Turista Magazin, 1985 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Út A kanyargó Tisza, a holtmeder, a folyó menti erdők, a rétek és a fás legelők alkotta táj — szépsége miatt is — védelmet érdemel. A TK felöleli a Tisza mindkét hullámterét a kiskörei hídtól a szolnoki vasúti hídig, valamint Szolnoktól délre, a Szandai-rét végétől a tiszaugi hídig. Megtekintésre érdemes Tiszaroff és Tiszabő között a hullámtérben levő Holt-Tisza, mely Gólyi-tó néven közismert a környéken. Tiszakürt térségében szép ártéri erdők vannak, valamint a község szélén a Tisza-parton nagyon szép arborétum található. Tiszasüly környékén szintén szép ártéri erdőket látni. A falutól északra húzódó hullámtérben még néhány öreg tölgyfa is van elszórtan. Ezt a területet a falusiak „Makkos”-nak hívják. Ellenkező irányban sétálva a gáton, Kőtelek felé, 3 km után található a Közép-Tisza egyik legszebb tündérrózsás holtága. Ez a holtág Kőtelekről is megközelíthető, ahonnan a gáton kb. 5 km. A Holt-Tiszához a VI/5-ös gátőrháznál lehet lemenni. Nagy körű térség a község alatt alacsony vízállásnál kitűnő homokos strand van. Ez a terület egyébként énekesmadarakban gazdag. Hasonlóképpen gazdag énekesmadarakban a Kovácsi-erdő és a Szolnok melletti Holt- Tisza, mely a Millér-csatorna beömlésétől, illetve a vasúti Tisza-hídtól északra terül el. Az iskolai kirándulások a Tisza mentén a már említett természeti látnivalókon, strandolási lehetőségeken kívül akkor gazdagok, élményszerűek és sokoldalúak, ha kultúrtörténeti emléket is nyújtanak. Ezért javasoljuk megtekintésre a Tisza szabályozásának történeti emlékeit, valamint a vízügyi munkálatokat bemutató szolnoki vízügyi múzeumot, a milléri szivattyútelepet. Gazdag régészeti, néprajzi anyagot mutat be a szolnoki Damjanich Múzeum (Kossuth tér 2.). A Tiszával kapcsolatos földrajzi anyagot, talaj- és kőzetgyűjteményt és szintén néprajzi érdekességet nyújt a tiszaugi földrajzi múzeum Tiszaföldváron. Tiszaroffon a régi iskola épületében állandó iskolatörténeti kiállítás van. Megtekintésre érdemes még a tiszasülyi műemlék templom, amely egy középkori gótikus templom maradványait foglalja magába. Az épületet nemrég állították helyre. A közép-tiszai TK megtekintésére az alábbi „menetrendreceptet” adjuk, ha — esetleg -4 több napos kirándulást tervezünk: 1. nap Szolnok múzeumlátogatással, a Kovácsi-erdő megtekintésével, esetleg strandolással; 2. nap: a Szolnoktól északra eső területek egyikének bejárása; 3. nap: a Szolnoktól délre eső területek egyikének megtekintése. Egyelőre a TK-ról átfogó ismertetőanyag nincs, de a jövőben lesz. SZATMÁR—BEREGI TK Területe (tervezett): kb. 30 000 ha. Közigazgatási határ: a Tisza és a Szamos folyóktól keletre eső terület az országhatárig. Központja: Fehérgyarmat. Védetté nyilvánítás időpontja: a védetté nyilvánítás várhatóan 1982-ben megtörténik. Az OKTH Észak-alföldi Környezet- és Természetvédelmi Felügyelősége. Tekintettel arra, hogy a TK védetté nyilvánító határozata tájékoztatónk készítésekor még nem jelent meg, az 1. és 2. pontra a vonatkozó adatok még nem véglegesek. Látogathatóság: a TK területén levő erdők közül javasoljuk megtekinteni a Lónyai-erdőt és a csengersimai erdőt, valamint a mellette levő őszi kikericses legelőt, továbbá a Túristvándi melletti rókási legelőt, a Fehérgyarmat melletti Birkói-erdőt. Megjegyezni kívánjuk, hogy a későbbiek során a gyakorlat a látogatható területek körét esetleg bővíteni vagy változtatni fogja. Ebben a pontban csupán a látogatható nevezik így) szigetet javasoljuk. A TK középső harmada ütközőzóna, déli szakasza elsősorban védelmi