Turán, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2005-01-01 / 1. szám
Élő múlt Kéri Gáspár A TURULMADÁR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN Középütt nagy dombon Etele hajléka Fedi a hegycsúcsot és Turul árnyéka" (Irány János-Buda halála, V. ének) A turulmadár, mint hun-magyar közös címer ezer éven keresztül hordozója volt a hun-magyar történelmi tudatnak. Legrégibb reánk maradt egyetemes történelmi munka Kézai Simon, IV (Kun) László udvari papjának „Magyar krónikája”. Ebben a szerző azt írja, hogy a hunok nagy királyának Ethelének (Atillának) „címere, melyet pajzsán szokott hordani, egy madárhoz hasonlított, amelyet magyarul turulnak hívnak, fején koronával. Különben a hunok egészen Géza vajda koráig, míg maguk közösen kormányozták magukat, ezt a címert viselték a harcban” [6]. 434-ben Atilla (410-453), bátyja Buda nagykirály mellett az Al-Duna és a Fekete tenger között élő hunok fejedelme lett. 444 végén - 445 elején került a nagyfejedelmi méltóságba. A számos népet egyesítő birodalma a Volgától a Rajnáig terjedt, fővárosa a Tisza-Körös-Maros által körülvett területen épült ki. 453-ban Attila agyvérzésben meghalt, következő évben, 454-ben birodalma szétesett [8]. Attila a hun magyar hagyomány központi alakja, személyéhez az egész Magyarországon helyi mondák sora fűződik. Az Árpádkori magyarság Attila örökösének tekintette magát, azonosítva a hun és magyar népet. Kézai szerint mind a hunok, mind a magyarok közös törzsből, a bibliai Jáfet törzséből erednek. Hunor és Magor apja, Nimród, Noé leszármazottja [6]. Az 1358-ban készült Képes Krónika szerint „az Úr tehát visszaadta a magyaroknak Pannóniát, mint ahogy Izrael fiainak Mózes idejében örökségül adta Kánaán valamennyi országát.” A magyarok tehát a honfoglalást második bejövetelüknek tartották. A hun-magyar történet Thuróczi János nyomtatott krónikájába (1473) is átkerült [8]. Ezt a hitet a magyar történeti tudat megszakítás nélkül őrizte egészen a XIX. század végéig a finnugor elmélet megjelenéséig, melyet jelenleg a tudomány, mint legvalószínűbb elméletet fogad el. A hun-magyar közösségtudatnak ez azonban nem mond ellent, mert közös nyelvről, származásról nem lehet ugyan szó, de közösek a hunok és magyarok mítoszai, mondái. A szájhagyomány ősi törvényei szerint az apáról fiúra hagyományozódott legendák műveltségünknek, történelmünknek olyan alaprétegét őrizték meg napjainkra, amelyet máshol már nem lelhetünk fel [4]. A turulmadár a magyarság őstörténetének (Kr.e. IV évezred-Kr.u. 1000) szerves része. Ehhez a korhoz kötődnek a turul mondák és ekkor hadijelvény szerepe is van a turulmadárnak. K.e. 3000 táján a finnugorok, akik között találjuk a magyarok őseit is, az Ural hegység középső szakaszának két oldalán éltek. Ez volt a finnugor őshaza. Ezer év múlva, a K.e. 2. évezred elején a finnek nyugatra vándorolnak, az ugorok azonban (velük együtt pedig őseink is) az Ural keleti oldalán, az ugor őshazában maradnak több, mint ezer évig. Kb. 1000-től kezdődően egyes ugor törzsek észak felé vonulnak az Ob mentén, míg az 208