Új Tükör, 1986. január-március (23. évfolyam, 1-13. szám)

1986-01-05 / 1. szám

MÓZES KATALIN KIÁLLÍTÁSA Fiatal Művészek Klubja Mózes Katalin lírai festő, emóciókra érzékeny, csendes, néha-néha már tétova, ám képeit következetesen al­kotó művész. Sejtelmes munkáinak a barnás tónus, az ebbe beleolvadó motívumok, az ebből kisejlő színek és formák, az időtlenség a jellem­zője. A fiatal festők közül Kárpáti Ta­más alkalmazta ezt a barnás hát­teret és a felsejlő formákat az elsők között. Mózes alkotásmódja is rokon ezzel a módszerrel, de témavilága már merőben más. Az ő formavilá­ga egy bensőséges szürrealizmus, melynek jellemző, több művén is visszatérő motívuma egy groteszk csőrös vagy sisakos figura. Festésmódjáról nekem Balzac ismeretlen remekművének piktora jut az eszembe, aki addig tökélete­síti a képét, amíg a tárgyak abszt­rakttá válnak rajta. Mózes is ilyen tisztelettel, már-már alázattal dol­gozik, érzi és képein is érezteti a művészet súlyát: a barna háttérben elsüllyeszti formáit, így teszi sejtel­messé kompozícióit. És ugyanígy el­rejti kisebb méretű színes — rózsa­ 4­­3 L mni­nja h­­­ai világán éppen csak átszűrve, Kele­men, Koncz, Soós pedig a kapukat tágra nyitva. A többségében tekintélyes méretű képekben nagy, a romantikához is méltó érzelmek feszülnek, Chirico szelleme tehát nemcsak mint ürügy van jelen, hanem örök dilemmája is újrafogalmazódik: mit kezdhet az egyén a múlt, a történelem horda­lékával, hogyan tudja magába épí­teni? (Képünkön Koncz András Té­kozló fiú című festménye) Torma Tamás KUSTÁR ZSUZSA KÉPEI Erzsébetvárosi Galéria A VII. Dembinszky utcai kis kiállító­helyiség programja egészen meg­döbbentő. Kiállításaik száma túllép­te a százat. A legjobb témákat és alkotókat szedték össze az erzsébet­városi közönség és a művelődési ház­ban működő képzőművészkar bará­ti-ismerősi „holdudvara” számára. Persze, mivel a helyiség egy na­gyobbfajta szoba, a nagy nevektől — méretre nézve — kis művek vol­tak láthatók, de akkor is, a kiállí­tássorozat rendkívül informatív. A mostani művész csak annak szá­mára nagy név, aki már találkozott munkáival. Népmesehangulatú ba­­tikjai, szőnyegei — eredetileg textil­szakot végzett — a szó legjobb ér­telmében belopják magukat a néző szívébe, a geometria-hívő vagy con­cept art-kedvelő néző szívébe is. Tudniillik nála meggyőzően őszinte az a látásmód, ami másnál gyak­ran népszerűségre törő mesélgetés. A kiállítás gerince most egy templomablakterv-sorozat. Az abla­kok szigorú rendszerben követik egy­mást, az egyházi ünnepek, a naptár rendjét, az égitestek járását is fi­gyelve­­Pap Gábor fejtegette össze­függéseit néhány hónapja a Művé­szet hasábjain). Valóban, kialakítot­tak ezek az ábrázolások bizonyos saját nyelvet, régi hagyományok alapján, csak épp az a kérdés, érti-e az arra járó. Másfelől nézve meg: bizonyos, hogy a francia katedráli­­sok üvegf­estményeit is csak egy tö­redék képes értelmezni a turisták közül — de élvezni ők is élvezik, s ez talán még nagyobb dolog. Székely András színes, sárgás — művein is motívu­mait. Grafikáin egy-egy szürreális for­ma, régi tárgy jelenik meg, össze­­fogottan, tömegét hangsúlyozva, míg rajzain szárnyas figurák lebegnek, lovak poroszkálnak a semmiből a semmibe, a képzelet, a mese vilá­gában. Mózes Katalin művei piktú­­ránknak abba a vonulatába tartoz­nak, ahol a művészek előszeretettel fordulnak a másodlagos — irodal­mi, művészettörténeti — témák felé és gyakran alkalmaznak átírásokat, idézeteket, régi tárgyakat, motívu­mokat. Mózes Katalin már évek óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának — a legutóbbi Stúdió-kiállításon is több képét láthattuk —, mégis ez az első önálló tárlata. Várjuk a folyta­tást. (Képünkön a művész grafikája) Lóska Lajos FOLYÓIRAT BUDAPEST „— Tud összeget is mondani, plébá­nos úr? — Egymilliárd-kétszázötvenegy­­millió forintról van szó." Ezt a rejtélyes párbeszéd töredéket nem egy detektívtörténetből ragad­tam ki, hanem a folyóirat ez évi utol­só számából. Itt olvashatjuk a Fő­városi Emberek című sorozatban Müller Tibor interjúját Szabó Géza kanonokkal, a Bazilika plébánosá­val. Az idézetben szereplő összeg pedig remélhetőleg fedezi a temp­lom ezredfordulóra befejeződő teljes felújítását. A Bazilika­ méreteiben Magyarország első egyházi épülete, különleges abban is, hogy a temp­lomba belépőt nem a feszület meg­szokott látványa fogadja, hanem Stróbl Alajos szobra országalapító királyunkról. A Bazilika köztudottan megron­gálódott. De csak a közvetlen élet­veszély hatására kezdődött meg a renoválás. Mára a kupola jórészt ra­gyog. A felújítás mellett még egy igen komoly problémát említett Szabó Géza kanonok. 1943-ban a bombázá­sok elől Szendy polgármester a Ba­zilika altemplomába menekítette a főváros levéltárát. Az anyag zöme azóta is itt őrződik. Kettős gond: egyrészt a reprezentatív altemplo­mot nem tudják megnyitni a közön­ség előtt, másrészt a beázó, nedve­sedő falak „soha jóvá nem tehető károkat okoznak felbecsülhetetlen értékű dokumentumokban, írásos történelmi értékekben .. ." Ezen vál­toztatni — még az ezredforduló előtt! — elodázhatatlan kötelesség ... Földesi Margit KACIÁK SZILVESZTER ÚJ TÜKÖR / Képes kulturális hetilap Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9—11. 1073 Telefon: 221-285, 429-350, 222-408 Főszerkesztő: BENJAMIN LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: FEKETE SÁNDOR Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT , Budapest VII., Lenin krt 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója HU ISSN 0133-1361 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és tápellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900­­, közvetlenül, vagy posta­­utalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyedévre 120,— Ft, V2 évre 240,— Ft, 1 évre 480,— Ft. @­­85.2800 Athenaeum Nyomda, Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. V —----­

Next