Turisták Lapja, 1916 (28. évfolyam)
Irodalom - A. Huber: Das Klima der Zugspitze. Réthly Antal dr.
KÜLÖNFÉLÉK Minthogy a T. L.-nak említett közleményét én írtam, a nyilatkozattal szemben is természetesen nekem kell érte helytállanom. Ezért legyen szabad hangsúlyoznom, hogy a közleményt kizárólag azon beadvány alapján írtam, melyet a M. A. D. E. a barlang járhatóvá tétele tárgyában a székesfőváros Tanácsáhozbeadott és melyet ez véleményes jelentéstétel czéljából nekem kiadott. Na a nyilatkozat írója ebben a közleményben találna valami olyat, ami — szerinte — a barlang bérlőit dicséri vagy lekicsinyli, azt természetesen csak azokra vonatkoztathatná, akik a beadványt a Tanács elé terjesztették és semmiképen sem a barlang jelenlegi bérlőire, akikre itt már csak azért sem történhetett célzás, mivel nem az ő beadványukról volt szó, sőt még csak tudomásom sem volt arról, hogy a barlangot már nem a M. A. D. E. bérli, hanem — mint most örömmel értesülök — egyesületünknek (a M. T. E.-nek) több buzgó tagjából alakult társaság kezeli. Bármiként vizsgálom is azonban a T. L.-ban a pálvölgyi barlangról megjelent kis közleményemet, abban semmi olyat nem bírok feltalálni, aminek személyes éle, dicsérő vagy lekicsinylő jellege volna. Azt hiszem, a közleménytől a tárgyilagosságot nem lehet megtagadni. Természetes azonban, hogy mivel a székesfőváros Tanácsa — 75.785/1915.szám alatt — hivatalosan felszólított véleményes jelentéstételre, felelősségem tudatában, de egyben a m. kir. földtani intézet igazgatójától, dr. Lóczy Lajostól nyert informáczió alapján nyiltan ki kellett jelentenem, hogy a pálvölgyi barlang nem „a világon egyedül álló geológiai látványosság" (aminek a beadvány — megengedem jóhiszeműleg, de mindenesetre naiv lelkesedéssel — mondja) és hogy tehát Budapest idegenforgalmát ez a barlang nem fogja emelni, mert ennek kedvéért külföldiek Budapestre jönni nem fognak. Ugyanakkor azonban véleményes jelentésemet ekként folytatom : „Minthogy azonban tény, hogy ily nagy város közelében levő kiterjedt barlangrendszer a főváros közönségének érdekes kiránduló- és szórakozóhelyévé válhatnék, nem kellene azon javaslat elől teljesen elzárkózni, hogy a barlang, mint érdekes és tanulságos természeti objektum, járhatóvá tétessék. Na tehát a székesfőváros súlyt helyezne arra, hogy a város közönségének érdeklődését felkeltő ilyen kirándulóhelye legyen, az erre fordított mérsékelt költség nem látszik meddőnek, annál kevésbbé, mivel a barlang megtekintéséért szedhető belépti díjak annak fenntartási, esetleg idővel a hozzáférhetővé tétel költségeit is fedeznék. Minthogy azonban a barlang hozzáférhetővé tétele oly szakkérdés, melyek eldöntésére illetékesnek nem tarthatom magamat, tisztelettel javaslom, méltóztassék a m. kir. földtani intézetet megkeresni, hogy a barlangot vizsgáltassa meg és ezen vizsgálat eredményei alapján tegyen javaslatot arra nézve, mikép és mily áldozatok árán értékesíthetné a főváros ezt a barlangot a közönség szórakoztatására és ismereteinek gyarapítására". (Véleményes jelentésem, 1915 aug. 31.) Nevezhető ez a jelentés „egy ártatlan természeti csoda lekicsinylésének?" Alkalmas-e ez a jelentés arra, hogy a közönséget a barlang látogatásától egészen elriassza — ahogy a nyilatkozat. írója véli ? Azt hiszem, nem! A földtani intézet véleményes jelentéséről csak annyit tudok, amennyit a hírlapok róla közöltek: ezen közlések szerint az intézet még tovább ment, mert barlangflórával javasolta a barlangot körülvétetni, hogy azt a közönséggel még jobban megkedveltesse. Azt hiszem tehát, hogy sem az én jelentésem, sem a földtani intézeté nem lehet annak oka, hogy a M. A. D. E.-nek beadványa „ad acta tétetett". És ha a közönség a barlangtól elriasztatott, abban inkább azok a közlemények és 171 12*