Új Tükör, 1987. július-szeptember (24. évfolyam, 27-39. szám)
1987-07-26 / 30. szám
Fennállásának éppen 100. évfordulóját ünnepelték a világ első nemzeti parkjának (Yellowstone, USA) 1972-ben, amikor hazánkban az első hasonló, úgymond legmagasabb szintű természetvédelmi területet létrehívták a Hortobágyon. Az elmúlt egy évszázad alatt mintegy másfél ezerre nőtt a nemzeti parkok száma a világban, s összterületük már több mint tízszer nagyobb, mint hazánk. Az ember az elmúlt évszázadokban-évtizedekben ugyanis oly mértéktelenül, meggondolatlanul pusztította természeti környezetét, hogy egyre sürgetőbbé vált földünk egy-egy jellegzetes, ősi természeti képének eredeti formában történő megőrzése. Az ember saját érdekében! Ezek a rezervátumok azonban közel sem öncélúan „bekerített” földdarabok. Az egyre városiasodó ember szellemi-testi kikapcsolódását éppúgy szolgálják, mint a biológiai ismeretszerzést, az oktatást és a tudományos kutatást. Magyarországon is szerencsére egyre tudatosabbá vált, hogy természeti kincseink, a magyar táj és jellegzetes élővilágának megőrzése éppoly kötelességünk, mint nemzeti kultúránk - történelmi hagyományaink, szellemi és tárgyi népművészetünk stb. - megőrzése és illő ápolása. Négy nemzeti parkunk (Hortobágy, 1972 - Kiskunság, 1975 - Bükk, 1976 - és Aggtelek, 1985) és a több mint 130 tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület jelzi e törekvés gyakorlati megvalósulását. Tisztában vagyok azzal, hogy mi magyarok nem büszkélkedhetünk Niagara-vízeséssel, Serengetipusztával ... és mégis, a következő naptárlapokon bemutatott természeti értékek számomra mindennél fontosabbak! Mert e tájak, kövek, növények és állatok - összességükben - számomra a szülőföldet jelentik. Kép és szöveg: KAPOCSY GYÖRGY ~MMÁLOM-TÓ /1/f A tapolcai Tavas-barlang és a IV m Malom-tó - amely között iifjL egyébként vízösszeköttetés van - a Balaton-felvidék egyik leglátogatottabb kirándulóhelye. A város alatt húzódó Tavas-barlang különlegessége vizének a hasonló barlangi környezetben mértnél magasabb hőmérséklete. Ez abból adódik, hogy nem csupán a felszíni kartszvizekből, hanem egy mélyből eredő melegebb forrásból is táplálkozik. A hangulatos kis városban a Malom-tavat patinás, szépen restaurált öreg házsor szegélyezi. s SZATMÁR BEREGI TÁJVÉDELMI KÖRZET Csónak alakú fejfák és Kölcseyei Ferenc síremléke a szatmárcsekei temetőben. „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kort, / Ha küzd ellenséggel, / Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt, / Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt!" (Kölcsey Ferenc: Himnusz, részlet) /^SzENT GYORGY-HEGYI % BAZALTORGONAK ^ A Badacsonnyal együtt a hajdani új vulkáni tevékenység legszebb emlékeit őrzi ez a hegyünk. Mintegy négymillió évvel ezelőtt a bazalt itt több rétegben, vulkáni működés következtében tört a felszínre. Sajátos belső szerkezetéből adódóan gyakran oszlopokba rendeződött, melyet a repedések és a felszín további pusztulása még jobban hangsúlyoztak. Mint az orgona sípjai, úgy sorakoznak egymás mellett az egy-két méter átmérőjű, 20-30 méter magas bazaltoszlopok. A nép kőzsákoknak is nevezi őket. BÜKKBEN A BükkiNemzeti Park vadregé-iényes útjait járva még többfelé mi találkozhatunk a szénégető boksákkal. E régi erdei mesterség, sőt tudomány gyakorlása nélkül bizony szegényebb lenne e táj. Hozzáértést és nagy gyakorlatot igénylő munka. S értéke nem csupán a fa tökéletlen elégetése útján nyert faszénből adódik: az sem elhanyagolható, hogy az erdőritkítások alkalmával selejtezésre kerülő, résttHűtett vagy egyéb ok miatt nemkívánatos fákat használják fel. •' 1 -• \ 'V 'Mx ' ' ^ (Válogatás a Képzőművészeti Kiadó gondozásában megjelenő „1988 — Országjárás” című színes asztali naptárból.)