Új Tükör, 1986. január-március (23. évfolyam, 1-13. szám)
1986-01-05 / 1. szám
MÓZES KATALIN KIÁLLÍTÁSA Fiatal Művészek Klubja Mózes Katalin lírai festő, emóciókra érzékeny, csendes, néha-néha már tétova, ám képeit következetesen alkotó művész. Sejtelmes munkáinak a barnás tónus, az ebbe beleolvadó motívumok, az ebből kisejlő színek és formák, az időtlenség a jellemzője. A fiatal festők közül Kárpáti Tamás alkalmazta ezt a barnás hátteret és a felsejlő formákat az elsők között. Mózes alkotásmódja is rokon ezzel a módszerrel, de témavilága már merőben más. Az ő formavilága egy bensőséges szürrealizmus, melynek jellemző, több művén is visszatérő motívuma egy groteszk csőrös vagy sisakos figura. Festésmódjáról nekem Balzac ismeretlen remekművének piktora jut az eszembe, aki addig tökéletesíti a képét, amíg a tárgyak absztrakttá válnak rajta. Mózes is ilyen tisztelettel, már-már alázattal dolgozik, érzi és képein is érezteti a művészet súlyát: a barna háttérben elsüllyeszti formáit, így teszi sejtelmessé kompozícióit. És ugyanígy elrejti kisebb méretű színes — rózsa 43 L mninja hai világán éppen csak átszűrve, Kelemen, Koncz, Soós pedig a kapukat tágra nyitva. A többségében tekintélyes méretű képekben nagy, a romantikához is méltó érzelmek feszülnek, Chirico szelleme tehát nemcsak mint ürügy van jelen, hanem örök dilemmája is újrafogalmazódik: mit kezdhet az egyén a múlt, a történelem hordalékával, hogyan tudja magába építeni? (Képünkön Koncz András Tékozló fiú című festménye) Torma Tamás KUSTÁR ZSUZSA KÉPEI Erzsébetvárosi Galéria A VII. Dembinszky utcai kis kiállítóhelyiség programja egészen megdöbbentő. Kiállításaik száma túllépte a százat. A legjobb témákat és alkotókat szedték össze az erzsébetvárosi közönség és a művelődési házban működő képzőművészkar baráti-ismerősi „holdudvara” számára. Persze, mivel a helyiség egy nagyobbfajta szoba, a nagy nevektől — méretre nézve — kis művek voltak láthatók, de akkor is, a kiállítássorozat rendkívül informatív. A mostani művész csak annak számára nagy név, aki már találkozott munkáival. Népmesehangulatú batikjai, szőnyegei — eredetileg textilszakot végzett — a szó legjobb értelmében belopják magukat a néző szívébe, a geometria-hívő vagy concept art-kedvelő néző szívébe is. Tudniillik nála meggyőzően őszinte az a látásmód, ami másnál gyakran népszerűségre törő mesélgetés. A kiállítás gerince most egy templomablakterv-sorozat. Az ablakok szigorú rendszerben követik egymást, az egyházi ünnepek, a naptár rendjét, az égitestek járását is figyelvePap Gábor fejtegette összefüggéseit néhány hónapja a Művészet hasábjain). Valóban, kialakítottak ezek az ábrázolások bizonyos saját nyelvet, régi hagyományok alapján, csak épp az a kérdés, érti-e az arra járó. Másfelől nézve meg: bizonyos, hogy a francia katedrálisok üvegfestményeit is csak egy töredék képes értelmezni a turisták közül — de élvezni ők is élvezik, s ez talán még nagyobb dolog. Székely András színes, sárgás — művein is motívumait. Grafikáin egy-egy szürreális forma, régi tárgy jelenik meg, összefogottan, tömegét hangsúlyozva, míg rajzain szárnyas figurák lebegnek, lovak poroszkálnak a semmiből a semmibe, a képzelet, a mese világában. Mózes Katalin művei piktúránknak abba a vonulatába tartoznak, ahol a művészek előszeretettel fordulnak a másodlagos — irodalmi, művészettörténeti — témák felé és gyakran alkalmaznak átírásokat, idézeteket, régi tárgyakat, motívumokat. Mózes Katalin már évek óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának — a legutóbbi Stúdió-kiállításon is több képét láthattuk —, mégis ez az első önálló tárlata. Várjuk a folytatást. (Képünkön a művész grafikája) Lóska Lajos FOLYÓIRAT BUDAPEST „— Tud összeget is mondani, plébános úr? — Egymilliárd-kétszázötvenegymillió forintról van szó." Ezt a rejtélyes párbeszéd töredéket nem egy detektívtörténetből ragadtam ki, hanem a folyóirat ez évi utolsó számából. Itt olvashatjuk a Fővárosi Emberek című sorozatban Müller Tibor interjúját Szabó Géza kanonokkal, a Bazilika plébánosával. Az idézetben szereplő összeg pedig remélhetőleg fedezi a templom ezredfordulóra befejeződő teljes felújítását. A Bazilika méreteiben Magyarország első egyházi épülete, különleges abban is, hogy a templomba belépőt nem a feszület megszokott látványa fogadja, hanem Stróbl Alajos szobra országalapító királyunkról. A Bazilika köztudottan megrongálódott. De csak a közvetlen életveszély hatására kezdődött meg a renoválás. Mára a kupola jórészt ragyog. A felújítás mellett még egy igen komoly problémát említett Szabó Géza kanonok. 1943-ban a bombázások elől Szendy polgármester a Bazilika altemplomába menekítette a főváros levéltárát. Az anyag zöme azóta is itt őrződik. Kettős gond: egyrészt a reprezentatív altemplomot nem tudják megnyitni a közönség előtt, másrészt a beázó, nedvesedő falak „soha jóvá nem tehető károkat okoznak felbecsülhetetlen értékű dokumentumokban, írásos történelmi értékekben .. ." Ezen változtatni — még az ezredforduló előtt! — elodázhatatlan kötelesség ... Földesi Margit KACIÁK SZILVESZTER ÚJ TÜKÖR / Képes kulturális hetilap Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9—11. 1073 Telefon: 221-285, 429-350, 222-408 Főszerkesztő: BENJAMIN LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: FEKETE SÁNDOR Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT , Budapest VII., Lenin krt 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója HU ISSN 0133-1361 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és tápellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyedévre 120,— Ft, V2 évre 240,— Ft, 1 évre 480,— Ft. @85.2800 Athenaeum Nyomda, Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. V —----