Új Tükör, 1984. január-március (21. évfolyam, 1-13. szám)

1984-01-08 / 2. szám

osztályait lakta császár, király, cár, sah, és maharadzsa. Világhíressé­gek szálltak itt meg minden időben, Carmen Sylva, Richard Wagner, Ru­binstein, Pablo Casals, Gerhard Hauptmann csak kiragadott nevek. Erkel Ferenc itt tisztelte meg éjje­li zenével Liszt Ferencet. Étterme írók találkozóhelye volt. Kemény Zsigmond, Eötvös József, Jókai Mór, Gyulai Pál és társaságuk hosszú be­szélgetései az éjszakába nyúltak. Két otthonos, szerény berendezésű szo­bájában másfél évtizeden át Deák Ferenc lakott, sok könyve, aranyha­las, kedves rigója társaságában. A ki­egyezést megelőző tárgyalások rész­ben itt folytak. A századfordulón még élénk volt a forgalma, de később már nem bírta a versenyt az új, korszerűbb szál­lókkal, 1916-ban megszűnt. Leverték megvénült folyosói falairól az ural­kodók és hírneves vendégek emlé­két megörökítő márványtáblákat. Berendezését széthordták. Az újság­írók bejárták az üres helyiségeket, keresve egy-egy ottmaradt apróságot és megható cikkeket írtak a szálló múltjáról. „Egyik szobában egy ébenfába foglalt fésülködő tükör” — írta Kosztolányi Dezső. — „Kik tekin­tettek bele száz éven keresztül? Mi­lyen balerinák, hercegnők, király­asszonyok? A tükör hálátlan, nincs emlékezete .. Az István főherceg Az épülő Lánchíd vonzáskörébe emelték a múlt század derekán épült két szállodát. A csendes, elegáns „István főherceg”-et 1846-ban épí­tette Zitterbarth Mátyás. (Ma Aka­démia utca 1.) Teraszáról a Margit­szigetig lehetett látni, míg két évti­zed múlva az Akadémia nem épült fel. A szabadságharc sok emléke fű­ződik a ma is eredeti formáját meg­őrzött, szén épülethez. Egyik helyi­ségében toborozták a honvéd hadse­reget, amelybe Petőfi Sándor is itt jelentkezett. Emléktábla hirdeti, hogy itt szállt meg Bem apó Erdély­be indulása előtt; másik, hogy itt la­kott és halt meg Klapka György. Kossuth édesanyja is időzött itt. Fénykorában, a század végén ren­dezte be tulajdonosa, Gundel János a híres Mikszáth-szobát. A „nagy palóc” tiszteletére kreálta itt 1892- ben a „palóc levest”. Az író és tár­sasága nemcsak ínyenc falatokat hordott össze, hogy a gazda elkészít­tesse, hanem érdekes históriákat is, mint a Beszterce ostromának, a Kü­lönös házasságnak az alaptörténe­tét. Megszűnésekor (1904-ben) sok neves író emlékezése búcsúztatta a szállót és azt, hogy ... „fölkerekedik a Mikszáth-szoba is és elmegy a mú­landóságba .. A Lánchídra nézett és egy utcával arrébb (a mai Roosevelt tér) nyílt meg az ,,Európa”-szálló. Két bérpalo­tából épült össze. A híddal szemben álló palota első emeletét Széchenyi István lakta, hogy „a híd” építésé­nek minden mozzanatát lássa. Foly­ton azt figyelte: A legnagyobb ma­gyar Döblingbe szállítása után lé­tesült az ikerpalotákból a szálló. Az oromzatát díszítő, Európa elrablását ábrázoló domborműtől kapta nevét. Díszterme a kor legszebbike volt. Fénykorában nagy bálok, hangver­senyek színhelye. Viktória királynő fia, a walesi herceg tiszteletére ren­dezett estélyen az akkor legdivato­sabb keringő forgatagában szikráz­tak a gyémántok, repült a muszlin, suhogott a taft a főváros legszebb, leggazdagabb lányain, asszonyain. Szupé helyett soha nem látott gaz­dagságú büféasztal várta a bálozó­­kat. A fénykor nem tartott sokáig, hi­szen hamarosan építeni kezdték az újabb kor modernebb szállodasorát. 1887-ben szűnt meg az Európa. Épü­letében a rendőrkapitányság rendez­kedett be. A második világháború alatt az is rombadőlt, végül az épü­letet lebontották. Helyén sokat vita­tott, szépnek nem mondható iroda­ház áll. A Hungáriától a Fórumig A Duna-szabályozás, a rakpartok ki­épülése után soha meg nem való­sult szép sétány helyét a főváros ér­tékesítette. Az áruba bocsátott tel­kekre sokemeletes épületeket emel­tek a régi szállók elé, a századvé­gen új szállodasor is kezdett kibon­takozni. Az első nagyszálló az alsó Dunasoron az 1871-ben megnyílt, öt­emeletes „Grand Hotel Hungária” volt. Remek kilátás nyílt a budai he­gyekre, a királyi palotára. (Türr Ist­ván utca 1.) Üvegtetős, pálmakertes díszudvara, óriási tükrökkel ékes ün­nepi terme látványosságnak számí­tott. Vízvezeték, légfűtés, felvonó, gázvilágítás tette korszerűvé. Az épületben fodrász, posta, üzletek nyíltak. A lakosztályokat, a szobá­kat díszesen, a legnagyobb kénye­lemmel rendezték be. Itt szállt meg Roosevelt, Edison, Wagner és Liszt, Puccini, Veritza, Lehár és még sok világhíresség. A korzó hangulatát megadó pompás épület fél évszáza­dot sem ért meg, a II. világháború­ban bombatalálat érte és teljesen leégett. A Hungária mellé egész szálloda­sor épült. 1896-ban nyitotta meg ugyanaz a részvénytársaság a Pető­fi térre néző „Bristol” szállodát, amelyből 1926-ban a „Carlton” né­ven választottak le egy részt. Ezek a szállók is fényűzően és korszerűen berendezett luxusintézmények vol­tak. Hatalmas külföldi idegenforgal­mat bonyolítottak le, sok világhírű politikust, művészt láttak vendégül. A Duna-parti szállodasort 1913- ban (egy világhírű szállodacég tu­lajdona) a ,,Ritz” szálló egészítette ki. A cég többi létesítményéhez ha­sonló pazar berendezése, gazdag szolgáltatásai híressé tették. Később, az első világháború alatt a külföldi cégtől a Hungáriát is üzemeltető részvénytársaság vette át. A második világháború alatt az egész szállodasor elpusztult, bomba­találatokat kapott és leégett, kivéve a Bristolt. Ezt a szállót helyreállí­tották és Duna néven nyitották meg. A 60-as évekig, a Duna-Interconti­­nental felépüléséig működött. Fellendült idegenforgalmunk az utóbbi években még két Duna-par­ti nagyszállót hívott életre. A há­rom új épület harmonikusan illesz­kedik a városképbe. Az eredeti for­májában helyrehozott Vigadó látvá­nyát nem zavarja a Duna-Intercon­­tinental közelsége, az Akadémia pe­dig méltóságteljesen néz szembe a vidám homlokzatú Átrium Hyattal. A Fórum a vén Dunára tekint. „ .. .múlt és jövő vegyest: szép vagy fonák arcoddal Budapest." (Arany László) KONRÁDY-GÁLOS MAGDA Az Európa Deák Ferenc szobái az Angol Királynőben A Magyar Király a XIX. század harmincas éveiben □ 21

Next