Turisták Lapja, 1901 (13. évfolyam)

Déry József: Kirándulás a Szelimlyukhoz, a Turulmadárhoz és a Peskőre (4 képpel)

Kirándulás a Szelimlyukhoz, a Turulmadárhoz és a Peskőre. (4 képpel) A M. A. V. Budapest obrucki vonalán utazva, Felső-Gallánál a gerincz­alakú hegyvonulaton sajátszerű alakzat vonja magára figyelmünket. Egy szél­malomhoz hasonló alkotmány, melynek azonban csak két fölső lapátja látható. A vasút kanyarodik, mindinkább tisztul az alak képe, mig végre tisztán kivehető a honfoglaló magyarok ősi jelképes madarának, a Turulmadárnak hatalmas alakja. Bánhidánál kiszállunk s egyenesen a Turulmadár felé tartunk. Mielőtt azonban ide érnénk, más látványosságot is tartogat számunkra a Vértes-hegy­ségnek érdekes természeti alkotásokkal eléggé megáldott e szép vidéke. Ez pedig a Turulmadár, közvetlen szomszédságában levő Szelimbarlang, helyesebben Szelimlyuk. Hogy kirándulásunk emez első érdekes látványosságát megközelítsük, a bánhidai vasúti állomásról a szántóföldeket hatá­roló mesgyék között egyenesen átvágunk a hegy­oldalban látszó barlang irányában; csakhamar megtaláljuk a barlanghoz vezető ösvényt, mely mezők és szőlők közt egyenesen a barlang nyí­lása felé tart. Az erdő széléről ide kényelmes szerpentin-út vezet, míg a közvetlen ösvény igen meredek. A barlang nyílása 262 m. magasság­ban van.*) A hatalmas sziklakapun belépve igen tágas, magas, tökéletes kupolaalakú üregbe jutunk, mely egymásra rakott réteges sziklagyűrűkből van ki­képezve olyképen, hogy a gyűrűk felfelé mind szűkebbek s a legfelső gyűrű felett, a boltozat tetején, valószínűleg beomlás folytán keletkezett 5 m. átmérőjű nagy kerek nyílás van, melyen át az ég kékjét s a barlang felett a nyílás körül álló fák lombjait pillantjuk meg. Falai simák. Belsejében balra egy keskeny sziklahasadék (az ú. n. Farkaslyuk), jobbra pedig a „Kéményének nevezett keskeny kürtőszerű hasadék látható. Belseje egészen világos, mert nemcsak a felül levő kör alakú nyílás vilá­gítja meg, de alant is két tágas bejárata van, melyen behatol a reggeli verőfény aranyos sugárözöne. A barlang összefüggésben van egy másik, hozzá teljesen hasonló, kupola­szerű üreggel, mely az előbbinél valamivel kisebb, befelé oldalt szűkül, alacso­nyodik s a mésztufába valószínűleg mesterségesen kapart, egészen szűk, csiga­szerű tekervényben végződik. E második üreg teteje még födött, boltozata azon­ban már vékony s beomlása csak idő kérdése, minek előjelei esős idő alkalmával már jelentkeznek is, mert azon a víz becsurog. A barlang, melynek egész hossza 35, magassága mintegy 13 m. A természetes üreg, de kétségkívül sokat bőví­tettek s törtek rajta, minek nyoma különösen a második üreg falain látható. A Szelimlyuk alaprajza. I. Sziklakapu. — II. Farkaslyuk. — III. Ablak. — IV. Hátulsó barlang — V. Csigaszerü tekervény. — VI. Kerek lyuk a boltozatban. *) Lásd: Dr. Thirring Gusztáv: Budapest környékének kalauza. 1900. Ki­adta a M. T. E. Bp. Oszf. 292. old. 32

Next