Új Tükör, 1988. január-március (25. évfolyam, 1-13. szám)

1988-01-03 / 1. szám

chióra, a Hófehérkére, a Bambira, a 101 kiskutyára. Egyrészt formailag: érett rajzbiztonságával, hibátlan technikájával, érdekes-élénk színei­vel. És emlékeztet tartalmilag is: igazi, sok bonyodalmat halmozó, iz­galmas mesét kapunk, amelyben mindig a jók győznek a gonoszok ellen. Amíg eljutunk a film végéig — amikor hőseink elindulnak a bol­dogság országába —, addig rengete­get bajvívnak, ármánykodnak, sze­retnek, gyűlölnek. S ahogy ez igazi mesékhez illik még akkor is, ha a munka egy népi demokráciában ké­szül: szépséges hercegnők és kackiás bajszú grófok meg rettenthetetlen lovagok játsszák a főszerepeket. Híven e rovat címéhez: ajánlom ezt a filmet mindenkinek, akinek gondot okoz, hogy milyen programot szervezzen mostanában gyermeké­nek (unokájának, unokahúgának,­­öccsének stb., a nem kívánt törlen­dő). Ezen bizonyosan jól szórakozik majd a gyerek. B. T. 4. Hanglemez MOLDVAI CSÁNGÓK MAGYARORSZÁGON Drámai hangvételű közéleti párbe­széd zajlott jó tíz évvel ezelőtt Él-e a népdal? címmel. Kiderült mindjárt, hogy a hagyományos kultúra mind­máig ezernyi formában tör felszín­re. Az viszont, hogy az „ősi soron” őrzött formák elveszőben vannak, Andrásfalvy Bertalan e hanglemez­hez írt jegyzetének rezignált szavai­ból is kitűnik, hiszen az itthon és otthon (Moldvában élő) csángók mű­veltségének kopásáról, felejtődéséről értesít. Erősíti ezt a szerkesztő, Sebő Ferenc rövid megjegyzése is a leg­jobb adatközlők elöregedéséről. A régi hagyomány tehát veszély­ben van. Megmentésének egyetlen lehetősége a rögzítés és a kulturális élet vérkeringésébe való visszaveze­tés. Többszörösen is dicséretes vállal­kozás ez a hanglemez, amelyhez töb­bek között szövegi és zenei lejegyzé­sek is kapcsolódnak. Izgalmas élet­­közelből megfigyelni, miképpen je­lenik meg a jellegzetes stílusú díszí­­téses dallamokban, az egyes előadók „személyes repertoárjában”, amiről Andrásfalvy szól. Minthogy az anyagot professzioná­lis módon, sztereóban rögzítették, minden előadói árnyalat jól érzékel­hető. (Hungaroton) Biernaczky Szilárd vellája. Nekem legjobban Lengyel Péter Ponyva című regényrészlete tetszik (már korábban kezdte közöl­ni a Kortárs). A hihetetlenül részle­tes, a magyar századvéget, hangula­tot, mesterségeket, utcákat és üzle­teket, erkölcsöket és erkölcstelensé­geket filológusi buzgalommal és re­gényírói erővel felidéző részletek kö­zött egy kalandregény romantikus meseszövése indázik, de olyan szán­dékolt időfölöttiséggel, anakroniz­musokkal, mai tudattal és iróniával, írói közbeszólásokkal átszőve, hogy — bármennyire ismerni vélem is a szakma mesterségbeli fogásait — sej­telmem sincs róla, hova akar elvinni Lengyel Péter. Egy magyar Orlandó vezet át — ha nem is négyszáz éven, mint Virginia Woolf regényhőse — egy évszázadon, vagy egy köznapi életet élő mai elbeszélő rokonítja magát egy romantikus, nagystílű századvégi intellektuális bűnözővel? Mint mondtam, nem tudom, hova akar elvinni Lengyel Péter, de örö­mest hagyom magam vezettetni e sűrű, irizáló, még olykori modoros­ságait is saját javára fordító próza által. Olvasóként. Kritikusként pedig abban a reményben, hogy egy jelen­tős regény születésének vagyok ta­núja. Szász Imre Folyóirat KORTÁRS Talán nemcsak a műfaji elfogultság mondatja velem, hogy a folyóirat decemberi számában kiváltképp fi­gyelemre méltóak a szépprózai mun­kák, legalábbis három a négy közül. Közös bennük a realisztikus, aprólé­kos részletekben gazdag ábrázolás, és e szinte mikrorealizmusból alig kö­vethetően, alig elemezhetően kilob­banó varázslat, lidércfény, amelyet megfogni, utolérni talán nem tu­dunk, de vezet valahová, talán a szerzők által is csak sejtett rejtel­mekbe. Gion Nándornak egy —bal­­ladisztikus? vaskosan mesei? —szép elbeszélése éppúgy, mint Csíki Lász­ló kifinomultságokkal (és olykor al­páribb gyerekcsínyekkel), rejtett utalásokkal és értelmekkel teli nő­Új TÜKÖR / Képes kulturális hetilap Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9-11. 1073 Telefon: 221-285, 222-408 Főszerkesztő: FEKETE SÁNDOR Főszerkesztő- helyettes: GYURKÓ LÁSZLÓ, KOROSPATAKI KISS SÁNDOR Kiadja: PALLAS UP- ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt. 9—11. 1906 Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatója HU ISSN 0133-1361­87.2420 Athenaeum Nyomda, Bud­­­­dapest, rotációs mélynyomás. Fe­lelős vezető: SZLÁVIK ANDRÁS vezér­­igazgató. Meg nem rendelt fényképe­kért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A szerkesztőbizottság tagjai: FEKETE SÁNDOR GYURKÓ LÁSZLÓ KELETI ÉVA KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR NÁDAI FERENC ÖKRÖS LÁSZLÓ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lap­ellátási Irodánál (Helir) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetle­nül vagy postautalványon, valamint át­utalással a Helir 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyedév­re 120,— Ft, fél évre 240,— Ft, 1 évre 480,— Ft.

Next