célokat szolgál. Megközelítés: Hódmezővásárhelyről vonattal és autóbusszal. Szállás: Mártély területén kemping üzemel, a közeli hódmezővásárhelyi kollégiumok igénybe vehetők. A szervezés IBUSZ-on és a szegedi idegenforgalmi hivatalon keresztül ajánlatos. Étkezés: a mártélyi strandon olcsó étterem van. A mártélyi TK megtekintése egynapos kirándulást jelent, strandolással, ahol elkülönített strandterület van gyermekek számára. A TK egész területe a Tisza hullámterében fekszik, az üdülési, kirándulási lehetőségeket a gyakori és tartós árvizek sokszor károsan befolyásolják. A táj festők ecsetjére való, nem hiába alakult ki a területen művésztelep. Ahhoz, hogy a területtel megismerkedjünk, szükséges visszapillantani a Tisza-szabályozás időszakába. A Tisza ártere a szabályozás előtt majdnem 10 000 km 2 kiterjedésű volt, rajta a kiöntött vizek tavasz kezdetétől nyár végéig ott rekedtek, a mélyebb területek pedig állandóan mocsarasak voltak. Az ártér szélessége néhol 70 km is volt. A majdnem évenként megújuló veszedelem már régen arraindította a lakosságot, hogy az árvizek ellen töltéseket emeljen, de a védőművek rendszertelenek voltak. A Tisza ipari szabályozása a XIX. század első felében veszi kezdetét. Vásárhelyi Pál mérnök kapta a megbízást, hogy a térképek alapján a szabályozás tervét elkészítse. Vásárhelyi a feladatot két részre osztotta: az egyik rész az árvizek gyors levonulását, a másik az ármentesítést célozta. Így Vásárhelyi azt is felismerte, hogy a Tisza kis esésű folyó, és ezért az árvizek levonulásának siettetése hasznos. Ezért 101 átvágást (később 120-at) tervezett, így a folyó hossza 1/3-dal rövidült volna meg. A terveket elfogadták, a munkálatok megkezdődtek. Azonban sokan kételkedtek Vásárhelyi terveinek helyességében, ezért Paleocapa Pétert, az olasz főépítészt hívták meg a tervek felülbírálatára. Paleocapa csak egyetlen szempontot tartott szem előtt az ármentesítést, csak 15 (illetőleg 21) átvágást ajánlott. Paleocapa előtt a Pó folyó viszonyai lebegtek és nem mérlegelte a Tisza kis esését. Azon az ülésen, ahol és amikor a terveit elfogadták, Vásárhelyi Pált — látván, hogy a Tisza szabályozását elrontják — szélütés érte és meghalt. Az 1848-as szabadságharc miatt a munka egy ideig szünetelt és csak 1850-ben folytathatták az ármentesítést, végül is a Vásárhelyi-féle tervek szerint. Ez óriási munka volt az adott körülmények között. Szemléltetésként álljon a következő példa: ha az átvágott kanyarulatok hosszát összeadjuk, megkapjuk a Lisszabon—New York közötti távolságot légvonalban — 3600 km-es gátrendszer. A Tisza szabályozásával jellegzetesen egyedi környezet alakult ki a védőtöltések és a folyóvíz közötti, ún. hullámtérben. Kubiktavak, erdők, rétek, holtágak és hagyományosan művelt ártéri szántóföldek alkotják a Tisza-szabályozás „múzeumát”. A hullámtér Mártély magasságában kezdődik, északi határa a mártélyi Holt-Tisza. Innen dél felé 10 km hosszan húzódik, keleten az árvízvédelmi töltés, nyugaton a folyó és délen az ún. régi szegedi kövesút szakasza zárja le. A terület három részből áll: északi harmada az ún. Anyás-sziget és a morotva partvonalát elfoglaló üdülőtelep, ami szabadon látogatható. Az ütközőzóna, amely a stradtelep keskeny sávja mellett van, a kutyafenéki hullámtér, ami a körtvélyesi holtágnál végződik. A TK-nak e másik morotvája (Tisza-holtág) Körtvélyes és Barci-rét elnevezésű részekre tagolja a terület déli harmadát. Itt vannak a legfontosabb természeti értékek. A terület növénytakarója mocsárrétekből, a holtágakban tömegesen élő sólyomból, békaszőlőből, békalencséből áll. 5 12