Turista Magazin, 1984 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1984-02-01 / 2. szám
SÍFELVONÓK—KIS BUKTATÓVAL Érdekes összeállítást közöl idegenforgalmi laptársunk decemberi száma. A hazai sífelvonók pontos táblázatát. Kommentár nélkül sok számadattal és az eligazodást segítő egyéb információval. Teszi mindezt a Tourinform jóvoltából, mert mint közük, ezzel is a tájékoztatást szeretnék segíteni. Ami ennek pontosságát illeti, ezért kezeskedünk. Tekintettel arra, hogy az említett összeállítást a TM 1983. februári számában már megjelent, Dr. Tóth Géza több éves gyűjtőmunkájának eredményeként látott napvilágot. A Tourinform anyag csak annyiban különbözik, hogy kiegészítette az azóta befejezett felvonók adataival. Ez az információ viszont hiányzik a hírnevére óriási propaganda kerettel és reklámhadjárattal is ügyelő Tourinform összeállításából. Furcsa ez annál is inkább, mert ez a szolgálat nem ismeri a Turista Magazint. Legalább is ez derült ki, amikor olvasóink telefonon érdeklődtek náluk lapunk iránt. Namármost... Úgy tűnik, hogy egy-két lapszámunk mégiscsak eljutott valahogy a Tourinform tisztelt illetékeseihez. Ennek örülünk. Az etikátlan eltulajdonításnak viszont nem. KOMMENTÁR NÉLKÜL F.-et két évtizede ismertem meg egy túra alkalmával. F. remek túratárs volt, jókedélyű, nagy teherbírású, kiválóan képzett túravezető, a társaság kedvence. Itt ismerte meg későbbi feleségét M.-t is. Turistaházasság volt. Rövidesen megszületett Gyurika, majd Ágika is. F.-ék ezután csak ritkán jöttek velünk, de megértettük, ez a kis szünet a családalapítás velejárója. A gyerekek már óvodások lettek, de F.-ék még ritkábban jöttek túrázni. Tudjátok, kicsi a lakás, építkezni kezdtünk, s most kevés az időnk. Pár év múlva felépült az ötszobás lakás, a lakásszentelőn ott voltak a túratársak is. Pista szerint most már semmi akadálya sincs, hogy F.-ék újra túrázzanak, amit F. ott hirtelenjében meg is ígért. Eljöttek egyszer-kétszer, aztán elmaradtak. Nagyritkán F. egyedül jött el, de szemmel láthatóan nem élvezte úgy a túrát, mint régen, állandóan az óráját nézegette. Pista egy alkalommal meg is kérdezte: ugyan mi az akadálya, hogy nem jössz túrázni? F. kinyögte: autóra gyűjtenek, sokat kell túlórázni, a lakást is fenn kell tartani, s nőnek a gyerekek is, egyre többe kerülnek. F.-el évekig nem találkoztam, míg egyszer egy konferencián öszsze nem futottunk. A szünetben egy fontosnak látszó úrral beszélgettek F.ék hétvégi telkén rendezendő piknikről. Láthatóan nemigen örült a találkozásnak, s mikor a turizmusra tereltem a szót, zavarba jött. A konferencia után megkért, hogy ilyen hivatalos helyen ne beszéljünk a turisztikáról, mivel ő egy osztályvezető, s nem akar komolytalannak tűnni a partnerek előtt. Nem sokkal később eljött egy túránkra, elnézést kérve a konferencián történtekért. Tudjátok, mondta fújtatva: az orvos azt mondta, hogy életmódot kell változtatnom, ezentúl gyakrabban járok veletek. De hol volt már a régi F.? Vagy húsz kilóval nehezebb volt, sápadt arcán gyakran gyöngyözött verejték. Mikor a táj szépségére hivatkozva megállt gyönyörködni, mi tudtuk, hogy nem bírja a gyaloglást, s evvel a kifogással áll meg pihenni. Egy párszor még eljött, azt hittük, hogy lassan visszakapjuk a régi F.-et. Pár hónap múlva gyászjelentést hozott a posta: F. hirtelen elhunyt. Azt mondják: Infarktus. A túratársak szomorúan vették körül a sírját. Kati egy gyönyörű mezei csokorral búcsúzott a turistabarátok nevében. Pár hét múlva M.lejött a turistaklubba a serdülővé vált Gyurival és Ágival, s csak ennyit mondott: Ezután szeretnénk gyakran túrázni veletek... (Polgár) HEGEDŐS MIHÁLY ÖSSZEÁLLÍTÁSA SÍSPORTUNK KILENCVEN ÉVE Nagysikerű kiállításon mutatták be a Marcibányi téri művelődési központban a magyar sítörténet tárgyi emlékeit. A kiállításra a síszövetség fennállásának 90. évfordulóján került sor, amelyen végigkövethettük sísportunk elmúlt évtizedeit. A látogató megtekinthette a korabeli sífelszereléseket, és a versenysportban elért helyezésekkel járó érmeket, serlegeket. A 90 éves jubileum kapcsán lapunk decemberi száma közölt részletes megemlékezést. PARTY A PALACEBAN Ízléses, a marga nemében egyedülálló vállalkozással lépett a közönség elé a budapesti Palace szálló. Az eddig csak külföldieknek és jórészt nyugati valutáért árusított „goulasch-party” helyett valódi népművészeti és folklór elemekből összeállított Gulyás-partit hirdetett. A bemutató meggyőzhette a jelenlevőket, hogy legtöbb hazánkfia sem ismeri eléggé a magyar népitáncokat és a valóban ízletes ételeket. Őszintén kívánunk sok sikert a Palace szálló vezetőinek és dolgozóinak, akik nem szűntek meg hangsúlyozni, hogy ezt az új műsorukat jórészt magyaroknak ajánlják. Elfogadható áron. S ez utóbbi sem mellékes... 37