Új Tükör, 1988. január-március (25. évfolyam, 1-13. szám)
1988-03-06 / 10. szám
A Szépművészeti Múzeum szoborgyűjteményében hat Rodin-szobor található. Közülük elsőként, 1900- ban A szirének került Budapestre. Az egykori Országos Képtár igazgatója, Térey Gábor vásárolta meg 4000 frankért a mester első nagy gyűjteményes kiállításáról. A 170 szoborból és rajzból rendezett tárlatot a párizsi világkiállítással egy időben, a Place d’Almán kifejezetten a Rodin-kiállítás alkalmából épített pavilonban mutatták be a nagyközönségnek. A Három szirén című munka a kiállítás katalógusában a 36-os számot kapta. Arsene Alexandre, a katalógus összeállítója és szerzője Wagner zenéjéhez, a Rajna kincséhez hasonlította a szobrot. Térey 1900 szeptemberében értesítette Rodint, hogy a szobor megérkezett Budapestre, és az ő íróasztalán lesz a helye mindaddig, míg az új múzeum, a Szépművészeti épülete elkészül. A következő évben a magyar állam — Térey közreműködésével — még négy szobrot vásárolt Rodintől: Falguire arcmását, Laurens mellszobrát, az Örök tavaszt és a Bronzkort. Noha a századfordulón a nagy francia szobrász már világhírű volt, a múzeumok még nem versengtek műveiért. Így a Szépművészeti Múzeum az egyik első közgyűjtemény, amely Rodin munkáit még a mester műterméből vásárolta. A szirének — a mitológia szerint félig nőalakok, félig vízi lények — csábító dalaikkal elbűvölték, és így a pusztulásba csalták a hajósokat. A szoborcsoport Nereidák néven is ismert. Akár a baljós sziréneket, akár Néreus leányait, a jóságos, a tenger hullámait megszemélyesítő kedves istennőket ábrázolja a szobor, kétségtelen, hogy vízi lényeket látunk. Rodin a szobrot 1888-ban mintázta, az első példány azonban valamivel kisebb volt. Eredetileg a mester hatalmas, teljesen soha be nem fejezett szoborkompozíciójához, a Pokol kapujához készült. Rodint fiatalkorától foglalkoztatta Dante, s előbb a felépítendő Iparművészeti Múzeum, majd az Orsay Múzeum bejáratához tervezte a Pokol kapuja kompozíciót. A hatalmas művön — a vázlatokon, az agyag- és gipszfigurákon — 1880-tól 1890-ig szinte állandóan dolgozott. Akkor egyéb munkák miatt időnként ugyan félretette, de a kapu még huszonhét éven át foglalkoztatta. A szirének szoborcsoport az ajtó bal szárnyán kapott helyet, Rodin még módosítani akarta, de ebben halála 1917- ben már megakadályozta. A Pokol kapujának bronzba öntésére csak 1928-ban, a mester halála után tizenegy évvel került sor. A szirének motívuma több más munkáján is megjelenik. Mint önálló kompozíció, többféle méretben és anyagban, tizenhét példányban ismert. A szobor körüljárható, több nézetre komponált. A bonyolult és lágy formák puha összekapcsolása és elválasztása, a homorú és domború felületek ritmikus váltakozása a tenger mozgását idézi. A szépséges női testek, a hullámzó mozdulatok megformálása a művész érzéki teremtőerejéről tanúskodik. A műben nagy szerep jutott a fény- és árnyékhatásoknak, a felületek megmunkálásának. Az összekapcsolódó testformák szinte kavarognak, az egész kompozíció állandó mozgásban van. Ez a szobor Rodin művészeti elképzeléseit remekül jeleníti meg, a téma és a szobrászi megformálás metaforikusan összecseng. A gipsz- és márványpéldányokkal, majd a későbbi bronzöntvényekkel összevetve a budapesti példányt, érzékelhető, hogy ennek öntvénye Rodin felügyelete alatt készült, remekül cizellált munka. Rodin A szirének című szobra a Szépművészeti Múzeumban látható. FITZ PÉTER Az adás időpontja megtalálható a 32—33 oldalon Auguste Rodin: A szíré SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM