Turista Magazin, 1988 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4. szám
ÁPRILIS AZ ÉLET NYITÁSA A tavasz 30 napos hónapja, az április a régi római naptárban eredetileg az év második hónapja volt és csak akkor vált negyedikké, mikor januárt és februárt az addig évkezdő március elé csatolták. Akkor növelték meg napjainak számát is harmincra, mivel addig csak 29 napos volt. Neve a latin „aprice” szóból származik, mely magyarul ”nyitni”t jelent. Átvitt értelemben a nyitás a tavaszra, azaz a természet újjászületésére vonatkozik. Ebben a hónapban borul virágba a növényvilág, kel életre az állatvilág és indul érésnek a gabona és a gyümölcs. Nem véletlen tehát, hogy a régi magyar kalendárium áprilist ’’tavaszhó” néven említette. /--------------------------------'s ÁPRILIS Hétfő 4 11 18 25 Xsdd 5 12 19 26 Szerda 8 13 20 27 Csütörtök 7 14 21 28 Péntek I 8 15 22 29 Szombat 2 9 16 23 30 Vasárnap 3 10 17 24 V_____________________/ Április negyedikén ünnepeljük hazánk felszabadulásának negyvenharmadik évfordulóját. E napon a természetbarátok az ország sok helyén tartanak emléktúrával egybekötött ünnepélyt. A központi megemlékezés helye ezúttal is a Pilisben emelkedő Vöröskő lesz, ahová minden turistaszervezet elküldi képviselőit. ÁPRILIS SZÁMOKBAN— ADATOKBAN 1-jéig az évből eltelt: 91 nap 1989-ig van még: 275 nap A Nap kél és nyugszik: 1-jén 5.23 ó. - 18.14 ó. 30-án: 4.29 ó. -18.55 ó. A nappal hossza: 1-jén: 12.51 ó. 30-án 14.25 ó. A nappal növekedése: 1.26 ó. A Hold fényváltozásai: Holdtölte: 2 (10.21 ó.) utolsó n.: 9 (20.21 ó.) Újhold: 16 (3.02 ó.) Első n.: 26 (5.41 ó.) A Hold Földközelben-távolban: 14 (0 ó.) 25 (20 ó.) A tavaszból van még: VI. 21-ig 94 nap Uralkodó csillagképek: Kos: III. 21 - IV. 20 Bika: IV. 21 - V. 20 ÁPRILISI REGULÁK Április 1. Ha nagypénteken eső esik, az a földművelőknek igen jót hoz. Április 3. Ha húsvét vasárnapján csapadékos az idő, akkor pünkösdig, minden vasárnapon esni fog. Április 14. Ha Tibor napján a rétek még nem zöldellnek, akkor a nyári termés jónak ígérkezik majd. Április 24. Szent György napja után anynyi deres harmat lészen, amennyi az elmúlt esztendőben Szent Mihály napja előtt volt. Egyébként, ha e napon az ég zörög, az jó és hasznos időt jelez. Április 25. Szent Márk napja előtt amenynyi napon át szóltak a békák, utána ugyanannyi ideig hallgatni fognak. Ha e napon a fülemüle hallgat, az változó időt jelez. Ha viszont énekel, akkor szép tavaszt várhatunk. IDŐJÁRÁSI KRÓNIKA 1—5. Felmelegedés. 6—9. Hőmérséklet-visszaesés, csapadék. 10—15. A talaj tovább melegszik. Virágozni kezd a ribizli, csereszne, kökény. 16—18. Lombosodni kezd a nyír és a vadgesztenye. 18—24. Átmeneti borult, hűvös idő. 25—30. Felmelegedés. Virágzik az alma, orgona, lombosodik a tölgy és az akác. IDÉN HÚSVÉT ÁPRILIS 3-RA ESIK Húsvét vasárnapja ez évben április 3-ra esik, mert a keresztény időszámítás szerint ez a nap mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. A húsvét kiszámítási táblázatot Dionysius Exignus római szerzetes készítette i. sz. 525-ben. A tudós dolgozta ki az ”új időszámítás”-t mely Krisztus születésétől számítja az időt. Ennek dátumát a Diocletianus császár trónra lépése (i. sz. 2284) előtti 248. évet vette. Azt is kiszámította, hogy Jézus — mivel 30 éves korában feszítették meg — feltámadása, azaz húsvét vasárnapja akkor március 25-re esett. A zsidó vallás Húsvét ünnepe az egyiptomi rabságból való kiszabadulás utáni 40 évig tartó pusztai vándorlás emlékét tiszteli. Ez az ünnep 8 napig tart, mialatt a hívők kovásztalan kenyeret, azaz pászkát fogyasztanak. HÚSVÉT ÉS A PIROS TOJÁS A húsvét ünneplésének máig is legnépszerűbb szokása szerte a világon a gyerekek piros tojással való megajándékozása. A tojás-ajándékozás egyike legősibb népszokásoknak. Eredete az egyiptomiakra vezethető vissza, kik Ozirisz Napisten születésének ünnepén tojást ajándékoztak barátaiknak, mivel a tojás az új életnek, az újjászületésnek régi jelképe. Már a perzsáknál is dívott tavasz-ünnepükkor a színesre — leginkább pirosra — festett tojások ajándékozása. A hindunál ma is szokás a piros tojás ajándékozása, mégpedig színes vízzel locsolással egybekötve. A hazánk területén feltárt avarkori sírokból előkerült piros hímes tojások arra engednek következtetni, hogy az ázsiai népeknél is szokás volt a piros tojás. Viszont máig tisztázatlan, hogy miként került kapcsolatba egymással a piros tojás és a nyuszi. Ez a kombinálás ugyanis kizárólag Európa németlakta területein ismeretes. A néprajz szerint a nyúl nyelvi tévedés folytán került kapcsolatba húsvéttal és a tojással. Ugyanis a németek egykor gyöngytyúk tojásával ajándékozták egymást húsvétkor. A gyöngytyúk neve németül Haselhuhn, amiből a nép az idők folyamán elhagyta a „Huhn” szócskát és csupán a Hasel-t hagyta meg, így vált tojást tojó állattá a nyulacska. Hozzánk is elkerült ez a német nyelvi tévedés, s ma már senki sem csodálkozik a húsvéti nyúl tojást hozó szerepén. ÁPRILIS ÉS A BEUGRATÁS Európában általános szokás, hogy április elsején az emberek igyekszenek egymást beugratni. Nevetséges, teljesíthetetlen megbízásokat adnak egymásnak, hogy azután jól kinevessék azokat, akiket sikerült rászedni. Nálunk is e napon sűrűn cseng az Állatkert telefonja, hogy visszahívják Jónás elvtársat, aki állítólag kereste őket. A gépgyárainkban egykor e napon mestereik a kisinast a raktárba küldték ’’reszelőzsírért” és ”fejrántkulcsért”, a szabók pedig az inast ’’pepitacérnáért” és ’’gimitűért” szalajtották üzletről üzletre. Egyébként az áprilisi bolondjáratás Európában igen régi szokás. Állítólag a kelták tavaszi ünnepszokásából ered. Más változat szerint IX. Károly francia király találta ki a szokást azzal, hogy 1564-ben tréfából január helyett áprilist jelölte ki az év első hónapjának. így történt, hogy a szokásos január elsejei ajándékért jelentkezők nevetség tárgyává váltak, ahol megjelentek. A szokásból, azaz az ajándéko A HÓNAP ÉVFORDULÓJA 4rásból, így lett bolonddá tevés.16