Új Tükör, 1985. január-március (22. évfolyam, 1-13. szám)

1985-03-24 / 12. szám

Megújhodás . .. Éppen ez lehet most a legfontosabb a férfiválogatottban, a nőknél ugyanis más a helyzet. Igaz, olyan kitűnőségek, mint Kis­házi Beatrix és Magos Judit Európa-bajnoknők már nem tagjai a válogatottnak, de az egész idényben kirobbanó formát mutató Oláh Zsuzsa, továbbá Szabó Gabriella (pár hónapja ugyan be akarta fe­jezni pályafutását, de meg­gondolta magát) és Urbán Edit többször megkóstolhatta már a győzelem ízét. Új csil­lagnak ígérkezik a 16 éves Bátorfi Csilla, akinek egyéni stílusa eddig is meglepte a külföldieket. Göteborgban hasznos tapasztalatokat sze­rezhet. S akárcsak a férfiak­nál Harczi, Simon, Varga és Krenhardt, a nőknél Nagy, Gál, Böhm és Kahn már ko­pogtat a válogatott ajtaján, de egyelőre még nem ijednek meg tőlük az ellenfelek. Né­hány év múlva viszont az ő feladatuk lesz átvenni a sta­fétabotot a híres elődöktől. EURÓPAI ÁTALAKULÁS tényleg azonban egész Euró­pára is vonatkozhat, mert Ázsia ezúttal is erősebbnek ígérkezik, mint az öreg kon­tinens. Annak ellenére, hogy a kínai csapatból hiányzik például az éveken át legyőz­hetetlen Kuo Jao-hua, s a ja­pán Szeidzsi Onónak is ke­resik még a méltó utódját. Igaz, az ázsiaiaknak a klasz­­szisok pótlása sokkal köny­­nyebb, mint Európának, mert felmérhetetlenül nagy az utánpótlásuk. A keresés az európai kontinensre is vo­natkozik, hiszen a korábbi nagy sztárok, mint a francia Secretin, a csehszlovák Or­­lowski, a svéd Stellan Bengtsson, a jugoszláv Sur­­bek és a nyugatnémet Lieck ugyan még játszik, de már nem éri el azokat a labdákat, amelyeket régen játszi köny­­nyedséggel adott vissza, üté­seiből pedig hiányzik a fia­talos erő, lendület, kemény­ség. (Jónyer István 1967-ben vett részt először világbaj­nokságon, Göteborgban is ott lesz, de csak mint turista ...) Az egész európai asztalite­niszre jellemző átalakulásban a svédek lépéselőnyhöz ju­tottak. Eddig csak nekik si­került kialakítani olyan fia­tal gárdát — Appelgren, Waldner, Lindh, A. Bengts­son, Carlsson, Persson, Akes­­son, amely jogosan bízik az európai hegemónia átvételé­ben. Tomas Bemer, a skan­dinávok edzője nemrég így nyiatkozott: — Két éve Tokióban a fér­ficsapatunk ezüstérmes lett. Játékosaim azóta sokat fej­lődtek, rutint szereztek. Gö­teborgban világbajnokok le­hetünk! Lehet, hogy Svédország férfijátékosai megmentik a földrész becsületét, sokkal nehezebb lehet viszont meg­állítani az ázsiai nők hosszú diadalútját. Ezt alátámasztja, hogy európai női játékos — az akkor román színekben szerepelt Angelica Rozeanu — utoljára 30 évvel ezelőtt Utrechtben nyert egyéni vi­lágbajnokságot, s csapatban 1969-ben Münchenben a Szovjetunió aranyérmet. Bár remény azóta is volt, így két éve Tokióban, amikor az Európa-bajnok holland Bet­tine Vriesekoop titkos esé­lyesként indult. De hiába ké­szült fel az ázsiaiak ellen férfi edzőpartnerekkel, kínai ellenfele alig tíz percig tartó „macska—egér” játékban még egy parányi esélyt sem­ hagyott neki. Gerald Bakker, a holland lány edzője, akit tanítványa korábbi bravúrjai után már-már mágusnak ki­áltottak ki, keserűen jegyezte meg. — Kínában nemcsak sok a jó játékos, hanem valameny­­nyien tökéletesen felkészül­tek. Akikről azt hittük, hogy csak támadni tudnak, ha kel­lett, szenzációsan védekeztek. És megtörtént ez fordítva is. Években kell számolnunk, amíg utolérhetjük őket, leg­feljebb a japán és koreai versenyzők ellen lehetnek esélyeink. Bakker megállapítása óta a helyzet semmit sem válto­zott, ez lemérhető a közel­múltban megjelent női világ­­ranglistából is. Az első tíz helyezett közül nyolc (!) az ázsiai (hét kínai és egy dél­koreai) játékos, s csak két európai, Vriesekoop (7.) és a csehszlovák Hrachova (8.) neve olvasható a listán. MAGASABB HÁLÓ? Göteborg minden tekintetben érdekes világbajnokságot ígér. Őrségváltást több ország válogatottjában, Európa újabb kísérletét Ázsia meg­közelítésében, és nem utolsó­sorban az új ütőszabály VB- premierjét is. Ezentúl már csak olyan ütőt szabad hasz­nálni, amelynek különböző színű a borítása, hogy a di­vattá vált forgatás az esetle­ges kétfajta anyag miatt ne tévessze meg az ellenfelet. A játék jövője érdekében szó lesz az adogatások megszi­gorításáról, s napirendre ke­rülhet a háló magasságának a növelése. Ez kissé lelassí­taná a mai, a nézők számára nem mindig látványos vil­lámjátékot. És ahogy eddig egyetlen világbajnokság sem fejeződött be meglepetés nél­kül, erre is számítani lehet. * Egy évvel ezelőtt a moszk­vai Európa-bajnokság előes­téjén lapunk hasábjain fel­tettük a kérdést: Jónyer, Klampár és Gergely utoljára együtt? Így történt. Szép vol­na, ha nemsokára egy kiala­kuló, újjáformálódó magyar csapat szereplése nyomán ezt írhatnánk: először együtt? KOZÁK MIHÁLY A Scandinavium sportcsar­nokban, amelyet nemrég a műkorcsolyázó Európa-baj­­nokság alkalmából napokon át láthattunk a televízió kép­ernyőjén, szerény remények­kel állnak asztalhoz a ma­gyar versenyzők. Ez a sze­Kriston Zsolt A holland Bettine Vriesekoop európai rangelső Mikael Appelgren, a svédek reménysége Hszie Szaj-ke kínai bajnok □ 35

Next