Új Tükör, 1983. január-március (20. évfolyam, 1-13. szám)
1983-01-09 / 2. szám
N Zsúdot Szerbi EGYFORMA — FORMA 1 (1982. 46. szám) A „jegyközpontúság” jó néhány évre tekinthet vissza, talán néhány évtizedre. Az ok egyszerű: az egyetemi felvétel jelenlegi rendszere, öszszehangolt s következetes pedagógiai munkával lehet eredményesen küzdeni ellene, ha az egész társadalom részt vállal benne. Az iskolának azt kell megértetnie a szülőkkel s önmagával, hogy e két legfőbb nevelői fórum van a gyermekért s nem megfordítva. Az iskolának döntő szerepet kell vállalnia a „biológiai” szülő „pedagógiai” szülővé való átalakításában. Néhány pedagógiai eljárásról szeretnék számot adni. Magam például mint osztályfőnök, elmentem azokba az általános iskolákba, amelyekből az osztályomba sereglett 43 tanuló érkezett. A volt tanárok, osztályfők, igazgatók tanácsai, egykori tanítványaikról adott észrevételei sokkal többet jelentettek, mint az általában sablon szerint készült írásos jellemzések. Ezután került sor a szülői ház meglátogatására. Megismertem azt a környezetet, ahonnan a gyermek naponta eljön az iskolába. Elbeszélgettem — sokszor órákon át — a szülők pedagógiai elgondolásairól s az iskolának a gyermek emberré, „homo sapiens”szé nevelését szolgáló szándékairól, módszereiről. Az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében négy évre szólóan elkészítettem az országjárás tervezetét, amelyben már szerepet kaptak a szülői munkaközösség tagjai is. Áldozatos szülők segítettek mind a terv megkomponálásában, mind a lebonyolításában. Ezek az országjárások, ahol a múlt elgondolkodtató emlékei és a jelen tapasztalatai ötvöződtek a gyermekek agyában s szívében, mind megannyi drága alkalmat jelentettek az emberré nevelés folyamatában. Külön kell szólni a pályaválasztást is megkönynyítő, mai életünk jobb megismerését szolgáló s a szülők bevonását is maximálisan lehetővé tevő, üzemlátogatásokról. Ezek megtervezése ugyancsak négy évre szólt. A megvalósítás során a gyerekek megismerték egy-egy nagyüzem (ipari, mezőgazdasági, kísérleti, egészségügyi) mechanizmusát, eredményeit, árnyoldalait, problémáit. Szülői értekezlet. Ennek lehangoló tapasztalatairól szól Kiss Dénes cikke. Az előzőekben említett közös élmények már meglehetősen tompították a „jegyközpontúság” életét. Nem volt roham. Egyébként a szülői értekezleteket mindig úgy szerveztem meg, hogy azok egyben, s talán elsősorban, a szülők iskolájává váljanak. Kottay Ferenc Bp., Kárpát utca 31. * A szülők érdeklődésében valóban kizárólagos és egyedül fontosnak tartott területe gyermekük osztályzatokban megnyilvánuló előmenetele — már az általános iskolában is, jó, ha nem az óvodában. Elméleti pedagógusaink régen felismerték, hogy a felsőoktatás deformálja a középiskolát, rajta keresztül az általános iskolát, tán még az óvodát is. Abban, hogy a gimnázium a csúcson trónoló, mindenható egyetem közvetlen kiszolgálója, ma már úgyszólván senki nem talál kivetnivalót. Ám ez a „szolga” lejjebb tekintve már úrként viselkedik. A középiskola legelső ténykedése, hogy a felvételi vizsgákon egyszer megrostált gyerekekkel kemény felmérő dolgozatokat írat, záporoznak az elégtelenek, s az amúgy is beilleszkedési nehézségekkel küszködő kis kamaszoknak félreérthetetlenül tudomására hozza, hogy nem oda valók. Ennyire gyengén készít fel az általános iskola? Ennyire. Mi sem bizonyítja jobban, hogy évek óta — az alapvető fontosságúnak ítélt tantárgyakból — középiskolai előkészítő tanfolyamokat szervez — a jelek szerint gyenge hatásfokkal. Sőt, már általános iskolai előkészítőkre is szükség van. Az egészben csupán az a furcsa, hogy egyetemi előkészítő foglalkozások is működnek, mégpedig régebben, mint kistestvéreik. Az egysíkúnak értelmezett kíméletlen teljesítményhajhászás, az iskolákban is eluralkodott versenyszellem természetszerűleg osztja bármelyik intézménytípus tanulóit alapvetően két csoportra. Győztesekre és elmaradókra, első- és másodrendű polgárokra. Az ár, melyet a közösséget megbontó versenyeztetés oltárán fizetni kell, nem akármilyen. A felülkerekedés, a mindenáron való győzelem kényszere és utóbb már vágya lelkileg torzítja el a gyerekeket. Még a jó tanulók között sem alakul ki igazi közösség, hiszen féltékenyek, irigyek egymásra, hacsak anynyiban nem, hogy egyöntetűen lenézik a gyengébbeket. A szerényebb képességűektől gyűlöletet kapnak cserébe. Az alsóbb régiókban kialakuló közösségi érzés alapja sem