Új Tükör, 1984. október-december (21. évfolyam, 41-53. szám)
1984-10-07 / 41. szám
tális tettét. Ebben a főszerepet alakító, szavak nélkül is kifejezően és természetesen játszó, nagyszerű színésznők sokat segítenek neki. Alkotásán, akárcsak aholland filmek többségén, erősen érezni a dokumentarista műfaj kötetlenségét és közvetlenségét, aholland film legismertebb képviselőjének, Joris Ivensnek a hatását. Ez a harcosan feminista, szomorúan groteszk hangulatú film csak a záró képsorokban távolodik el igazán a realizmustól, és válik álomszerűvé, szimbolikussá Hollós László HOLNEMVOLT Színes csehszlovák film Jára Cimrman rendkívüli férfiú volt, afféle polihisztor. A tudományoktól a művészeteken és a műszaki újdonságokon át a politikáig mindenhez értett. Kitűnő ötleteket adott Eiffelnek, Csehovnak, Edisonnak és Shakespeare után ő is (igaz, csak festett) tengerrel ajándékozta meg Prágát. Cimrman ugyanakkor peches ember volt: színdarabjai csúfosan megbuktak, s világraszóló találmányaival is mindig egy-két percet késett a szabadalmi hivatalból. Később forradalmi eszmékre tanította Ferenc Ferdinánd trónörökös gyermekeit, és bonyolult összeesküvést szőtt a cseh nép érdekében Ferenc József ellen. Hogy e jelentős feltaláló, pedagógus, forradalmár, festő, drámaíró stb. neve mégsem szerepel egyetlen lexikonban sem, s hogy egyetlen portré sem maradt fenn róla, annak egyszerű a magyarázata: Jára Cimrman kitalált személy. Megteremtői, Ladislav Smoljak és Zdenék Svérák róla nevezték el Prága egyik legnépszerűbb, 1966- ban általuk alapított színházát. Most, a sikeres színházi előadások után filmen is életre keltették képzeletbeli hősüket. Smoljak, a rendező és forgatókönyvíró társa, Svéráik véget vetettek a rejtélynek, s megpróbáltak misztifikált figurájukból teljes képet adni. Egy sor átlagos és elfogadható tulajdonság mellett alakját teljesen valószerűtlen tulajdonságokkal is fölruházták. Kalandos életét kronológiai sorrendben egymásra épített epizódokból állították össze, ötvözve Cimrman pályafutásának hihető és hihetetlen mozzanatait. Csakhogy ezek az epizódok meglehetősen eltérő színvonalúak és egyenetlenek. Akad közöttük szellemesen ötletdús és színpadias, groteszk és szentimentális, abszurd és naturalista. A szórakoztató, burleszkszerű jeleneteket fárasztóan nehézkes részek követik. Sok az üresjárat, a fergeteges paródia olykor ellaposodik, érdektelenné válik. Smoljak különös, felemás szatírája csak helyenként éri el első, korábban nálunk is bemutatott Főúr, tűnés! című könnyed és élvezetes komédiájának a színvonalát, új ! Hanglemez B. NAGY JÁNOS SZÓLÓLEMEZE Tíz-tizenöt éve még aggasztó tenorhiányról panaszkodtunk , s ma már ott tartunk, hogy a Magyar Állami Operaház ebben a hangfajban is nemzetközi hírű művészekkel dicsekedhet. B. Nagy Jánost 1971-ben ismerte meg a budapesti közönség a Carmen Don Joséjaként, s ettől az időtől kezdve a repertoár egyik oszlopa lett — igazi elismerését azonban a Gardelli vezényelte Boccanegra hozta meg; az olasz mester bizalma és biztatása szinte szárnyakat adott az énekesnek, s ez a sikerélmény meggyorsította pályájának ígéretes kibontakozását. Érces, átütő erejű hangja, biztos magasságai, előadásának szüntelen belső hevülete hamarosan felhívta rá a külföld figyelmét is: a neves Deutsche Oper am Rhein napjainkban már második otthona a sokat foglalkoztatott tenoristának. Közreműködésével három operafelvétel készült a közelmúltban a Hungarotonnál (Simon Boccanegra, Mózes, Nerone), s a kedvező fogadtatás előkészítette az utat Recondita armonia címet viselő önálló lemeze megjelenéséhez. A műsor, mely olasz operák részleteit kínálja a hallgatónak, igen változatos; örömmel fedeztünk fel benne olyan áriákat is, melyekkel a hazai operalátogató színpadon mostanában nem találkozhat (például Arnoldóét a Tell Vilmosból, Fernandóét a Kegyencnőből, Enzóét a Giocondából stb.). B. Nagy János drámai hangvétele, elementáris temperamentuma kellőképpen érvényesül ezekben a feladatokban Medveczky Ádám karakteres dirigálásával, a lírai színekkel azonban ugyancsak takarékoskodik a jeles szólista. Pedig a spinto-szerepkörhöz a kifejezés lágysága is hozzátartozik, s ezt el is várja az ember attól a művésztől, akinek Nemorinójáról legutóbb lelkesedve számoltak be a düsseldorfi lapok. (Hungaroton) Herényi Mária VADÁSZAT Hobo Blues Band Aki ismeri és kedveli