Új Tükör, 1982. április-június (19. évfolyam, 14-26. szám)
1982-04-18 / 16. szám
Figyelemre méltó az is, hogy a szurkolók lakását milyen távolság választja el a stadiontól. 100 km-nél távolabbról 5% A felmérés leglényegesebb kérdése ez volt: — Miért nem járnak gyakrabban mérkőzésre? A válaszokat három csoportra osztották a felmérést végző szakemberek. Az első: gazdasági okok, vagyis a helyárak. A második: a labdarúgáson kívüli okok. Hétvégi kirándulások (20°/0), családi ügyek (18%), egyéb szórakozások (14%), televízió (4%). Mit lehet e gátló körülmények ellen tenni? Hétköznap kell játszani (erre már történtek intézkedések), és vonzóbbá kell tenni a futballt (erre még nem). A harmadik: a futballnak tulajdonítható okok. A válaszokból ez derült ki: Gyenge a csapatom 16% A játék minősége hanyatlik 13% Kevés gól esik 12% Kevés a parkolóhely 8% Kényelmetlenek a stadionok 7% Nehézkes a jegyváltás 6% Szervezetlen a közlekedés 5% Változó a kezdési időpont 4% Más szurkolók nem adtak határozott választ. Mindezen talán nemcsak a francia csapatok, játékosok és a francia labdarúgószövetség tűnődhet el. Az ezerarcú szurkoló című kötet nemcsak szórakoztató, hanem hasznos olvasmány is. Érdemes lenne folytatni. Ilyen fejezetcímekkel: Az ezerarcú kapus, az ezerarcú középpályás, az ezerarcú profi, az ezerarcú edző, az ezerarcú elnök, az ezerarcú szövetségi ember és főember, végül az ezerarcú sportújságíró. A téma kimeríthetetlen. MOLNÁR KÁROLY Életkoruk 15—19 éves 20—24 éves 25—20 éves 30—34 éves 35—39 éves 40—44 éves 45—49 éves 50—54 éves 55—59 éves 60—64 éves 65 fölött 15% 15% 13% 15% 11% 8% 9% 6% 3% 2% 3% Foglalkozások Mezőgazdasági munkás 2% Kiskereskedő 5% Nagykereskedő, vállalkozó 0% Tisztviselő 32% Fizikai munkás 27% Középiskolás 8% Főiskolás 6% Nyugdíjas 5% Nem dolgozik 4% 1 km-nél kevesebb 8% 1—5 km 28% 5—10 km 23% 10—50 km 29% 50—100 km 7% Április 3-án, szombaton a Budapest Sportcsarnokban tízezer néző előtt nemzetközi karateversenyt rendeztek. Eredmények. Formagyakorlatok (kata): Férfiak: 1. Belgium, 2. NSZK, 3. Anglia... 5. Magyarország (Hardi, Baranyai, Arisztotelész). Nők: 1. Jugoszlávia, 2. NSZK, 3. Magyarország (Faludi, Balogh, dr. Tóth). Küzdelem (kumite): 1. Franciaország, 2. Anglia, 3. Csehszlovákia. (Újsághír) Meg nem értés, bevillongások ellentmondásos légkörében is alig tíz év alatt tömegsporttá vált hazánkban a karate. Az eredetileg távolkeleti önvédelmi harcművészet előzmények nélkül robbant be sportéletünkbe. Az 1970-es évek elején alig néhányan, ma hatezren tanulják, ismerik a karate valamelyik stílusirányzatát. Kevesen tudják, hogy a magyar karate azon kevés sportágak egyike, amely eltartja önmagát, az egyes klubok szinte kivétel nélkül bázisszerv nélkül működnek. A költségeket a versenyek bevételeiből és a tagdíjakból fedezik, inkább az élsport tartja el a tömegsportot, mint fordítva. Klubfoglalkozások, kulturális rendezvények, kirándulások növelik a karate vonzását. MÍTOSZ ÉS DIVAT Az igazolt versenyzők száma 300, közöttük tucatnyi nemzetközi színvonalú. Többen szereztek eddig előkelő helyezést rangos nemzetközi versenyeken. A magyar karate még gyermekcipőben jár, mégis felmutathat már csak rá jellemző sajátosságokat. Európában csak nálunk rendeznek nyílt, azaz minden stílusirányzat képviselői számára közös versenyeket. Talán éppen nálunk sikerült először megteremteni a stílusok (all-style, kyukushinkai, shotokan, tae-kwon-do, stb.) közötti békét. A karate a legtöbb országban a köréje fonódott távol-keleti mítoszoknak, a ráaggatott egzotikumnak, a divatnak köszönheti népszerűségét. Sokan úgy állítják be, mint a ,,lélek kiteljesedésének útját”. A karatemesterek tanítványainak nemegyszer olyan módszer elsajátítását ígérik, amely az ősi tudás birtokosát legyőzhetetlenné teszi. Nyugaton a közbiztonság helyenként siralmas állapota miatt ez az érv döntő jelentőségű. A „legyőzhetetlenség” igazolására a középkori Kína történetileg ellenőrizhetetlen legendáiból merítenek példákat. A karate őse feltehetőleg a kínai shaolin kolostor fegyvertelen szerzeteseinek a rablóbandák és a szeszélyes császárok csapatai elleni kialakított önvédelmi, testgyakorlási módszere, illetve ennek évszázadok alatt rendszerezett és továbbfejlesztett változata, a Kempo. Az időközben Kínában jelentkező tanok és vallások — taoizmus, buddhizmus, konfucianizmus — természetszerűleg hatottak a harcművészetekre, s a karate ideológiai magyarázatai is eszerint változtak. A karate Japánból, Koreából és Kínából indult világhódító útjára. Az első világhírű iskolákat az 1920- as, 