valami erkölcsi érték, legfeljebb a közös passzivitás vagy deviáns magatartásforma, amellyel kirekesztettségüket ellensúlyozzák. Miért nem tudnak meghonosodni a tanulók együttműködésére építő tanulási-tanítási módszerek? A szociálpszichológusok kikísérletezték, bebizonyították, hogy eredményességükben sem maradnak alul a versenyeztető módszereknél. Mi nyomja, mi erősíti ezt a kétségkívül közösségbomlasztó rendszert? A szülők becsvágya, érvényesüléscentrikussá torzult értékrendje? Lehetséges, hiszen az osztályzatfétis is ezt húzná alá. Ám a szülők kárhoztatott etikai értékrendjének is van gyökere. Honnét szívja táplálékát? — különösen egy olyan társadalomban, amely a közösséget minden mást megelőző erkölcsi értékként írta zászlajára. ARANY ÉS MEGTALÁLT UTAK (1982. 42—50. szám) Sajnos való igaz, hogy sűrűn kell hiánycikként kezelnünk olyan kiadványokat, amelyek jellegüknél fogva „standard”-nek minősülnek. Ez a helyzet könyvesboltjaink jelentős részében a két közleményben említett művekkel is. Meg kell jegyeznünk, hogy 1981-ben megjelent a 3 kötetes Arany János költői művei a Szépirodalmi Kiadó Nagy klasszikusok sorozatában, a Toldi a Magyar Helikon és a Szépirodalmi közös gondozásában, díszes kiadásban, a Tolditrilógia a Móra Kiadó Diákkönyvtár sorozatában és a Buda halála ugyancsak a Diákkönyvtár sorozatban. Verses és képeskönyv formában Reich Károly illusztrációival jelent meg egy kiadvány a Móra Kiadónál Este van, este van címmel. Az évforduló tiszteletére gazdagnak mondható az 1982. évi kiadói termés is Arany János műveiből. Szép, ugyanakkor olcsó (29,5 Ft-os) kiadásban jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál Arany János balladái és a Színes klasszikusok sorozatban a Csaba-trilógia. Arany János Kapcsos Könyve az 1982. évi téli könyvvásár újdonsága, az Akadémiai és a Helikon Kiadó közös gondozásában, fakszimile kiadásban. Arany gazdag levelezéséből egy kötetnyi a Gondolat Kiadónál (Arany János leveles könyve címmel) és egy kötetnyi az Akadémia Kiadó gondozásában az Arany összes művei sorozat XVI. darabjaként. A gyermekek részére a Móra Kiadó adta ki Arany János Juliska elbújdosása című művét lapozó formátumban. A Helikon erre az évre tervezte Arany János összes költeményes bibliofil kiadását, ez a terv azonban az ismert importkorlátozások miatt meghiúsult. A felsorolt Arany-kiadványok a könyvesboltok nagy részében elfogytak. Sajnos, a könyvkiadókra és a könyvterjesztő vállalatokra érvényes szabályozórendszer nem teszi lehetővé több éves szükségletnek megfelelő mennyiség kinyomtatását, illetve ennek finanszírozását. Magunk is sajnáljuk elsősorban Arany János összes költeményeinek hiányát, de reméljük, hogy 1983-ban kapható lesz. Ami a többi klasszikus költő gyűjteményes kiadását illeti, Petőfi Sándor összes költeményei a Nagy klasszikusok sorozatban 1981 végén, Szabó Lőrinc összes versei a Magyar remekírók sorozatában néhány hónappal ezelőtt, Tóth Árpád összes művei 1979-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában. Arany-kötet, ha nem is az összes költői művek gyűjteményes kiadása, jelenleg kapható könyvesboltjainkban, a Szabó Lőrinc-gyűjtemény a sorozat előjegyzői (előfizetői) részére jelent meg, a többi klasszikus művei könyvesboltjaink többségében sajnos már nem kaphatók. A könyvszakma irányítója, a Kiadói Főigazgatóság éppen a hasonló jellegű, más klasszikusokat és más „standard” műveket érintő panaszok enyhítése és az egész problémakör megoldása érdekében hathatós intézkedésekre készül. Egri Emil Művelt Nép Könyvterjesztő KÜLDJÖN EGY KÉPET_______________________________ EGY FUTBALLISTA FRANCIAORSZÁGBAN A napokban kezembe került egy édes emlék, amelytől nehezen válok meg. A képen látható kedves barátom, Sebes Guszti, aki szíve-lelke volt csapatunknak, ő otthon van, én még ma is itt élek, 1923 óta. 84 éves vagyok, ma is szeretem a futballt. Itt rajtam kívül kevesen élünk, akik ezt a csapatot győzelemre vittük. Salzer Ödön él még, velem egyidős. Többen élnek viszont odahaza, akikre szeretettel gondolok. Régi előfizetőjük : Francois Reiner 60, rue Carnot, Romainville Franciaország A képen az ülő sor közepén: Sebes Gusztáv, a Sporting-Club Nomade játékosaként, az 1925—26-os évadban, amelyben megnyerték a francia szövetségi kupát. Kedves levélírónk sajnos nem közölte, hogy ő maga hol látható a képen SPORTING-CLUB NOMADE - Champion de France 1925-26 (F.S.T.) □ 45 Miksa Lajos Kémes, Vértanúk u. 1.