Turista Magazin, 1997 (108. évfolyam, 1-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
Jobbra: Tóparti részlet Lent: Medveköröm (akantusz). Szép, tagolt levelei a korinthoszi oszlopfők díszítőelemei „Rezervátum”-hoz, ahol az eredeti növénytakaró jó néhány szigorúan védett növényfaját fedezhetjük fel, így például a szibériai nőszirmot, a különféle kosborokat és a szúnyoglábú bibircsvirágot. Innen visszafordulva „Kelet-Ázsia” növényeit szemlélhetjük, ha májusban látogatunk ide, akkor a viráglánc rózsaszínű virágai kelthetik fel figyelmünket. Ezután „Közép- Ázsia”, majd a „Kaukázus” növényei következnek, a fák közül kimagaslik a kaukázusi jegenyefenyő, míg a tisztásokon az örmény gyöngyike kéklik. Az út túloldalán a „Kelet- Mediterrán” gazdag növényvilága hívogat, virágzáskor is gyönyörű, de őszi lombszínével különösen kitűnik az európai vadkörte. A gyepszinten több örökzöld talál élőhelyet, jól érzi itt magát a korán virágzó farkasboroszlán és a mutatós külsejű szúrós csodabogyó. Rendkívül szép látvány a két karcsú Atlasz-cédrus. Mögöttük találhatók az „Endemikus (bennszülött) növényeink”, melynek értékes része dr. Kárpáti Zoltán berkenye és dr. Terpó András vadkörte gyűjteménye. Itt látható a nagyon ritka szentendrei rózsa és a Budai-hegységből származó Mohácsy-meggy. A „Magyar homokpuszták növényei”nél a magyar szegfű között májusban árvalányhajat lenget a szél. A homokdomb tetejéről idelátszik a tavacska, amely a „Vízinövények gyűjteményének” ad életteret. A tóparton sárgállanak a mocsári nőszirmok, míg a nyílt víz tükrét befedik a fehér tündérrózsák. A tó partján pihenő padokat, szalonnasütőt találunk, innen szemügyre vehetjük a kert állatvilágát, a békákat, siklókat, teknősöket, s a vízimadarakat is, az úszkáló vadkacsákat és a nagytestű szürke gémeket. Esténként a békakórustól kísérve gyakran felhangzik a fülemüle dallamos éneke. A tavacskától tovább indulva a vaskorlátos híd kétoldalán megcsodálhatjuk a „Sziklakerteket”, amelyeket rendkívül szellemes módon alakítottak ki: a homokdombot egy mélyedéssel kettévágták, a jobb oldali letörésbe Mátrából hozott sötét andezitsziklákat raktak, s ide telepítették „Európa magas hegyvidékeinek növényeit, a szemközti oldalt dolomitkőzetekkel borították, itt a „Középhegységek növényei” kaptak helyet. A távvezeték taróoszlopának közelében csodálhatjuk meg a mecseki bazsarózsát, amely hazánk legnagyobb virágú, szigorúan védett növénye. Ezen a területen a gyepszint sokszínű virágai mellett a cserszömörcék virágzása nyújt szemet gyönyörködtető látványt. A híd másik oldalán, a csatorna partját az acsalapu hatalmas levelei borítják be, ez a rész már a „Kárpátok növényei”-hez tartozik. Sétánk itt véget is ér, remélhetőleg a rövid bemutatás kedvet kerekít az 1977 óta természetvédelem alatt álló kert felkeresésére, amely hétköznapokon munkaidőben tart nyitva. A Botanikus Kert megközelíthető az óránként közlekedő 166-os busszal, de autóval, sőt kerékpárral is elérhető. Csoportoknak szakmai vezetést biztosítanak, ennek feltétele az előzetes bejelentkezés a 287- 2432-es telefonszámon. Polgár Zoltán Fent: Kelet-mediterrán növények gyűjteménye TURISTA MAGAZIN 15