az együttest, annak ezúttal minden bizonnyal valami szokatlan élményben lesz része a lemez végighallgatása után. Van itt minden, „komplett” erdőrészlet madárcsicsergéssel, szarvasbőgéssel, részletek Arany János és Jack Kerouac verseiből, Pilinszky János Sieti ajánlat Négysoros című verse, részlet Shakespeare Machbetjéből... és persze több mint húsz érdekes, izgalmas új szám az együttes kitűnő előadásában. Érdekes feladatra vállalkozott Földes „Hobo” László. Egy dupla albumnyi terjedelmű — prózával is megtűzdelt — összeállításon vadássza, vadásztatja végig-végig a nagyérdeműt. Az már korábban is tudott volt a zenekar szerteágazó érdeklődésű vezetőjéről, hogy nincs híján a bátor próbálkozásoknak (könyvet írt és jelentetett meg, majd színészként tette próbára képességeit). Ezúttal is próbálkozott. Két vélhetően nagy szerelmét, a blueszenét és az irodalmat kísérelte meg egységes egésszé gyűrni. Neves színészek vállaltak közreműködést, Major Tamás verset, prózát mond, míg Igó Éva egy régi sláger eléneklését vállalta magára. Végül is egy ilyen lemeznél a zene a lényeg, az pedig kitűnő! A Fóka—Tátrai kettős ezúttal is remekelt, mint ahogy Deák „Bill”-nek is mindig jó napja van, ha énekelni kell. (Favorit) Látó János rámja mai tárlatkeresését is meghatározza. Herczeg Ibolya, a kiállítás rendezője érző és értő válogatással tárta fel a Gádor-életmű plasztikáit, labirintusos szerkezeteit, melyeknek fegyelmezett organizmusa humánus tartalmú maradt a formák ritmikus indázásában is. Nagy kezdeményező volt Gádor István: már 1920—30 körül Akrobaták című kompozíciójában megjelenik a szék, később Vilt Tibor és Schaar Erzsébet motívuma ... És Gádor sem puszta tárgyként kezeli, inkább az architektúra alapjaként idézi meg, szoros egységben az emberi formával. Tárgyba álmodott költészet ez. lMmfA Miklós Kiállítás GÁDOR ISTVÁN SZOBRAI Helikon Galéria Nagy életmű előtt tiszteleghetünk olyan tárlaton, mely bemutatónak készült — emlékkiállítás lett belőle. A júliusban elhunyt 93 éves mester nem érte meg sem e kollekció, sem váci állandó gyűjteményének megnyitóját. Az életmű azonban megmaradt, mivel Gádor kerámiaművészete szobrászat is a javából, ezért időzítették e kamaratárlatot a kisplasztikai kiállítás időpontjára. Egy biztos: századunk magyar kerámiájának nagy vonulata az a Gádor—Kovács Margit—Gorka Géza hármasság, mely együttesen a műfaj törekvéseit és elágazásait jelenti. Gádor István szobrászként végzett a budapesti Iparművészeti Iskolán, ezután lett keramikusként a Wiener Werkstätte tagja. Felmérte az őskor emberének addig kevéssé figyelembe vett formavilágát. Többek között ezt bontakoztatta ki mély intellektussal, új anyagokkal kísérletezve, s épületdíszítő feladatokra is kiterjesztve, a nagy méretű kerámiákat jelszerű szobrokká dúsította. A megnövelés nemcsak a kerámia méretváltozását jelentette nála, hanem a plasztikába való átlényegülést, ez volt Gádor István művészetének az a tette, mely a magyar kő ANDRE SZABÓ KÉPEI Nyíregyháza, Megyei Művelődési Központ A Brüsszelben élő André Szabó — Szabó Endre — első egyéni kiállítását rendezte meg szűkebb hazájának központjában. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte; alapító tagja volt a Györffy Kollégiumnak. Az ötvenes évek elején több plakátpályázaton nyert első díjat. Bár közel harminc éve él külföldön, szülőföldjével töretlen a kapcsolata : nyaranta Tiszavasváriban dolgozik Ezen a bemutatón festmények, egyedi grafikák és litográfiák jelzik eddigi pályáját. Gyakran használ hengert, kést és radírt munka közben: ezek az eszközök most is nagy szerepet játszottak látomásos Vízivilág-sorozatában. Visszafogott színezésű lapjain a festékréteg manipulálásával sajátosan értelmezett mikrovilágok — nádasok, árterek, víz alatti részletek — bomlanak ki. A természet romlása és az emberiségre leselkedő veszélyek aggodalommal töltik el. Ebből a közösségi érzésből született félelmetes víziója, az Atomembrió. A mitológia történeteit átíró festményein (Európa elrablása) szembetűnő az érett rajztudás, a meghökkentő hangulati elemek szerepe. Játékos kedvében a valóság többértelműségére figyelmeztet metamorfózis-képein, sugallva, hogy nem mondhatunk le illúzióinkról, amelyek nemcsak csalódásaink, hanem örömeink egyik forrása is (Nagy macska, Tisztelet Arcimboldónak). (Képünkön a Zsuzsanna és a vének című rajz) Tarczy péter □3