Új Tükör, 1988. január-március (25. évfolyam, 1-13. szám)

1988-03-06 / 10. szám

ezt elhatározni, de nehéz megvaló­sítani. A kanadaiak azonban nem ijedtek meg az újszerű megoldástól, három toronyházat építettek, és ezekről vezették le a sísáncokat. Nagyszerű megoldás. Igyekeztek jól kihasználni ezt a lehetőséget, mert a legnagyobb toronyházban síiskolát, sportáruházat és más üzleteket nyi­tottak Ezenkívül itt kapott helyet a város olimpiai bizottsága. A legma­gasabb toronyház legfelső emeletén kitűnő kilátás nyílt a versenyekre, aki a szerencse fiaként idejutott, mindent a legjobban láthatott. Mindez azonban csak az érem egyik oldala, mert igaz, hogy a megköze­lítés szempontjából kitűnően válasz­tották meg a sísánc felépítésének helyét, viszont az már baj volt, és éppen ezért sokat szidták ezt a meg­oldást a versenyzők, mivel a kivá­lasztott helyen sokat fújt a szél, és emiatt többször meg kellett szakí­tani a versenyt, s a rendezőség kénytelen-kelletlen eltért a koráb­ban kidolgozott menetrendtől. 40 millió dollár. Ennyibe került az a fedett csarnok, ahol a korcsolyá­zók versenyezhettek. Ez Calgary előkelő negyedében, az egyetemi vá­ros egyik parkjában épült. A kana­daiak tehát nem sajnálták a pénzt, és ezzel a létesítménnyel is elérték, hogy még Juarí Antonio Samaranch is elismeréssel nyilatkozott, amikor ezt a csarnokot először meglátta. A nemzetközi olimpiai mozgalom első számú diplomatája különben kitű­nően érezhette magát Kanadában. Mutatja ezt az is, hogy éppen olyan fehér vadnyugati ka­mére, mint sok más Calgaryban. Erről esz­­tak a cowboyfilmek: főhős fehér kalapban Samaranch igyekezett a­ vendéglá­tók kedvében járni. Fehé­t kalapban jelent meg a NOB kongresszusának egyik ülésén is, sőt, a levegőbe is feldobta a jelenlévők legnagyobb örömére. Ha már említettük a vadnyugatot, akkor szóljunk a rendőrségről is. Calgaryban mindennap különlegesen kiképzett kutyák segítségével átku­tatták a legfontosabb olimpiai­­lé­­tesítményeket, nehogy esetleg egy rejtett robbanóanyag bajt okozzo® Szerencsére a 15. téli olimpián nem­ zavarták meg a versenyt terrorcse­lekmények, talán ebben közreját­szott az is, hogy a zord idő eleve el­riasztotta azokat, akik az ilyen cse­lekmények lebonyolítását a föld­­ valamelyik kellemesebb éghajlatú országában tanulják és gyakorolják. Bár a műjeget s a műhavat már régen feltalálták, kétségtelen az is, ami egyáltalán nem újdonság, hogy csak azok a nemzetek számíthatnak sikerre, amelyeknek a természeti vi­szonyok lehetővé teszik, hogy a kor­csolyázás, a sízés, a szánkózás és a jégkorongozás különösen nagy költ­ségek nélkül a sportolók köznapi te­vékenysége lehessen. Fehér holló­ként azonban más országok is pró­bálkoztak, így pl. a bobversenyen rajthoz állta­k a jamaicaiak is, holott róluk a homokstrandok, a kéklő ten­ger és a zöldellő pálmafák jutnak az eszünkbe. Egy elszánt sportember azonban mégis vásárolt egy boltot, és összeszedett néhány ifjú sporto­lót, akik hajlandók voltak megpró­bálkozni ezzel a számukra szokatlan sporteszközzel. Nem jutottak az első hat közé, ez nyilvánvalóan nem meglepetés. Elképzelhető azonban, hogy tőlük kedvet kapnak más or­szágok fiai is, és ők majd megpró­bálkoznak azzal, hogy egy kicsit vál­tozatosabbá tegyék a téli olimpia versenyeit, ahol eddig csak olyan nemzetek tudtak érmet nyerni, mint a Szovjetunió, az NDK, Ausztria, Svédország, Finnország, az Egyesült Államok, Svájc, NSZK, Franciaor­szág, Hollandia, Norvégia, Csehszlo­vákia, Kanada, Japán és Olaszor­szág. Ez azonban még csak a jövő ze­néje. Calgary azt bizonyította, hogy egyelőre nincs semmi új és meglepő a téli olimpia ötkarikás játékain. Aligha változik meg ez a helyzet négy év múlva, amikor francia jé­­­­gen és havon találkoznak a téli­­sportágak legjobb képviselői egy-­­ mással. Nem meglepetés az sem, hogy a magyarok nem tudtak külö­nösebb eredményt elérni Calgary­ban. Vigaszként felidézhetjük a régi pesti mondást, amely nagyjából így h­angzik: „Se sídeszkám, se síruhám, sí, se jó hó.” Mentség tehát van. A téli olim­­pián történt gyenge szereplést csak­­kor fogadhatjuk el, ha azokban a bortágakban, ahol a természeti vi­­zonyok, a magas hegyek, a hó és a tett csarnokok hiánya nem ment­eg, sikerrel szerepelünk. Ez majd kiderül Szöulban.­­ tett a íe­­■ves szereplő­kbe juthat­­■kben is a­enik meg. Küzdelem a korongért MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT MOLNÁR KÁROLY

Next