Új Tükör, 1982. január-március (19. évfolyam, 1-13. szám)

1982-01-17 / 3. szám

Ferenc, Növényi Norbert és Tóth István egyszer­re intéz majd a szőnyegen a lehető legjobb erő­ben rohamot a külföldi vetélytársak ellen. Talán idén így történik. Egy azonban bizonyos, hogy a magyar sport csúcsai eléggé ingatag talajra épültek. Jó lenne, ha magasabbak és főleg szilárdabbak lennének. 1982-ben már a világversenyek a következő olim­pia próbái. A magyar sport évkönyve 1980. című kötetben (szerkesztette Sass Tibor) Páder János, az OTSH elnökhelyettese így körvonalazza az el­következő felkészülés legfontosabb feladatait: „Az 1984. évi olimpiára felkészülés célkitűzése a várhatóan nehezebb körülmények és a növekvő színvonalemelkedés ellenére csakis az lehet, hogy meg kell szilárdítanunk Moszkvában elért ered­ményeinket, meg kell akadályozni, hogy vissza­esés következzék be a magyar élsportban! Ennek megvalósítása érdekében az eddigi és a moszkvai olimpia tapasztalatai alapján az előt­tünk álló legfontosabb feladatok:­­ A Az olimpiai felkészülést széles sportági alapokon kell megszervezni, amely a játékok műsorán szereplő versenyszámok többségére ter­jedjen ki. (A programban szereplő versenyszá­mok továbbiakkal bővülnek!) Ezen belül diffe­renciált feltételeket kell nyújtani a mérhető és sok érem-, illetve pontszerzést lehetővé tevő sportágak élvonalának fellendítésére, megerősíté­sére. Külön figyelmet kell fordítani eredményes­ségünk növelésére a női versenyszámokban. Széles körű összefogással kell kibontakoztatni az elmúlt olimpiai ciklus során feltűnt és a nemz­­­zetközi ifjúsági versenyeken sikeresen szerepelt fiatal utánpótláskorú versenyzők tehetségét. A­­ sportági alapra épülő kiválasztási és képzési rend­szer egyben bővítse a válogatási lehetőségeket is. \ '*} Az élsport irányításában és vezetésében hatá­ro­­ozottabb, következetesebb, egyértelműbb, szi­gorúbb rendet kell megkövetelni. Egy fiatal ver­senyző, akinek jó adottságai vannak, tehát tehet­séges, nem mindig tudja megítélni azt, hogy mit, mikor, hogyan tegyen, hogyan cselekedjen. A ve­zetőknek nagyobb feladatot, több felelősséget kell vállalniuk, nekik kell meghatározniuk a köve­tendő utat. Rajtuk múlik, hogy kiből milyen ver­senyzőt tudnak formálni. A versenyzők felkészítésében a központi aka­rat szerint az irányító szervek, a szövetség, a sportegyesület, a szakosztály, a versenyző együt­tes, összehangolt tevékenységére van szükség, mert csak így érhető el eredmény. (Mindenki fe­lelős — természetesen — mindenki másért!) A szövetségek feladata a nemzetközi sportélet fej­lődésének figyelemmel kísérése és a tapasztala­tok, tanulságok mielőbbi átültetése, „adaptálá­sa". A szövetségek a szakmai követelményeknek és az élsportolók felkészítésének meghatározói. 3 Megfelelő tájékozottsággal kell rendelkezni a nemzetközi élvonal fejlődésének tendenciá­járól, a legkorszerűbb tudományos ismeretekről és eljárásokról. Folyamatosan korszerűsíteni kell az edzések tartalmát és módszereit.­­ A felkészülésben az edzések fő jellemvonása továbbra is a magas szintű versenyzéshez szükséges képességek fejlesztése, a tudás növelése lehet. A sportolók felkészítésében, a hosszú távú, t­rv szerinti munkának kell érvényt szerezni. Fontos annak felismerése, hogy mi lesz a következő olim­piai ciklus felkészülésében a fejlődés legfőbb mozgatója. Az évenként növekvő, mindig új in­gereket nyújtó edzésterheléssel töretlen színvo­nal-növekedést kell elérni a sportolók teljesít­ményében. A fejlődés megállapításában az ob­jektív módszereket kell előtérbe helyezni. A fel­készülésben a tudományos megalapozottságú is­meretek a meghatározóak.­­ A tudományos kutatókat és a sportorvosokat jobban be kell vonni az olimpiai felkészü­lés során mind a tervezésbe, mind a feladatok végrehajtásának értékelésébe. A tudományos te­vékenység keretében tervszerűen és szervezetten kívánjuk biztosítani a versenysport fejlesztése, az olimpiai felkészülés segítése számára a szük­séges információkat. Az edzői munka nem épül­het a rutinra, a megérzésekre, egyre jobban a tu­datosság jellemezze a felkészülés minden fázi­sát. Tudni kell, hogy mit miért csinálunk. Át kell térni az edzői tevékenység során a szubjektív megítélésről az objektív megítélés módszereire. El kell jutnunk az edzettség olyan regisztrálásá­hoz, amely alapján a helyes vagy helytelen út, módszer választása nemcsak az eredmény és az eredménytelenség alapján ítélhető meg. A spor­toló fejlődésének, teljesítmény-növelésének alap­törvénye a terhelés növelése. Ez pedig csak mé­réssel, objektív módszerekkel ítélhető meg. PETROVITS LÁSZLÓ ÉS NÉMETH FERENC (MTI) FELVÉTELEI : Alapvető változtatást igényel a sportolók ne­velése. Az olimpiai versenyeken csak nagyon erős akaratú versenyzők tudnak helytállni. A morális tényezők kapjanak nagyobb szerepet a válogatási követelmények között. Meg kell szabadítani sportolóinkat a felesle­ges terhektől. Ez pedig csak akkor sikerül, ha sportolóink érzik a kisebb-nagyobb közösségek tá­mogatását. A jövőben még inkább úgy kell ne­velni versenyzőinket, hogy a kritikus helyzetek­ben megfelelően tudjanak újítani, s a mi javunk­ra dőljenek el a kiélesedő, sorsdöntő küzdelmek.’’ Szép elképzelések, merész tervek. Az 1982-es esztendő nagy erőpróbáin már nyilván kapunk előleget a gyümölcseiből. Az igazi aratás remél­hető időpontja: 1984. MOLNÁR KÁROLY és Foltán László Wladár Sándor Nagyházi Zoltán Gedővári Imre Nébald Rudolf VILÁGBAJNOKSÁGOK 1982-BEN Atlétika (mezei) III. 21. Lengyelország Birkózás (kötöttfogás) IX. 9-12. Lengyelország Birkózás (szabadfogás) Vili. 12-17. Kanada Evezés (női) Vili. 26-29. Svájc (Luzern) Evezés (férfi) IX. 1-5. Svájc (Luzern) Jégsport (jégkorong, ) III. 18-28. Spanyolország Jégsport (műkorcsolya) III. 9-14. Dánia (Koppenhága) Kajak-kenu VII. 29.Vili. 1. Jugoszlávia (Belgrád) Karate (IAKF) Vili. 20. Nincs színhely Karate (WACO) XI. 5-7. Franciaország (Párizs) Kerékpár (pálya) Vili. 28—IX. 5. Anglia Kerékpár (országúti) Vili. 23-26. Anglia Kézilabda (női) XII. 1-14. Budapest Kézilabda (férfi) II. 22—III. 7. NSZK Könnyűbúvár (uszonyos) VII. 29—VIII. 2. Szovjetunió (Moszkva) Könnyűbúvár (tájékozódási) Vili. hu Spanyolország Labdarúgás VI. 13—VII. 11. Spanyolország Lovassport (fogat) VIII. 27-29. Hollandia Modellezés (hajó, FSR) Vili. 1-7. Franciaország Modellezés (repülő, kör) Vil. 21-26. Svédország Motorcsónak (OC kat.) Vili. 14-15. Szeged ökölvívás V. 2-15. NSZK (München) öttusa X. 1-10. Olaszország (Róma) Rádióamatőr (RIM) IX. hó Bulgária Röplabda (női) IX. 12-26. Peru (Lima) Sakk (ifi, női) (olimpia) X. 31-XI. 17. Svájc (Luzern) Sísport (biatlon) II. 15-21. Szovjetunió (Minszk) Sísport (alpesi) I. 27—11. 5. Ausztria Sportlövészet X. 30—XI. 15. Venezuela (Caracas) Súlyemelés IX. 9-18. Jugoszlávia (Ljubljana) Tájfutó (sí-tájf.) II. 8-12. Ausztria Teke VI. 4-11. Csehszlovákia (Brno) Úszó-műugró-vízi­labda VII. 29—Vili. 8. Ecuador Vívás Vll. 15-25. Olaszország (Róma) □ 35

Next