Új Tükör, 1982. július-szeptember (19. évfolyam, 27-39. szám)

1982-07-04 / 27. szám

«Peti ajánlat Kecskeméten, ugyanott a szabóké 1585-ben, őket követték a takácsok, kovácsok, szíjgyártók a másik két városban is (Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét kapcsolata a múltban rendkívül erősnek bizonyult.) Érde­kes, hogy a kékfestők és fazekasok céhen kívül maradtak. Novák László jól sűrítette a gaz­dag anyagot, igazolva azt is, hogy e három településen „a református vallási ideológia determinálta a me­zővárosi tárgyi kultúra esztétikai megnyilatkozását, illetve kifejezés­­módját ... Különösen a díszítettség vált visszafogottá. A református egy­ház puritanizmusa gátolta a felesle­ges költekezést és hivalkodó öltöz­ködést ... Száműzték a cifraszűrt, díszes subát, megtorolták a díszes jármok készítését”. A katalógus elő­szava feltárja a történelmi és eszté­tikai összefüggéseket, s maga a kiál­lítás jó arányérzékkel elemzi a haj­dani hétköznapok mezővárosának tárgykultúráját, a szakajtók, rézcsa­tok, kerámiák, kelmék, bútorok, vas­fazekak, sütőteknők, szuszékok szép­ségét. (Képünkön „gondolkodószék” Nagykőrösről.) Losonci Miklós mág hónapról hónapra más-más ol­dalról, nézőpontból elemzi az MSZMP útjának tanulságait. A tu­dósok válaszaira és a korábbi írások szerzőire is jellemző, hogy a jelen gondjaira, sőt a jövő tennivalóira figyelve fejtik ki véleményüket a közelmúltról. A mostani körinterjú kapcsán viszont érdemes külön ki­emelni, hogy a válaszolók — bár er­re vonatkozóan kérdés nem hangzott el — nemzetközi összehasonlításban is mérlegelik a magyar tudomány helyzetét és lehetőségeit. S miközben hangsúlyozzák a történelmi szemlé­let fontosságát, egyben példát is ad­nak annak gyakorlati alkalmazásá­ból. A sok-sok fogyatékosságról, tenni­valóról szólva is: alapvetően jónak, fejlődőnek minősítik a tudomány és a politika viszonyát és a szocialista Magyarország iránti elkötelezettsé­güket hangsúlyozzák. Külön szelle­mi izgalmat jelenthet az olvasónak összevetni a megfogalmazások közöt­ti különbségeket, árnyalatokat. Ugyanez vonatkozik más témakö­rökre is, így például a múltban és a jelenben gyökerező „jövőképre”, a döntési mechanizmusokra, a tudósok és a politikusok személyi kapcsola­taira, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának gondjai­ra. Ami önmagában is tükrözője a vitakészségnek, a nyíltságnak, tudo­mányos életünk demokratizmusá­nak. Földesi József Folyóirat TÁRSADALMI SZEMLE A Társadalmi Szemle legutóbbi szá­mában ismert magyar tudósok — Berend T. Iván, Bodnár József, Holló János, Köpeczi Béla, Kulcsár Kálmán, Láng István, Márta Ferenc, Nyers Rezső, Pál Lénárd, Szent­­ágothai János — mondják el vélemé­nyüket a magyar tudományról és tu­dománypolitikáról. Ezen belül külö­nösképpen az elmúlt 25 év tudo­mánypolitikájának fejlődéséről, a tudomány és a politika, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról, a poli­tikai elkötelezettség és a tudomá­nyos szabadság mai értelmezéséről, tudományos életünk demokratizmu­sáról, a történelmi szemléletről, a marxizmus jelenlétéről, a dogmatiz­­musról, a polgári szemlélet hatásáról és más kérdésekről. A körinterjú annak a sorozatnak a részeként jelent meg, amely FOLY­TONOSSÁG ÉS MEGÚJULÁS cím­ ...ÉS JÁTÉK tér sport művészet­tudomány-logika- Új lap született, négy nyelven, mely­nek témája a világsikert aratott kocka, mindenféle szempontból, lé­vén számos matematikai, esztétikai, közgazdaságtani és szociológiai ve­­tülete Rubik Ernő találmányainak. A képzőművészeti kapcsolatokat én ugyan a magam részéről erőltetett­­nek érzem, a kubizmus csak „névro­kon”, mivel alapvetően hasábokkal és hengerekkel-kúpokkal operált, Hafré fáraó szobra meg éppen nincs itt a helyén — ha már, akkor egy igazi „kockaszobrot” kellett volna reprodukálni: olyan ülő figurát, amely karjával átfogja a térdét, és a hosszú ruha tökéletes kockaformát ad — volt ilyen szobortípus Egyip­tomban 3—4000 évvel ezelőtt. Szá­momra — lehet, hogy azért, mert in­kább a térvakok, mint a kockabaj­nokok közé tartozom — nem annyi­ra evidens a kockalogika felhaszná­lása a mindennapok logikájában. Az élet változatai felülmúlják a 43 tril­lió kockavariécót, tudniillik néha ir­racionálisak — a legjobb sakkozó sem láthatja előre például a Heltai Jenő-féle „nicaraguai vezércsel”-t. (Ellopjuk az ellenfél királynéját és lenyeljük). Az élet pedig tele van ilyen cselekkel. Hiszen azt sem lehe­tett kiszámítani, hogy a kockának ekkora sikere lesz, de azt meg vég­képp nem lehetett előre látni, hogy a Politoys-cég ilyen ügyesen tud gazdálkodni lehetőségeivel! Magam ugyan azok közé tartozom, akiknek a Rubik-kocka tarkán is tetszik, de az ... és játék számomra érthető részei érdekes olvasmányt nyújtottak. Tehát a hozzám hason­lók­nak is ajánlhatom. A tekerés hí­veinek nem kell ajánlani — ők alig­hanem úgyis megveszik. Székely András 4D Lőni vagy nem lenni! MAGYAR HAMLET ÚJ TÜKÖR Képes kulturális hetilap Főszerkesztő: BENJÁMIN LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: FEKETE SÁNDOR Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9—11. 1073 Telefon: 221-285, 429-350, 222-408 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT HU ISSN 0133-1361 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelző számára. Előfizetési díj: ne­gyedévre 102,— Ft, V2 évre 204,— Ft, 1 évre 408,— Ft. @ 82.1690 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme. Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató. INDEX: 25 817. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

Next