Új Tükör, 1984. április-június (21. évfolyam, 14-26. szám)
1984-06-17 / 25. szám
46 □ VÁCI BÚCSÚ, HATODSZOR Minden eddiginél több látogató, minden eddiginél sokszínűbb program — így lehet összefoglalni az idei váci búcsú tanulságait. A nagyszínpad szórakoztató műsorai mellett a kisszínpadon egyhuzamban kvízműsor, színvonalas pódium-programok a Görögkeleti templomban, politikai fórum a MTESZ székházában. Mindezekhez kapcsolódott a Március 15. téren az a kirakodó vásár, amelyet minden évben népművészeti jellegűnek hirdetünk meg, s amelynek színvonaláért évről évre meg kell küzdenünk. Csontos János kosárfonó népművész, egyik visszatérő vásárosunk. Megkérdeztük tőle, tudja-e, hogy általában a „kosarasok” okozzák nekünk a legtöbb problémát. — Az ország szinte valamennyi jelentősebb kirakodó vásárán jelen vagyok — mondja Csontos János — tudom, mi okozza a konfliktust. Vannak olyan szakmájuk szerint nem kosárkészítő famíliák, amelyek a népművészektől, sőt néha csak egyszerűen az áruházakból fölvásárolják a kosarakat, s utána ezeket a kirakodó vásárokon többszörös felárral árusítják. Nagyon nehéz ellenük védekezni, mivel igen sokan vannak, és a legkülönbözőbb mesterfogásokkal be tudnak jutni az árusítási területre. Csontos János, mint minden kirakodó vásárra, Vácra is elhozta magával egész családját, édesapján és feleségén kívül kislányát is. — Szeretek apuékkal utazgatni — mondja Jutka. — De ezt a vásárt jobban szeretem, mint a többit: szép helyen van és sok érdekes műsort is látni. A legjobban Sandokant várom. Jutka már most kezében szorongatja azt a magazint, amelynek hátlapján megjelent a „maláji tigris” képe. Sandokanra várt, de a szombat-vasárnapi műsorok egyik főszereplője lett az a váci kislány, akit a televíziós Rózsa György „legeket” felvonultató műsora közepéie a színpadra hívott. Hogy ezután mi történt, azt Annamária mondja el. Szombaton Rózsa Gyuri bácsi egy falóra ültetett fel, aminek a lábai mozgathatóak voltak és így lehetett vele előre ügetni. Megkérdezte, milyen nevet adok a lónak, s amikor semmilyen ötletem nem volt, ő segített. A vetélkedőt viszont vasárnap is megrendezték, és megint én kerültem a színpadra. Amikor aztán megkérdezte, milyen nevet adok a lónak, azt válaszoltam, hívjuk Rózsa Gyurinak. Elnézést a triviális tréfáért, de így hangzott el, nem kis sikert aratva a jelenlevők tömegében. Kétnapos nonstop rendezvénysorozat kulturális programokkal és vásári látványosságokkal. Mi a véleménye a látottakról Barkóczi István művészettörténésznek, a vásár egyik látogatójának? — Úgy jöttem ide, hogy megnézem, milyen a mai magyar folklór. Ha ugyanis egy leíró néprajzi tanulmány fizzal foglalkozna, milyen kikapcsolódási formát kedvelnek a széles tömegek, valószínűleg itt vagy egy hasonló rendezvényen kellene megtartani a vizsgálatot. De mellőzve a tudományos szempontot, úgy látom, hogy az R-Go koncertje és a rockmusicalekből összeállított műsor a maga nemében igen színvonalas volt, s hogy a kirakodóvásár „mütyürjei” között is lehetett látni szépen elkészített ajándéktárgyakat. Az a tény viszont, hogy láthatóan igen sokan hajlandóak megvásárolni silány szuveníreket, általános ízlészavarra utal. A hihetetlen tömeg láttán pedig arra gondolok, hogy legközelebb esetleg a Duna-parti sétányt is be kellene vonni a vásár hasznos területébe. Tihanyi Sándor A közönség nemcsak a műsorokat, de a Lapkiadó Vállalat kedvezménnyel árult lapjait is örömmel fogadta Csongrádi Kata cigánydalokat énekel Rózsa György és a Leg-legleg vetélkedő résztvevői Vágó István műsorvezető a búcsú sztárjával, Kabir Bedivel A kisszínpad nonstop műsora: Randevú az újságolvasókkal. Játékvezető: Pálos Miklós Látványos részlet a Budapesti Artistaképző Intézet növendékeinek műsorából Összeállította: F. NÁDOR MARA RÉVÉSZ ANDRÁS felvételei