Új Tükör, 1982. július-szeptember (19. évfolyam, 27-39. szám)
1982-09-19 / 38. szám
Hanglemezek fesztiválja KODÁLY VEZÉNYEL KODÁLYT •• Ünnepi alkalomhoz méltó, reprezentatív kiadvány a Hungaroton albuma, a Kodály dirigál Kodályt. Megjelenésének alkalma kétszeresen is ünnepi: a Kodálycentenárium mellett a Hanglemez Hetek várakozásainak is meg kellett felelnie. Mert hanglemezgyártásunknak ez a — nevezzük így — fesztiválja valóban várakozást kelt és bevezetésének négy éve óta mindig nagy hatást ér el. Nem szezonvégi kiárusítás ez az akció olcsóbban adott bóvlival, éppen ellenkezőleg: miként az Ünnepi Könyvhéten, ilyenkorra időzítik a lemezkiadás különlegességeit. Mégis, egy igen lényeges pontban különbözik a könyvek fesztiváljától: a most megjelenő értékes portékát ugyanis több mint 25 százalékos kedvezménnyel árusítják. A cél nyilvánvaló: a vonzó alkalom olyanokat is vásárlásra csábít, akiknek máskülönben talán nem jutna eszükbe megvenni az adott lemezeket. Nagyon valószínű, hogy ennek az akciónak is — s a hozzá kapcsolódó eseményeknek: a lemezdíjak kiosztásának, a díszhangversenynek, a velük járó hírverésnek is — köszönhető, hogy a komolyzenei lemezek vásárlóinak a száma dinamikusan emelkedett az utóbbi években, hogy olyan közönségrétegek is bekapcsolódnak a lemezgyűjtésbe, akik a hangversenytermeket még nem, vagy csak elvétve keresik fel. A zene megszerettetésének egyik fontos eszközét, a presztízsteremtést használják fel a Hanglemez Hetek szervezői azzal, hogy tudatosítják a lemezvásárlás jelentőségét. Túlzás nélkül nevezhetjük a közművelődés egyik „találmányának” ezt az őszi lemezparádét, olyan ötletes akciósorozatnak, amely okosan sűríti az eseményeket egyetlen cél: a komolyzene megszerettetése és terjesztése érdekében. Kezdeményezői tudják, hogy az árkedvezmény hosszú távon megtérül, sőt jövedelmezővé válik erkölcsileg is, anyagiakban is, hiszen az ilyenkor fellendülő érdeklődés a későbbiekben is kihat a lemezek forgalmazására. Az idei kínálat a legnépszerűbb magyar előadóművészek: a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Gregor József produkcióira támaszkodik, de nem feledkezik meg a Kodály-centenárium és a Haydn-jubileum eseményeiről sem. A Hungaroton sztárjainak szereplése és a zenetörténeti évfordulók megünneplése mellett a Magyar Népzene sorozat új albumával és Verdi Ernanijának Lamberto Gardelli vezényelte olasz nyelvű előadásával, digitális felvételi technikával pályázik a nemzetközi érdeklődésre. A bőséges és vonzó kínálat legreprezentatívabb darabja a Kodály vezénylését megörökítő gyűjtemény. A kiadvány mégis túllép a protokolláris kereteken és igazi szenzációval , a zeneszerző elképzeléseit hitelesen közvetítő felvételekkel szolgál. Mert az utókor számára ez a hitelesség, az önnön szándékait pontosan közvetítő előadás különösen becses érték. A megvalósítás gondolata nyilván ugyanarról a tőről fakadt, mint a tavalyi Bartók-kiadványé. Nem csoda, hogy a Hungaroton a saját sikerei nyomán indult el: a Bartók zongorázását felelevenítő albumok megjelentetése a magyar hanglemezgyártás csúcsteljesítményei közé tartozott. S ha a nem karmester Kodály dirigálása hatásában összemérhetetlen is a pódiumművész Bartók zongorajátékával, ha a már megjelent Kodály dirigálta lemezek összegyűjtésének és hangtechnikai korszerűsítésének feladata nem hasonlítható is ahhoz a rendkívüli munkához, amit a hangrögzítés őskorában készült Bartók-felvételek összegyűjtése, rekonstruálása és hallgathatóvá tétele igényelt, a most elénk tett lemezek zenetörténeti jelentőségűek. Az itt hallható remekművek. A Psalmus Hungaricus, a Budavári Te Deum, a Missa Brevis, a Nyári este és a Concerto a legnagyobb karmesterek tolmácsolásaiban is ismeretesek — hanglemezen is —, az utókor számára mégis rendkívül fontos, hogy megfigyelhesse, hogyan képzelte el saját zenéjét az alkotó. S mert Kodály nem volt pódiumművész, mert — egyetlen kivételtől eltekintve — csak a saját kompozícióit vezényelte, mert dirigálását viszonylag későn, külföldi ösztönzésre kezdte el és a külföldi siker hatására folytatta, nyilvánvaló, hogy tolmácsolása a saját gondolatainak hű kifejtésére összpontosul. Az előadóművész, Kodály stiláris elképzeléseinek kutatója, a zenetörténész számára éppoly lényegbevágóak az itt fellelhető tanulságok, mint amilyen érdekesek a zenekedvelőnek, aki előtt feltárul Kodály dirigálásaival együtt az előadóművészet nosztalgiával emlegetett korszaka is. Elgyönyörködhet a többi között Gyurkovics Mária, Tiszay Magda, Udvardy Tibor éneklésében és rádöbbenhet, milyen elementáris hatású, ha Rosier Endre ajkán csendül fel Kecskeméti Vég Mihály Zsoltárának