Turista Magazin, 1995 (106. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
A TARTALOMBÓL AZ INKÁK HÍDJA • GÖRÖGKELETI TEMPLOMAINK * FORGÁCSOK FŐIDÉNYBEN ::y:Xx:vXXX;X;:::;xx-xx » -x-xxfx;: '• . % CSÁKVÁR ÉS KÖRNYÉKE • TIROLBAN TÚRÁZTUNK ...x.X.xxxx-x • x'xx: ÉLETMÓD, SPORT A SMOG FELETT KÖRNYEZETVÉDELEM AZ ALPOKBAN TURISTA MAGAZIN Megjelenik havonta 106. évfolyam 1. szám 1995.január Főszerkesztő: MSZKÁCS MIKLÓS Szerkesztőség: 1054 Budapest, V., Hold u. 1. Telefon: 111-9080 Telex: 22-7553 Levélcím: 1374 Budapest Pf. 614 Kiadja a Hazai Sportlapok Lapkiadó Kft 1054 Budapest Hold u. 1. Felelős kiadó: dr. Sőrés Andrásné ügyvezető igazgató A kiadó telefonja: 111-9080 A lapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusításban vidéken a Nemzeti Hirlapkereskedelmi Rt és a regionális részvénytársaságok, Budapesten a HÍRKER Rt és az EXTRA Hírlap Nagykereskedelmi Részvénytársaság. Előfizethető a hilapkézbesítő postahivatalokban, a hirlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR 1900 Bp. XIII, Lehel u. 10/a.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636/021-02799 jelzőszámra. Egyes szám ára 49 Ft előfizetési díj egy évre 588 Ft Külföldiek részére előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál H-1389 Bp., P.O.Box: 149 INDEX. HU ISSN 0494-2531 Nyomdai munkálatok: SABARIA TIPO KFT. Szombathely Felelős vezető: Virágh Géza HÁZUNK TÁJÁRÓL A T. M. 1993. decemberi számában már közreadtam egy csokorra valót azokból a sajtóhibákból, amelyekkel az egyes számok nyomdai levonatában - mint korrektor - találkoztam. Főleg olyan szedési hibákat pécéztem ki, amelyek humoros szöveget szültek. A nyomda kicsi ördöge az tavaly sem tétlenkedett. Lássunk néhány - mosolyra fakasztó - csintalankodását. Egy túrahétről szóló beszámolóban ezt olvashattam: „...de túrázott amerikai, francia, osztrák, ír, horvát és persze magyar turista is.” Ez nagyon érdekes mutatvány lehetett volna, de valójában csak az történt, hogy az á betű helyére egy ó került. A nagy múltú német Fürstenberg családot nem éppen hízelgően minősíti a szedő: „...mint az egyik legnagyobb német földbirtokos csalás..." A balatoni hajókról szóló cikk levonatában ezt olvashattam a Kisfaludy csavargőzösről: „romantikus kis járvány volt.” Szegény Balaton! A halpusztulás és az algásodás mellé egy újabb betegséggel akarják sújtani? Szerencsére nem, mert csak az a fránya v tolakodott a helyére. Egy kerékpáros országismereti akadályversenyre toborzó szövegben ez állt: „A versenyzők az első hat napon potyaszerűen oldanak meg...feladatokat.” Ez lenne aztán a csábító ajánlat, ha nem csupán egy r betű hiányáról lenne szó. Gyermekkorom egyik kedvenc olvasmánya volt Hevesi Lajos „Jelky András kalandjai” c. regénye. Sok mindent megtudhattam belőle a bajai születésű világjáró szabólegényről, csak arról nem szereztem tudomást, hogy szobrászattal is foglalkozott. Márpedig egy bajai látogatást felidéző írás nyomdai levonatában ezt láttam: „Innen Jelky András szobrászhoz látogattunk el.” A szedő itt egy sz betűvel toldotta meg az eredeti szöveget. Ám néha egy-egy szerző sem könnyíti meg a nyomdászok dolgát. Egyikük például ezt írta: „Arany János mondta: Gyalogolni jó!" Legjobb tudomásom szerint ezt nem Arany János mondta, hanem Móricz Zsigmond írta, ez volt a címe egyik híres riportjának. Amióta világ a világ, a történészek mindig is vitatkoztak egyes történelmi események értékelésén, de a dátumokon soha! A T. M. egyik szerzője szerint Budát 1541-ben szabadították fel a török uralom alól. Ez enyhe tévedés, mert a török éppen abban az évben foglalta el Budát, s csak 1686-ban sikerült felszabadítani. Hát ennyit erről. Hangsúlyozni szeretném, hogy példáimmal távolról sem állt szándékomban megbántani sem a nyomdászokat, sem a szerzőket. Inkább csak fokozottabb odafigyelésre szerettem volna sarkallni őket. Hernádi KÖNYVAJÁNLÓ A közelmúltban megjelent Soós Péter ,Barangolások hazai tájakon” című könyve, melyet a szerző szavaival ezennel ajánlunk: ,Ilonunk ... Visszaköszön az ország. Helységjelző táblák villannak elénk vasútról, autóból, kerékpáron vagy gyalogosan szemlélődve. Kirándulunk, üdülünk, pihenünk. Tallózunk honunk földjén. A helytörténet ismerete nélkül olyanok lennénk, mintha elvesztettük volna emlékezetünket. Ha barangolásaink közben nem ismerjük meg a hely emlékeit, látnivalóit, nem szembesülünk annak szépségeivel, varázsával, ízével, az olyan, mintha légüres térben járnánk. A mi országunk mindennapi ügyünk. De hogyan, mennyire ismerjük? Mit mond nekünk, mire emlékeztet egy-egy település neve, mit hagyott ránk örökül történelme, kultúrájának, szokásainak gazdag tára? Milyen szellemi, anyagi „üzenetet” hordoz egy-egy vidék, település, város és mit plántált ránk, az utódokra? Ilyen és hasonló kérdések tolulnak fel, érlelődnek az országot szenvedélyesen járva, a megismerés, a szembesülés vágyától sarkallva a sorok írójában és társaiban, ... azért is, hogy mi is, és mindazok, akik dédelgetnek e gondolatokból egy darabkát, ... ha továbbadják, egy kis örömöt, megelégedést érezzenek. Hisz a mi országunk, mindennapi ügyünk, s az utánunk jövőké is... A szerzői TURISTA MAGAZIN 3