Turista Magazin, 1974 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1974-03-01 / 3. szám

Érdeklődéssel olvastam a lap novemberi számában Sz. F. levelét, mely sze­rint az 1896-ban épített ezredéves emlékművek közül jelenlegi államhatá­rainkon kívül a Belgrád külvárosában álló zimonyi emlékmű ma is áll. Há­rom vonatkozásban azon­ban helyesbíteni kénysze­rülök a levélben foglalta­kat. Vereckén nem épült ezredéves emlékmű, vi­szont Pannonhalmán épült, és ma is megtalál­ható a hét ezredéves em­lékmű egyike, a bánhidai turul nem ehhez az em­lékmű-sorozathoz tartozik, ezt Komárom vármegye a millenniumot követő év­ben állította. BERCZIK András Budapest Szombathy Viktor „Két honfoglalás szép ligete” című cikkéhez többen hozzászóltak, de az abban levő hibákat nem vették figyelembe, csak a hiá­nyokat pótolták. A cikk­ben és a hozzászólások­ban említett bánhidai Tu­rul és a vereckei emlék­tábla ugyanis nem ún. millenniumi emlékmű­ 1896-ban ugyanis a hét törzs, a hét vezér ünnep­lése hét országos emlék­mű felavatásában történt meg. A hét emlékműre a javaslatot Thaly Kálmán a neves történész tette meg. A Wekerle-kormány őt, Berczik Gyulát és Ro­mi Bélát küldte ki az építkezésre alkalmas pon­tok kijelölésére. Ezek után született meg az 1896. évi VIII. törvénycikk a honalapítás ezredik év­fordulójának megörökíté­sére alkotandó művekről. A törvény szó szerint így szól: „1. § . . . a) Buda­pesten a Városligetnek az Andrássy út és a tó kö­zötti részében a honala­pító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állít, b) az ország hét kü­lönböző pontján, neveze­tesen a munkácsi várhe­gyen, a nyitrai Zoborhe­­gyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhe­gyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusz­taszeren és a brassói Czenk-hegyen emlékoszlo­pokat emel, c) Budapes­ten a Várban, a Nagy-Bol­dogasszonyról elnevezett koronázási templom mel­letti Halászbástyán Szent István király lovasszobrát állítja fel, ...” A hét or­szágos emlékműről részle­tesen tájékoztat a Révai Nagy Lexikon XIII. köte­tének 768. oldala. A bán­óidai Turul Komárom me­gyei emlék, amely Árpád és Szvatopluk Itt lezajlott csatájára emlékeztet. A hozzászólók és a kitűnő honismerettel rendelkező szerző tévedése alapján rengeteg még ma is létező nem országos, helyi em­lékművet lehetne felsorol­ni, amely 1896-ban készült. Dr. HEINZ ERVIN Budapest A cikkíró megjegyzése: Az 1973. júliusi számunk­ban megjelent „Két hon­foglalás szép ligete" című cikkemhez szóló szíves észrevételeket köszönöm. A hozzászólónak igaza van abban, hogy országos jellegű millenáris emlék­művet 1896-ban hetet épí­tettek, a hét törzsre való emlékezéssel. Én azonban mindössze ezt írtam: Az emlékművet a millenáris nemzeti lelkesedés 1896- ban építtette ide, amikor a bánhidai Turul, a dévé­nyi, nyitra-zobori, mun­kácsi, vereckei, brassói ezredéves emlékmű is épült. Ezek közül ma már csak a pusztaszeri s a bánhidai áll. Nem sorol­tam fel mindent, nem is a teljes felsorolás volt a cé­lom, mindössze annyi, hogy a pusztaszeri emlékműre felhívjam a természetjá­rók figyelmét. Az azonban bizonyos, hogy mind a Turul Bánhidán, mind a vereckei tábla s abban az időben az ország csaknem minden vármegyéje által emelt emlékmű — kivétel nélkül — „a nemzeti lelke­sedés” millenáris emlékmű­vének számítható. Függet­lenül attól, hogy országos törvény hozta-e létre őket, avagy városi, vármegyei, netán társadalmi egyesü­let költségvetéséből kelet­keztek. Ezért a bánhidai Turul is ezredéves em­lékmű, ahogy abban az időben Komárom várme­gye Feszty Árpáddal meg­­festtette ,,A bánhidai csa­ta" című nagyméretű