszög-történet mögött meghúzódó társadalmi monda­nivalót legföljebb csak megsejteni le­het. A vásznon sablonfigurák szerepel­nek, s az egész filmet valami lapos, ál­pátosz lengi át. A film bemutatóját bombarobbanás­hoz hasonlítható felháborodással fo­gadták a sajtó képviselői, a művészek, a gyártó cég, az United Artists felelős vezetőiről nem is beszélve. Jelenlegi formájában nem engedik forgalmazá­sát. Utasították a rendezőt, vágja újra filmjét - úgy talán emészthetőbbé válik. A mennyország kapuja című film két főszereplője: Isabelle Huppert és Kris Kristofferson DER SPIEGEL SZIGET - HULLADÉKBÓL A hulladék hasznosításának újszerű megoldására vállalkoztak Svédország­ban. 1978 óta építik Landskrona part­jainak közelében az ország legnagyobb vegyi gyára, a Supra cég „termelte" évi 300 ezer tonna kénsavas mész felhasz­nálásával a hulladékszigetet. A szikla­­törmelékkel­ megalapozott, a gyár mel­léktermékeivel feltöltött tengerbe épí­tett szárazföld kiterjedését 600 ezer négyzetméterre tervezik, s elkészülte után szabadidőparkként fogják hasz­nosítani. A svéd találmány máris köve­tőkre talált: amerikai mérnökök New York közelében hasonló sziget létesíté­sét fontolgatják a város hulladékainak felhasználásával. THE SUNDAY TIMES

Next