Új Tükör, 1987. július-szeptember (24. évfolyam, 27-39. szám)

1987-07-26 / 30. szám

Fennállásának éppen 100. évfordulóját ünnepelték a világ első nemzeti parkjának (Yellowstone, USA) 1972-ben, amikor hazánkban az első hasonló, úgy­mond legmagasabb szintű természetvédelmi terü­letet létrehívták a Hortobágyon. Az elmúlt egy évszázad alatt mintegy másfél ezerre nőtt a nemzeti parkok száma a világban, s összterületük már több mint tízszer nagyobb, mint hazánk. Az ember az elmúlt évszázadokban-évtize­­dekben ugyanis oly mértéktelenül, meggondolat­lanul pusztította természeti környezetét, hogy egyre sürgetőbbé vált földünk egy-egy jellegzetes, ősi természeti képének eredeti formában történő meg­őrzése. Az ember saját érdekében! Ezek a rezervátumok azonban közel sem öncé­lúan „bekerített” földdarabok. Az egyre városia­sodó ember szellemi-testi kikapcsolódását éppúgy szolgálják, mint a biológiai ismeretszerzést, az ok­tatást és a tudományos kutatást. Magyarországon is szerencsére egyre tudatosabbá vált, hogy termé­szeti kincseink, a magyar táj és jellegzetes élővi­lágának megőrzése éppoly kötelességünk, mint nemzeti kultúránk - történelmi hagyományaink, szellemi és tárgyi népművészetünk stb. - megőr­zése és illő ápolása. Négy nemzeti parkunk (Hor­tobágy, 1972 - Kiskunság, 1975 - Bükk, 1976 - és Aggtelek, 1985) és a több mint 130 tájvédelmi kör­zet, természetvédelmi terület jelzi e törekvés gya­korlati megvalósulását. Tisztában vagyok azzal, hogy mi magyarok nem büszkélkedhetünk Niagara-vízeséssel, Serengeti­­pusztával ... és mégis, a következő naptárlapokon bemutatott természeti értékek számomra mindennél fontosabbak! Mert e tájak, kövek, növények és ál­latok - összességükben - számomra a szülőföldet jelentik. Kép és szöveg: KAPOCSY GYÖRGY ~M­­MÁLOM-TÓ /1/f A tapolcai Tavas-barlang és a IV m Malom-tó - amely között iifjL egyébként vízösszeköttetés van - a Balaton-felvidék egyik leglátoga­tottabb kirándulóhelye. A város alatt húzódó Tavas-barlang különlegessége vizének a hasonló barlangi környe­zetben mértnél magasabb hőmérsék­lete. Ez abból adódik, hogy nem csu­pán a felszíni kartszvizekből, hanem egy mélyből eredő melegebb forrás­ból is táplálkozik. A hangulatos kis városban a Malom-tavat patinás, szé­pen restaurált öreg házsor szegélyezi. s SZATMÁR BEREGI­­ TÁJVÉDELMI KÖRZET­­­­ Csónak alakú fejfák és Kölcsey­ei Ferenc síremléke a szatmárcsekei temetőben. „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kort, / Ha küzd ellenséggel, / Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt, / Meg­­bünhödte már e nép A múltat s jö­vendőt!" (Kölcsey Ferenc: Himnusz, részlet) /^SzENT GYORGY-HEGYI % BAZALTORGONAK­­ ^ A Badacsonnyal együtt a hajdani új vulkáni tevékenység legszebb emlékeit őrzi ez a hegyünk. Mintegy négymillió évvel ezelőtt a bazalt itt több rétegben, vulkáni működés kö­vetkeztében tört a felszínre. Sajátos belső szerkezetéből adódóan gyakran oszlopokba rendeződött, melyet a re­pedések és a felszín további pusztu­lása még jobban hangsúlyoztak. Mint az orgona sípjai, úgy sorakoznak egy­más mellett az egy-két méter átmé­rőjű, 20-30 méter magas bazaltoszlo­pok. A nép kőzsákoknak is nevezi őket. BÜKKBEN A Bükki­­Nemzeti Park vadregé-­i­é­nyes útjait járva még többfelé mi találkozhatunk a szénégető bok­sákkal. E régi erdei mesterség, sőt tu­domány gyakorlása nélkül bizony sze­gényebb lenne e táj. Hozzáértést és nagy gyakorlatot igénylő munka. S ér­téke nem csupán a fa tökéletlen elége­tése útján nyert faszénből adódik: az sem elhanyagolható, hogy az erdőrit­­kítások alkalmával selejtezésre kerülő, réstt­Hűtett vagy egyéb ok miatt nem­kívánatos fákat használják fel. •' 1 -• \ 'V 'Mx ' ' ^ (Válogatás a Képzőművészeti Kiadó gondozásában megjelenő „1988 — Ország­járás” című színes asztali naptárból.)

Next