Új Tükör, 1984. április-június (21. évfolyam, 14-26. szám)
1984-05-20 / 21. szám
I //. ú; PRot.rriKjM t i, t txiuirrek : B UDMSr ni Mut» »miamii pftRTBi/ousfton ts n iBiti5ÍM~Tlinftcs inrliT nt rvtOl.YAM. I "I. SZÁM. if) M fi’lá VASAIN AP. IMI MÁJUS tt RpmSktvEiiEs kiadás! ÚJABB VILÁGRASZÓLÓ MAGYAR SPORTSIKER Magyarország—Anglia 7:1 (3:0) nepélyesség érződött és némi túlzással sokan valóságos „nemzeti ügynek” tekintették a mérkőzést. Győzhetnek az angolok is? A vendégeken kívül senkinek sem jutott eszébe ilyen riasztó lehetőség. Mindez érződik a különkiadásból is: „A magyar játékosok egy ideig az atlétikai eseményeket nézik, majd fél öt után néhány perccel indulnak az öltözőbe. Az állóhely közönsége lelkesen megtapsolja őket. — Nándi — kiáltja Hidegkúti felé az egyik szurkoló —, három darabot! Hidegkúti mosolyogva figyelmezteti a lelkes szurkolót: — Eggyel győzzünk!. .. Négy sárga és három fehér labda vár választásra a magyar öltözőben, ahol táviratok özöne is fogadja a magyar csapat tagjait. „Ismételjétek meg a wembley-i győzelmeket” — ez a kívánság csendül ki a táviratokból. Puskás, az újonc Tóth Il-t biztatja: — Úgy játssz, ahogy szoktál... Az angolok kényelmesebbek. Csak háromnegyed ötkor indulnak vetkőzni. Kedves meglepetés fogadja az angol vendégeiket: Németh Imre a Népstadion dolgozói nevében üdvözli őket és szép zászlót nyújt át. James Shentall, az angol sportküldöttség vezetője köszöni meg a Népstadion dolgozóinak figyelmességét. Az öltözőkben világbajnoki előkészületek érezhetők. Erre vall, hogy mindkét öltözőben az előre kijelölt tizenegy-tizenegy játékos mellett csak Gellér, illetve Bürgin, a két tartalék kapus kezd vetkőzni. Így lesz a világbajnoki találkozókon is. Az angol játékosok fütyüléssel és halk nótaszóval leplezik idegességüket. Csak Merrick jár gondterhelten fel és alá. Nyilván a november 25-i hat magyar gól jár a fejében .. A mérkőzésen az angoloknak még annyi esélyük sem volt, mint a báránynak az oroszlán ellen. Egyetlen olyan pillanat sem volt, amely azzal kecsegtethette volna Walter Winterbotton csapatát, hogy egyenlő ellenfél lehet. Tóth II., Kocsis, Hidegkúti, Puskás és Czibor az angolok számára kiismerhetetlenül adogatta egymásnak a labdát, változtatta a helyét és a legtöbbször megtalálta a módját, miként kergetheti a kétségbeesésbe az ellenfél védelmét. Észjáték, technikai fölény, korszaknyi különbség? Csak ajánlatos csínján bánni a dicsérettel, mert minél magasabbra emeljük a hajdani labdarúgókat, annál nehezebb jellemezni utódaikat és elhelyezni őket a nemzetközi rangsorban. Ingerkedésként is hathat, ha az egykoriak aranylábát emlegetjük. Tény, hogy hullottak a gólok. Miért éppen hétnél állt meg a magyar csapat? Ugyanígy bejuthatott volna a labda nyolc, kilenc vagy tíz alkalommal is menniük hálójatba. De a különösen nagy gólarány talán már gyanússá teheti a győzelem körülményeit. Elképzelhető, hogy a magyarok még erre is gondoltak? Mindenesetre az a tény, hogy a hetvenkettedik percben került be utoljára a labda az angolok hálójába. A vendégek becsületesen küzdöttek. Igazi profi módon, amint ezt ma