ké­pet is — (amely jelenleg restaurálásra vár a szlo­vákiai Rév-Komárom Mú­zeumában) — és ez is az ezredév egyik emlékmű­vének számít! Ma már összefolynak a köztudat­ban ezek az emlékmű-ala­pítások. Számos megye, város például abban az időben úgynevezett Ezred­éves, avagy Millenáris li­geteket is alapított, főleg tölgyet s fenyőt ültetett zárt liget formájában, ezeknek ma is él a mara­déka s neve. Még sajáto­sabb, hogy mivel Erzsébet királyné tragikus genfi ha­lála után néhány évre rá ismét ültettek a ma­gyarokat szerető királyné emlékezetére ún. Erzsé­bet ligeteket, a laza emlé­kezet később összekevete a Millenáris ligeteket az Erzsébet ligetekkel s ma már hol így nevezik őket, hol úgy. Mai határainkon kívül — tudtommal — ez­redéves emlékmű a zimo­­nyin kívül már nincs. Nyil­ván a kisebbek s jelenték­telenebbek közül hazánk határain belül is elveszett már néhány. Fel kellene egyszer mérni. De — ha vannak — mindőjüket eb­be a kategóriába számít­hatjuk. Az észrevételeket, jóindula­tú hozzászólásokat, cikkei­hez a kiegészítéseket min­denkor szívesen köszöni SZOMBATHY VIKTOR 34 KÖZELEG A TAVASZ VÍZSZINTES: 1. Devecseri Gábor egyik tavaszi ver­séből idézünk (az első sor, zárt betűk: O, C, K, Á). 9. Kas betűi, keverve. 12. Hirtelen félelem fogja el. 14. Nagy erővel nekimegy. 16. C. Z. 17. Tíz betűs, keverve. 19. A szakács a húst rizzsel ... 20. Vízi növény. 22. Ismeretek birtokában levő (névelővel). 25. Harmonikus kedélyállapot. 26. Szavazatgyűjtő edény. 29. A versidé­zet második sora (zárt betűk: A, S, L). 30. Oda a tete­jére. 31. Anna román változata. 32. Azonos betűk. 33. Vályú. 35. Római 900 -s 100. 37. Szintén. 38. Az indítás pillanata. 39. Szép és illatos virág. 40. Mutató szócska. 42. Régi római üdvözlés. 43. A gyermek feje — ked­veskedő szóval. 44. Egymás utáni magánhangzók. 45. . . . Sylvia (Romulus és Remus anyja). 47. A látás szer­ve (névelővel). 51. Az, ami pihenést nyújt, fájdalmat szüntet (költőies kifejezés). 52. Az idő folyamán be­következik. 52. Budapest egyik kultúrházának népsze­rű neve. 55. Román pénz többes számú alakja. 56. Eszünkbe jut a Sybül-ről és az abcugról. 58. Mutató szó. 60. Azonos római számok. 61. A tej . .., egészség. 63. Magasra tart. 66. Gyakori magyar családnév. 67. Az ezüst vegyjele. FÜGGŐLEGES: 1. Kiejtett betű. 2. Lakatot tesz rá. 3. O. G. 4. Sír betűt keverve. 5. Női név. 6. R. D. 7 8. Patkó közepe! 9. A virágnak van. 10. Időt, valami­nek a végrehajtására kijelölni. 11. Vonatkozó névmás. 13. A versidézet harmadik sora (zárt betűk: Á, S, Z, T). 15. Énreám, tereád, ... 16. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: P, V, A). 18. „Az” óvoda. 21. Női betűi, keverve. 23. Az unalomtól fáradt, levert. 24. Voznye­­szenszkij ismert műve. 27. Idegen női név. 28. Ábráza­­tok. 34. A háború istene. 36. Móricz Zsigmond egyik ismert alakja. 39. Nagy ramazuri. 41. Megtalálja. 43. Véletlenül behulló. 44. Gyöngéden tréfálkozik, évődik. 46. Az ebéd első fogása (névelővel). 48. Z. B. C. 49. A­­N. L. 50. Megtörtént dolog. 54. Különböző római szá­mok. 56. Lyuk a dinnyén. 57. Község Heves megyében. 59. Azonos magánhangzók. 62. Vajon ő? 63. Fej. 64. Rö­vid angol fiúnév. 65. Holnapelőtt. Beküldendő a vízsz. 1., 29., függ. 13. és 16. sz. sorok megfejtése. Beküldési határidő: március 15. A legutóbbi számunkban, közölt keresztrejtvény megfejtése: Itt van a farsang ifjúság! / Kérdi a lányka, ki visz a táncba? Lássuk az ifjak virtusát! Könyvjutalmat nyertek: Balatoni Tiborné, Gyula; Hor­váth Zoltán, Nagysáp; „Fáklya” SK Természetjáró Szako., Kaposvár; Németi Éva, Penyige; Póka Miklós, Bp.; Kottler Ottó, Esztergom.

Next