panasza. FEUER MARIA 280 A Király uccából indult el... BESZÉLGETÉS RÓNAI ANDRÁSSAL Sokan emlékeznek Radványi Géza Valahol Európában című filmjéből egy sima hajú, sovány fiúra, akit Ficsúrnak hívtak. Ficsúr most itt ül a Royal Szálló halljában, némi fölös kilókkal és kevesebb hajjal, pesti vicceket mesél, pesti színészi barátaihoz siet, és nem tudok olyan újdonságot elárulni, amiről már ne hallott volna. Ficsúrt Rónai Andrásnak hívják, 33 éve Tel Avivban él, az izraeli Habima Nemzeti Színház vezető színésze és igazgatósági tagja. Az utóbbi két évtizedben hétszer volt Magyarországon, magyarul nemcsak hibátlanul és tökéletes artikulációval beszél, hanem „Móriczban”, „Molnár Ferencben” is — ahogy éppen a hangulat kívánja —, időnként elegáns idézetekkel emeli meg stílusát, vagy szemével ironikusan csippentve a legújabb szleng divatos kifejezéseit szövi mondataiba. Szeptember 14-én volt 50 éves. Negyven éve színész. — Magyarországon Ficsúrként ismerik. Milyen érzés 50 évesen Ficsúrnak lenni? — Vegyes. Ficsúrt nem tartom jelentős alakításnak. De ahhoz a gárdához tartozni, amelyik a Valahol Európábant csinálta, rangot jelent. Azóta 35 év telt el. Barátom, Kishont Ferenc fanyar humorral szokta mondani: „Egy életen át Ficsúr maradsz.” Az is maradtam. — Ez mit jelent? Kicsoda Ficsúr? — Pesti srác. Azt, hogy pesti srác, még a feleségem is tudja, pedig ő nem magyar. — Hogy került a Valahol Európában szereplői közé? — Gyerekszínész voltam, Lakner bácsi színházában. Ez úgy történt, hogy az én latin dolgozatom lett az osztályban a legjobb, és ajándékként azt kértem apámtól: vigyen el Lakner bácsi színházába. Tízéves voltam, szüleim hallani sem akartak a dologról. Másnap megint előálltam a kérésemmel. Kaptam egy pofont. Akkor vettem anyámnak egy csokor hóvirágot, és elmentem jelentkezni Lakner Artúrhoz. Bemerészkedtem a lakásába, és elmondtam Gyulai Pál Hadnagy uram című versét. Rögtön fölvett. Két hét múlva be kellett ugranom egy táncos-szteppes szerepbe Az édes mostoha című darabban. Ez 1942—43- ban volt. * — Mi történt a felszabadulás után? — Fölléptem a Fővárosi Operett Színház ifjúsági műsoraiban. Abban a Pál utcai túnc-előadásában, amelyikben Pápay Erzsi játszotta Nemecseket, Kalmár Tibor Gerébet, Harkányi Endre a gittegylet elnökét, Galambos Erzsi pedig egy betétszámot énekelt-táncolt, én voltam Ács Feri. Felléptem kultúresteken, részt vettem a „Siess, adj, segíts!” akcióban. (Gyermekműsorokkal turnéztunk a Balaton körül.) 15 éves voltam, amikor Rátkay Márton elintézte, hogy Ortutay Gyula kultuszminiszter engedélyével látogathassam a főiskolai órákat. Azt is elérte, hogy érettségi előtt fölvegyenek, de fél évet kellett volna várnom, és ehhez nem volt türelmem. — így lett Rónai András izraeli színész? — Rónai a művésznevem volt, az útlevelemben Römer szerepelt. Ez külön történet. Először Rőmerből Római lettem: Lakner Artúr egyszerűen lefordította magyarra a nevemet. Ez aztán később egy műsorfüzetben hibásan jelent meg: így lettem Rónai. Aztán — már Izraelben — megkérdeztem a legkiválóbb költőt, Avigdor Hamerit (egyébként pesti újságíró volt, Kova Albert), hogy milyen héber nevet válasszak. Azt mondta, legyek Rónai. Ez egy héber név is. Így magyarosítottam Izraelben héberre a nevem. — Kedves szerepei? — Körülbelül 15 évig minden nyáron részt vettem egy magyar nyelvű produkcióban. Eljátszottam Almádit a Játék a kastélyban című Molnár-vígjátékban; 1955-ben a Liliom Ficsúrját (ez volt a második Ficsúrszerepem!) Jávor Pállal, pár év múlva Greguss Zoltánnal Steinbeck Egerek és emberekét. A Habima Színházban, amelynek 1963 óta örökös tagja vagyok, kedves szerepem volt az a nyolc, amit Brecht-drámákban játszottam, a Marat halála de Sade márkija, A windsori víg nők Falstaffja, a Troilus és Cressida Pandarusa, Az otthon című Storeydarab egyik alakja, amiért kiváló művész címet kaptam. Legújabb , körülbelül mintegy százhetvenedik szerepem: Dürrenmatt Nagy Romulusa. 35 filmben játszottam és mintegy 2000 rádiójátékban. (Néhányat fordítottam is.) — Magyar vagy izraeli színésznek vallja magát? — Izraelinek, aki büszkén hirdeti, hogy a kiváló magyar színházi iskolához tartozik. — Mit szólna, ha vendégszerepelni hívnák Magyarországra? — Minden vágyam, hogy Magyarországon mint vendég felléphessek, akár egy szerepben, akár önálló előadóesten. Meg kell mondanom, hogy hivatalos formában föl is ajánlották már ezt a lehetőséget, ha alkalom adódik rá. Egyébként tíz évvel ezelőtt csináltam egy önálló estet. Az volt a címe: A Király uccából indult el... így, két cé vel. HOLTAI TAMÁS Rónai András mint Nagy Romulus az izraeli Habima Nemzeti Színházban [ j