Turista Magazin, 1985 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Út A kanyargó Tisza, a holtmeder, a folyó menti erdők, a rétek és a fás legelők alkotta táj — szépsége miatt is — védelmet érdemel. A TK felöleli a Tisza mindkét hullámterét a kiskörei hídtól a szolnoki vas­úti hídig, valamint Szolnoktól délre, a Szandai-rét végétől a tiszaugi hídig. Megtekintésre érdemes Tiszaroff és Tiszabő között a hullámtér­ben levő Holt-Tisza, mely Gólyi-tó néven közismert a környéken. Tisza­­kürt térségében szép ártéri erdők vannak, valamint a község szélén a Tisza-parton nagyon szép arborétum található. Tiszasüly környékén szin­tén szép ártéri erdőket látni. A falutól északra húzódó hullámtérben még néhány öreg tölgyfa is van elszórtan. Ezt a területet a falusiak „Makkos”-nak hívják. Ellenkező irányban sétálva a gáton, Kőtelek fe­lé, 3 km után található a Közép-Tisza egyik legszebb tündérrózsás holtága. Ez a holtág Kőtelekről is megközelíthető, ahonnan a gáton kb. 5 km. A Holt-Tiszához a VI/5-ös gátőrháznál lehet lemenni. Nagy körű térség a község alatt alacsony vízállásnál kitűnő homokos strand van. Ez a terület egyébként énekesmadarakban gazdag. Hasonlóképpen gazdag énekesmadarakban a Kovácsi-erdő és a Szolnok melletti Holt- Tisza, mely a Millér-csatorna beömlésétől, illetve a vasúti Tisza-híd­­tól északra terül el. Az iskolai kirándulások a Tisza mentén a már em­lített természeti látnivalókon, strandolási lehetőségeken kívül akkor gaz­dagok, élményszerűek és sokoldalúak, ha kultúrtörténeti emléket is nyújtanak. Ezért javasoljuk megtekintésre a Tisza szabályozásának tör­téneti emlékeit, valamint a vízügyi munkálatokat bemutató szolnoki vízügyi múzeumot, a milléri szivattyútelepet. Gazdag régészeti, nép­rajzi anyagot mutat be a szolnoki Damjanich Múzeum (Kossuth tér 2.). A Tiszával kapcsolatos földrajzi anyagot, talaj- és kőzetgyűjteményt és szintén néprajzi érdekességet nyújt a tiszaugi földrajzi múzeum Ti­­szaföldváron. Tiszaroffon a régi iskola épületében állandó iskolatörté­neti kiállítás van. Megtekintésre érdemes még a tiszasülyi műemlék templom, amely egy középkori gótikus templom maradványait foglalja magába. Az épületet­ nemrég állították helyre. A közép-tiszai TK meg­tekintésére az alábbi „menetrendreceptet” adjuk, ha — esetleg -4 több napos kirándulást tervezünk: 1. nap Szolnok múzeumlátogatással, a Kovácsi-erdő megtekintésével, esetleg strandolással; 2. nap: a Szol­noktól északra eső területek egyikének bejárása; 3. nap: a Szolnoktól délre eső területek egyikének megtekintése. Egyelőre a TK-ról átfogó ismertetőanyag nincs, de a jövőben lesz. SZATMÁR—BEREGI TK Területe (tervezett): kb. 30 000 ha. Közigazgatási határ: a Tisza és a Szamos folyóktól keletre eső terület az országhatárig. Központja: Fe­hérgyarmat. Védetté nyilvánítás időpontja: a védetté nyilvánítás vár­hatóan 1982-ben megtörténik. Az OKTH Észak-alföldi Környezet- és Természetvédelmi Felügyelősége. Tekintettel arra, hogy a TK védetté nyilvánító határozata tájékoztatónk készítésekor még nem jelent meg, az 1. és 2. pontra a vonatkozó adatok még nem véglegesek. Látogat­­hatóság: a TK területén levő erdők közül javasoljuk megtekinteni a Lónyai-erdőt és a csengersimai erdőt, valamint a mellette levő őszi kikericses legelőt, továbbá a Túristvándi melletti rókási legelőt, a Fehérgyarmat melletti Birkói-erdőt. Megjegyezni kívánjuk, hogy a későbbiek során a gyakorlat a látogatható területek körét esetleg bő­víteni vagy változtatni fogja. Ebben a pontban csupán a látogatható nevezik így) szigetet javasoljuk. A TK középső harmada ütközőzóna, déli szakasza elsősorban védelmi