Turista Magazin, 2012. (119. évfolyam, 1-12. szám)

2012-12-01 / 12. szám

Útvonal: Túránk első látnivalója a műút mellett található római katolikus templom és emlékhely, amelyet a Z+ mentén hagyunk hátra, majd a 225 méter magas Sár-hegy felé haladunk a Bella-patak mentén. Pár száz méter megtétele után elér­kezünk a Bella-tóhoz, amelyet az ingadozó vízhozamú Bella-patak felduzzasztásával hoz­tak létre. A tó befolyásánál tovább haladunk a Z+ jelzésen, amely rövidesen betorkollik a Z turistaútba. A két út találkozásánál mi jobbra fordulunk, elhagyjuk a völgyet és lassú emelke­déssel elindulunk felfelé a Sár-hegy oldalában. A Sár-hegy és a Pogány-kő (241 m) közötti nyerget elérve utunkba betorkollik a P+ össze­kötő út, majd egy rövid szakasz után a hegy tetejéhez közeledve elérjük a Gránit-tanösvényt, amelyen megkerüljük a Pákozdi ingóköveket. A Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Terület Európa-szerte ritkaságnak számító gránitformá­cióknak (Oroszlán-szikla, Pandúr-kő, Pogány-kő, Kocka-kő) ad otthont, amelyek sajnos nem mindig részesültek az őket megillető védelem­ben. Erre emlékeztetnek a cirill betűs feliratok a Pogány-kő csúcsát képező gránittömbökön: a terület hajdanán aktív katonai gyakorlótere volt a szovjet csapatoknak. Utunkat a hegy keleti oldalán folytatjuk, ahol visszajövünk a tanösvényen, többnyire az S jelzést követve. Ez a szakasz szintben vezet, így kényelmesen haladhatunk rajta. Kalandvágyók, geológiai kuriózumok iránt érdeklődők ugyan­akkor több-kevesebb emelkedőt tartalmazó kité­rőket is tehetnek. A tanösvényt bejárva csodála­tos formációkkal találkozhatunk. A lepusztulás során a hegység magját alkotó mélységi magmás gránit a felszínre került, majd a víz, a szél és a fagy „ténykedésének” köszönhetően különleges, olykor bizarr megjelenésű formákká alakult. A puhább, mállékonyabb részek kevés­bé álltak ellen az eróziónak, a keményebbek azonban mai is dacolnak az időjárás viszontag­ságaival. A gránit alapkőzetű hegységek geoló­giai értelemben minimális mozgásoknak vannak kitéve (a fiatal lánchegységekkel szemben nem „változtatják” magasságukat). Ebből az okból kifolyólag került Magyarország geodéziai szintezési főalappontja Nadap területére. Innen kiindulva hozták létre az országos szintezési hálózatot. Az ún. ősjegyet a 19. század végén állított emlékmű jelöli. Látnivalók: Túránk végén - mintegy 100 méteres kitérővel -a régi 48-as emlékművet is megtekinthetjük. TURISTA MAGAZIN , 2012 DECEMBER Z SÁR­HEGYI BARANGOLÁS TURISTA MAGAZIN , 2012. DECEMBER VELENCE ÉS PÁKOZD KÖRNYÉKE GERECSE , TATABÁNYA FELETTI LÁTNIVALÓK Útvonal: Tatabánya vasútállomásról indulunk a piros sáv jelzéseket követve. Keresztezzük a régi 1-es főutat, majd átmegyünk az autópálya alatt és a hétvégi házak között megkezdjük a nem kis megterhelést jelentő emelkedőn való menete­lést. Több, mint 400 (!) lépcsőfok leküzdésével érünk fel a Turul-emlékműhöz, azonban előtte a piros barlang jelzésen teszünk rövid kitérőt a Szelim-lyukhoz. Ugyanazon a keskeny ösvé­nyen térünk vissza a lépcsőkhöz, mint amelyi­ken megközelítettük a barlangot. A látványos földtani érték megtekintésén túl, igen remek kilátásban lesz részünk! A Turul-emlékmű köze­lében pihenőhelyet találunk, ahol kifújhatjuk magunkat. A Tatabánya jelképévé vált alkotás a bánhidai csatának állít emléket. A monumentális bronz­madár kiterjesztett szárnyfesztávolsága meg­haladja a 14 métert. Az emlékművet elhagyva, továbbra is a piros sávjelzéseket követjük. Néhány perc múlva erdei nyiladékhoz érünk, ahol balra fordulva, ismét rövid kitérőt teszünk a piros háromszög jelzésen. Enyhén emelkedő, nyílegyenes úton 10-12 perc múlva érjük el a Csúcsos-hegyen álló bányászemlékműre és a Ranzinger-kilátót. Érdemes felmásznunk a kilátóba, ahonnan csodás panoráma tárul elénk. A szintveszteség elkerülése érdekében ugyan­azon az úton térjünk vissza a piros jelzéshez, mint amelyiken jöttünk. Továbbra is a piros sáv­jelzéseket követjük és hamarosan turistaút-cso­­móponthoz érkezünk. Jobbról a sárga kereszt, míg szemből a piros kereszt jelzés csatlakozik. Mi a piros keresztet követjük egészen a Kis­­rétig. Egykoron itt vadászház állt, ma már csak egy pihenőhely és turistaút-csomópont. Ismét jelzést váltunk és a sárga sávon indulunk É­­ÉNy-i irányba. Az emelkedő úton hamarosan elérjük az Öreg-Halyagos nyergét, ahonnan a Halyagosra ereszkedünk. Itt ismét jelzést váltunk és a már korábban követett piros sávon haladunk K­ÉK-i irányba. Felkapaszkodunk a Kappan-Bükk oldalába, majd rövid szintűt köve­tése után meredeken ereszkedünk Vértestolna irányába. A csemetekertnél jobbról csatlakozik hozzánk a piros kereszt jelzés, amelyen 10 perc alatt Vértestolnára gyalogolhatunk. Autóbusz­­megállót a tűzoltó szertárnál és onnan mintegy 600 m-re, a kultúrháznál találunk. Eddigi utunk 12 km volt. Ha nem fáradtunk el és van még kedvünk gyalogolni, akkor menjünk tovább a piros sáv­jelzéseket követve ÉNy-i irányba a Kopasz-bükk alatt, majd a Vörös-rét szélén. Az erdő szélénél jobbról csatlakozik a piros kereszt jelzés, ame­lyet kövessünk az aszfaltozott útig. A Gorbatető autóbuszmegállóhoz és pihenőhöz érkeztünk, ahol eldönthetjük, hogy itt szöl­ünk autóbuszra, vagy végig aszfaltozott úton leereszkedünk Tardos községbe. Ha utóbbit választjuk, 16 km-t gyalogoltunk. Tardosról autóbusszal legegysze­rűbben Tatára utazhatunk. Látnivalók: Szelim-barlang, Turul-emlékmű, bányászem­lékmű, Ranzinger-kilátó, Vértestolna és Tardos, valamint a Nagy-Gerecse látképe.

Next