Turista Magazin, 1994 (105. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
co Néprajz turistáknak A gányók és a gányol Azt ma már aligha tudja mindenki, hogy kik voltak azok a gányók, de a gányol igét bizonyára mindenki ismeri. Hallani például efféléket: Nem ért hozzá, csak összegányolja! Ne gúnyold össze az ágyat! Nem tudja olyan csinosan csinálni, csak gányolja. A gányol jelentése: nagyjából, hozzá nem értő módon csinál valaki valamit. Hajdúböszörményben a gányol jelentése: földdel, sárral befröcsköl, hever. Honnan is ered a szó? Eredete ismeretlen, de népi környezetben a gányó jelentése: szegény, semmirekellő, laza erkölcsű, züllött legény, esetleg cigánygyerek. De így nevezték a dohánykertészeket, a hagymakertészeket, a más tanyáján lakó kertészt, bérest is. Talán leggyakrabban a gányó mégis a dohánykertészek elnevezése volt az Alföld déli részén. Szegeden, Szentesen használták leginkább. A dohánykertészségnek itt volt a legnagyobb hagyománya. A dohánykertészek idegen, bérelt földön dolgoztak. A dohánykertészettel az agrárszegénység nagy tömegei foglalkoztak, ám a dohánykonjunktúra ingadozása következtében bizonytalanságban és - ha nem volt elég munkájuk - nyomorban éltek. Távol voltak az állandó településektől, piszkos munkát végeztek. Talán ezért ragadt rájuk csúfnévként a gányó elnevezés. A Szegedi Szótárban gányófalu, gányóasszony, gányólány, gányólegény címszavakat is találunk. A gányó szó talán teljesen kihalt volna, illetve semmiképpen sem került volna bele a korabeli köznyelvbe, ha Justh Zsigmond egyik regényében és a regény címében nem szerepel. A Gányó Julcsa című regény (1894), amelyben az író a dél-alföldi gúnyosok, dohánykertészek életét mutatja be, címével is segítette, hogy sokan fölfigyeltek erre az életmódra. Persze ma már gányók nincsenek, a gányol ige azonban közismert. Ha szedett-vedett, rosszul összerakott árut kapunk, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ezt csak összegányolták. És természetesen szó sincs a dohánykertészekről. Balázs Géza Mi újság az expó házatáján? Jó hír kerekezöknek A budapesti világkiállításra Passautól két keréken is el lehet jutni majd. 1996-ra ugyanis európai színvonalú kerékpárút épül Pozsony és Budapest között. Ez természetesen a magyar kerekezöknek is nagyszerű lehetőséget biztosít Ausztria és Németország felé. Turistákat vár Bugacpuszta Már az idén elkezdődik a „Betyárnapok Bugacpusztán” rendezvénysorozat, amely három éven át folyamatosan tart. Az odalátogatók megismerkedhetnek a betyárvilág tárgyi emlékeivel, a pásztorélet mindennapi szokásaival, dalaival, táncaival, ételeivel. A programot népművészeti kirakodóvásárok és lovasjátékok színesítik. A rendezvényekre a Jakabszálláshoz közeli 22 hektáros területen kerül sor a hétvégeken és az expó nyitvatartásának egész ideje alatt. Neves évfordulók Az expó és a Magyarország Fesztivál rendezvényei szorosan kapcsolódnak majd több 1996-os évfordulóhoz. Köztük első helyen az országalapítás 1100. jubileuma áll, amelyre külön szakmai program készül. De méltó módon megemlékeznek majd arról is, hogy 100 éve volt a Millennium, 100 éves a magyar filmművészet és a nagybányai művésztelep, s 150 évvel ezelőtt hunyt el Liszt Ferenc, s kezdődött el a Tisza szabályozása. Új bankjegyek az expóra A Magyar Nemzeti Bank a világkiállításra új bankók kiadását tervezi. Az új papírpénzek a jelenleginél valamivel kisebb méretűek lesznek. A sorozat várhatóan hét címletből áll majd. Újdonság lesz a 200, a 2.000 és a 10.000 forintos bankó. Mind a hét címlet hátoldalán politikusok arcképe szerepel. A 100-ason marad Kossuth Lajos, a 200-asra Károly Róbert, az 500-asra II. Rákóczi Ferenc, az 1.000-esre Mátyás király, a 2.000- esre Bethlen Gábor, az 5.000-esre Széchenyi István, a 10.000-esre pedig Szent István portréja kerül. H. L. A Rothschildok és a vasút 1744. február 13-án, 250 éve született Meyer Amschel Rothschild, a bankárdinasztia megalapítója. Ő még kihagyta gazdasági érdeklődéséből a vasutat, lévén, hogy meghalt, mielőtt e csodálatos találmány elterjedt volna. Utódai annál többet foglalkoztak a vasutakkal. Már fia, James Rothschild báró átvette az ún. északi vasút építését a francia államtól. Részvényeket osztogatott, hogy a parlamentet és a sajtót megnyerje. Terve sikerült is. Már az 1840-es évek elején a Rotschildok valóságos egyeduralomra tettek szert a vasútépítések terén is. Most már nemcsak Franciaországban alapított vasutakat James báró, hanem külföldön is, így például Belgium vasutait is ő építtette, ami szintén jelentős összeggel gyarapította a frankfurti gettó fiainak vagyonát. Persze érték kellemetlenségek is a pénzembert. A világ addigi legnagyobb sikkasztásának ő lett az áldozata. Az Északi Vasutak pénztárosa, Carpentier volt a sikkasztó és a sikkasztás maga, amely az 1856. esztendő szeptember havában történt, 32 millió aranyfrankot tett ki. Hazánkhoz közelebb állnak területileg és, üzletileg is a bécsi Rothschildok. Ők is sokat fektettek be vasútépítésbe. Ezek busás hasznot hoztak Rothschild Ala Salamon bárónak. „Rothschild a feje a vasutaknak, a kormánnyal szemben is ...Egy Társaság uralkodik felettük, e társaság fölött pedig egyetlen ember uralkodik, aki, na akarja, tönkreteheti a társaság valamennyi tagját. Ez az egy ember uralkodik, aki, na akarja, tönkreteheti a társaság valamennyi tagját. Ez az ember pedig Rothschild.’ Ezt írja a múlt század közepén Well. Salamon báró volt többek között Ausztria legrégibb vasútjának a „Kaiser Ferdinands-Nordbahn”-nak megalapítója is (1836). A náci időkig ott is volt a szobra a bécsi pályaudvaron, az alapzat baloldalán a felírással: „Megalapította ezt a vasutat az elsőt, amelyet Ausztriában gőz hajtott.” A Rothschild-ház negyedévezredes évfordulóján szenteljük e néhány sort a zseniális polgárdinasztia vasutakkal kapcsolatos működésének. TURISTA MAGAZIN 1~A 19