célokat szolgál. Megközelítés: Hód­mezővásárhelyről vonattal és autóbusszal. Szállás: Mártély területén kemping üzemel, a közeli hódmezővásárhelyi kollégiumok igénybe vehe­tők. A szervezés IBUSZ-on és a szegedi idegenforgalmi hivatalon ke­resztül ajánlatos. Étkezés: a mártélyi strandon olcsó étterem van. A mártélyi TK megtekintése egynapos kirándulást jelent, strandolás­sal, ahol elkülönített strandterület van gyermekek számára. A TK egész területe a Tisza hullámterében fekszik, az üdülési, kirándulási lehető­ségeket a gyakori és tartós árvizek sokszor károsan befolyásolják. A táj festők ecsetjére való, nem hiába alakult ki a területen művész­telep. Ahhoz, hogy a területtel megismerkedjünk, szükséges visszapil­lantani a Tisza-szabályozás időszakába. A Tisza ártere a szabályozás előtt majdnem 10 000 km 2 kiterjedésű volt, rajta a kiöntött vizek ta­vasz kezdetétől nyár végéig ott rekedtek, a mélyebb területek pedig állandóan mocsarasak voltak. Az ártér szélessége néhol 70 km is volt. A majdnem évenként megújuló veszedelem már régen arra­­indította a lakosságot, hogy az árvizek ellen töltéseket emeljen, de a védő­művek rendszertelenek voltak. A Tisza ipari szabályozása a XIX. szá­zad első felében veszi kezdetét. Vásárhelyi Pál mérnök kapta a meg­bízást, hogy a térképek alapján a szabályozás tervét elkészítse. Vásár­helyi a feladatot két részre osztotta: az egyik rész az árvizek gyors le­vonulását, a másik az ármentesítést célozta. Így Vásárhelyi azt is fel­ismerte, hogy a Tisza kis esésű folyó, és ezért az árvizek levonulásának siettetése hasznos. Ezért 101 átvágást (később 120-at) tervezett, így a folyó hossza 1/3-dal rövidült volna meg. A terveket elfogadták, a munkálatok megkezdődtek. Azonban sokan kételkedtek Vásárhelyi ter­veinek helyességében, ezért Paleocapa Pétert, az olasz főépítészt hívták meg a tervek felülbírálatára. Paleocapa csak egyetlen szempontot tartott szem előtt az ármentesítést, csak 15 (illetőleg­­ 21) átvágást ajánlott. Paleocapa előtt a Pó folyó viszonyai lebegtek és nem mérlegelte a Tisza kis esését. Azon az ülésen, ahol és amikor a terveit elfogadták, Vásárhelyi Pált — látván, hogy a Tisza szabályozását elrontják — szél­ütés érte és meghalt. Az 1848-as szabadságharc miatt a munka egy ideig szünetelt és csak 1850-ben folytathatták az ármentesítést, végül is a Vásárhelyi-féle tervek szerint. Ez óriási munka volt az adott kö­rülmények között. Szemléltetésként álljon a következő példa: ha az át­vágott kanyarulatok hosszát összeadjuk, megkapjuk a Lisszabon—New York közötti távolságot légvonalban — 3600 km-es gátrendszer. A Tisza szabályozásával jellegzetesen egyedi környezet alakult ki a vé­dőtöltések és a folyóvíz közötti, ún. hullámtérben. Kubiktavak, erdők, rétek, holtágak és hagyományosan művelt ártéri szántóföldek alkotják a Tisza-szabályozás „múzeumát”. A hullámtér Mártély magasságában kezdődik, északi határa a mártélyi Holt-Tisza. Innen dél felé 10 km hosszan húzódik, keleten az árvízvédelmi töltés, nyugaton a folyó és délen az ún. régi szegedi kövesút szakasza zárja le. A terület három részből áll: északi harmada az ún. Anyás-sziget és a morotva part­vonalát elfoglaló üdülőtelep, ami szabadon látogatható. Az ütközőzóna, amely a stradtelep keskeny sávja mellett van, a kutyafenéki hullámtér, ami a körtvélyesi holtágnál végződik. A TK-nak e másik morotvája (Tisza-holtág) Körtvélyes és Barci-rét elnevezésű részekre tagolja a te­rület déli harmadát. Itt vannak a legfontosabb természeti értékek. A terület növénytakarója mocsárrétekből, a holtágakban tömegesen élő sólyomból, békaszőlőből, békalencséből áll. 5­ 12

Next