30-as években Japánban alapították. Japán eredetű a karate elnevezés is, ami ma sokféle irányzat gyűjtőneve. A japán és koreai mesterek újra rendszerezték az ősi harcművészetek módszereit, amit tanítványaik tovább csiszoltak, és így önálló iskolákat teremtettek. A második világháború után az Egyesült Államokban is elterjedt ez a sport. Az 50-es években Kaliforniában is iskolákat alapítottak, amelyekben a hagyományos harcművészeteket a huszadik századi küzdősportok igényei szerint alakították át. Ma már az a helyzet, hogy se szeri, se száma a stílusoknak. Az egyes iskolák vezetői sem az egységre törekednek, hanem azt követelik tanítványaiktól, hogy a beléjük sulykolt harcmodort egyedül üdvözítőnek ismerjék el. Nálunk a sportág akkor még magányos úttörői az 1970-es évek elején tűntek fel. A svédországi Mészáros Attila volt az első, aki tanítani kezdte a karatét. Az első klub, a Mélyépterv Sportkör 1974-ben alakult. Egy évvel később a klubok száma már tíznél is több volt. A japán hagyományokat leginkább követő shotokon Magyarországon sokáig irányító szerepet töltött be, ám hamarosan megjelent a kyukushinkai, a tae-kwon-do, sőt az aikido. 1979- ben megalakult a Hunyadi János SE All-style Sport Karate klubja is. Jelenleg minden stílusnak nagyjából azonos számú, összesen mintegy 50 klubja működik Budapesten és vidéken. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal 1980 januárjában ismerte el akaratét azzal, hogy képviselőit felvette tagjai sorába. Az elismeréshez nem kis mértékben hozzájárult az a körülmény, hogy a KISZ — elsőként — felismerte és felkarolta a magyar karatét. IRÁNYZATOK HARCA 1980-ban megalakult az OTSH Cselgáncs Szövetsége Karate Szakbizottsága. Kezdetben azonban a magyar karatére is rányomta bélyegét az irányzatok között világszerte dúló „hidegháború”. A kilenctagú szakbizottságban például a shotokon öt, a másik három népszerű irányzat képviselői egy-egy képviselővel voltak jelen. Ez a helyzet gyakorlatilag lehetetlenné tette a bizottság működését, és a testület ugyanebben az évben fel is oszlott. Az új karate szakbizottság 1981 tavaszán alakult mmeg, s tagjainak összetétele már tükrözte a sportág reális erőviszonyait. Ilyen körülmények között született a testület azon állásfoglalása, miszerint minden irányzat azonos jogokat és kedvezményeket élvez. Egységesen kidolgozták a négy legnépszerűbb irányzat versenyszabályzat-rendszerét, lehetővé tették ezzel közös bajnokságok lebonyolítását. Az első ilyen 1981 tavaszán volt. Mindez úgy vált lehetővé, hogy a testület a karate küzdősport jellegét hangsúlyozta, lehántva a huszadik századivá vált harcművészetekhez kötődött misztikus elemeket. A fejlemények ilyetén alakulásában kezdeményező szerepet játszott az all-style irányzat, amely — mint neve is mutatja — igyekszik magába foglalni minden stílus használható elemeit. KÜZDŐSPORT VAGY ÖNVÉDELEM? KonczJános, a Hunyadi SE és a Karate Szakbizottság elnöke így beszél erről: „ Nem volt könnyű megteremteni az egységet még a nagyon fiatal magyar karatéban sem. A japán tradicionális stílusoknak ugyanis éppúgy vannak értékei, mint a koreai, vagy kínai eredetűeknek, illetve európaivá, amerikaivá vált változataiknak. A karate viszont soha nem szerezhet magának tekintélyt, soha nem válhat olimpiai sportággá, ha maguk a legtekintélyesebb karatésok sem értenek egyet alapvető kérdésekben: küzdősportnak vagy önvédelemnek, testi vagy lelki gyakorlatnak kell-e elsősorban tekinteni? Nekem az a meggyőződésem, hogy a karatét olyan küzdősporttá kell tennünk, amely kielégíti a tömegek egészséges mozgásigényét, megadja a sportolás örömét és a versengés lehetőségét is. Ehhez az szükséges, hogy az irányzatok képviselői kölcsönösen elismerjék, tiszteljék egymást. A Karate Szakbizottságot mindezen érvek ellenére máris érik olyan hatások, amelyek az élsport és a tömegsport különválását eredményeznék. Mi azonban nem tartanánk helyesnek a fejlődés ezt a útját, hiszen a magyar karatét éppen a közösségi gondolat vitte sikerre. Alig van olyan versenyünk, ahol üresek lennének a lelátók, s nyilván a karatéban szerzett közösségi élmény teszi, hogy önzetlen sportbarátokból kiterjedt társadalmi aktívahálózat alakulhatott ki. A magyar karate sajátosságaira egyébként külföldön is felfigyeltek. Bár a Karate Szakbizottság nem tagja egyik világszövetségnek sem, gyakran hívják képviselőit különféle nemzetközi karatetanácskozásokra, versenyekre. Legutóbb Koncz János vezetésével magyar karateküldöttség vett részt Guayagilban a III. Teakwon-do világbajnokságon. SZENTGYÖRGYI TIBOR