mondanák. Nem hangulati elemek befolyásolták játékukat, hanem a szerződés pontjai. Nullullnál éppen úgy próbálkoztak, ha csak tehették, jöttek-rohantak előre, mint amikor már öt-hat vagy hét gólt kaptak. Nem engedték meg maguknak azt a fényűzést, hogy elkedvetlenedjenek, elkeseredjenek vagy netán leálljanak. Igazi sportemberekként viselkedtek, holott érezhették helyzetük reménytelenségét, amint ez Walter Winterbotton nyilatkozatából is kiderül: — Csodálatosan szép és eredményes volt a magyarok játéka, de számunkra igen elkeserítő. A tehetetlenség érzése mindig döbbenetes és mi ezt éreztük. Hét egyes magyar győzelemként vonult be az a harminc évvel előtti kilencven perc a labdarúgás történetébe. Az a 92 ezer szerencsés, aki tanúja lehetett a parádés futballbemutatónak, még hosszú ideig mesélhetett a látottakról, ami ugyan régen volt, de igaz volt. Érdemes lenne elemezni, milyen motivációk hatására tanultak meg ennyire az egykoriak játszani, miért szántak a labdarúgásra annyi időt, energiát. Talán ki akartak törni a külvárosi életből, hírnevet, becsületet és nem utolsósorban pénzt óhajtottak szerezni maguknak vagy a köznapinál nagyobb erőfeszítésre ösztönözte őket a világot látás vágya vagy a nemzeti színek szeretete is? Mi az, ami a régi ösztönzők közül még létezik, mi az, ami még izzik, mint a hamu alatt a parázs, és újra lángra lobbantható, de mi az, ami régen nem létezett, viszont a mai játékosokat lelkesítheti, hogy ne csak a labdarúgás általános vagy középiskoláiban legyenek rossz vagy közepes nebulók, hanem eljussanak a sportág egyetemére is, mint jeles elődjeik. Valaha, éppen harminc esztendeje Európa futballéletében főszerep jutott a sportág hazai képviselőinek. Ma messze vagyunk ettől, akárcsak ama nevezetes Makó vitéz Jeruzsálem falaitól. Elegendő, ha bepillantunk a francia Mondial című lap kis futballlaflimanachjába. Ez a kiadvány közli az esztendő legjelentősebb labdarúgó-eseményeit. Tanulságos sorra venni, miben vagyunk A Népstadion eredményjelző táblája érdekeltek és hol „tüntetünk” távollétünkkel. Május. UEFA Kupa-döntők. Magyarok sehol. Június. Az Európa-bajnokság nyolcas döntője Franciaországban. A magyar csapat nem szerepel. Hol vagyunk akkor? De miért vagyunk ennyire lent? Kérdések válasz nélkül. molnár Károly múlva Azonban, újra cuuj sorba 411. I Ji..*ko5a:rk a kbzjna** lel• ke* b!/tata«a közben, művé* , *ztm Jü'íZ.«rtak. A Zujtótrrn, %ron- e'helye’kedett kCUföldl . »o*i.voltak rsndben AjgwIUl a k/udelmet. Cuk mVcéprik ko- ! kéz, HidágkuU nagjr*/c*rü akcíi-i.kt indít. A 13. percben Komi ho*z(~ labv)Aj/»val Tóth II. remekül ehcula/] tu befelé kanyarodik. fi a. Upo» Uv*m kevénnel kerüli el a j-hbk.ipufat hatvan operatőr r6Vt* J Megkezdték rfUlff-.'-li és (sport«í-«'H I», '••‘sra, tóbh ›wr né*/», W*r›AVpirr·@» fim J4U osk jé-AlAU.t. Cft'ális Urial I .Jilt CM Xakarii» prrrbrm, hAn irirlkalie»*K «zabálytalanul tudj* akdilti'yatni. VabaUrul*»! Az ARial kaputól , hkuzonhét mrtrrrr l’yakaa ! »Itllj» le a labda/ «fráztál» int t.Aniu*nak a M»ól* formát mutáló ka!* Mtkíchirk he ív • nfei* •mm- - - - - □35 Ai Esti Budapest különkiadása