Turisták Lapja, 1924 (36. évfolyam)

Homor Imre: A vaskapui menedékház kibővítése

22 HOMOR Imre, a vaskapui menedékház kibővítése egyesületben. A derék főiskolások beváltották ígéretüket. Dudás vezetése mellett egyhónapi munkával befejezték az összes hátralevő kőműves-munkát. Egyik szép augusztus végi estén, fővárosi vendégeket kalauzolva, kimentünk a helyszínére, hogy meglátogassuk a főiskolásokat, akiket Esztergom egész művelt közönsége szívébe fogadott áldozatos nagylelkűségükért. A nap vörös korongja már eltűnt a párkányi síkság lankái mögött, de ifjaink még mindig kalapáltak, méregettek, vakoltak. Kora reggel, 5 óra tájban, mikor az erdő még csendesen szunnyadozik és az elszáradt fűszálakon harmat gyöngye reszket, ők már megkezdték a munkát vidáman fütyörészve és csekély déli meg­szakítással folytatták mindaddig, míg a feltünedező csillagok nem jelezték az est letagadhatatlan beálltát. Kifáradtan, verítékes homlokkal, de még a reggeli vidámsággal ültek le a szerény vacsorához, amelyet a menedékház őre tálalt elébük. Lelkes turista­családok azonban elég gyakran megemlékeztek az ifjakról és gyümölcsöt, süteményt stb. küldöttek fel részükre, akiknek a figyelmes megemlékezés láthatólag jól esett. Az imbolygó fényű gyertyaszál gyér világossággal árasztotta el a hosszú deszkaasztalt. Odalent már ráborult a környékre a sötét. Csak a Duna széles szalagja és a Garam felcsillanó ezüst foltjai fénylettek az egyre feketébbé váló tájékon. Dorogon, Tokodon felcsillantak az apró villany­lámpák. Pár perc múlva Esztergomban is! És lenn ezen imbolygó lámpafények, fenn az égen a szerényen mosolygó csillagok valami kimondhatatlanul bűbájos látvánnyal jutalmazták a fenn tartózkodókat. Ifjaink nemsokára elpihentek szalmazsákjaikon. Szép jövőről, boldog­ságról álmodoztak odafenn a hűs erdő lombjai között. Mi pedig a felkelő hold fénye mellett jöttünk hazafelé a kellően rendbehozott úton. Úgy éreztük, hogy igen nagy jutalom ért kirándulásunkért. Nemcsak szép vidéket láthattunk, hanem szép lelkeket is ismerhettünk meg. Lelkesedésünk és a jobb jövőben való hitünk nagyban erősödött. A kibővítés munkálatai még az ősz folyamán befejeződtek. Áldozatokról és nem mindennapi lelkesedésről beszél ma a mendékháznak minden kődarabja. A kibővült menedékház büszkesége nemcsak az Esztergomi Turista Egyesületnek, hanem az egész magyar turistaságnak. Nagy nyeresége az Esztergomi Egyesületnek az is, hogy intelligens és ambiciózus menedékház-felügyelő, Erdész Adolf vette át a menedékház gondozását. Nagy természetbarát, akit gyönyörűen betanított posta­galambok, kanárimadarak és szelíd háziállatok egész serege vesz körül. Kicsiny birodalma maga külön nevezetesség! A tavasz a menedékház környékének rendbehozatalában találja Erdészt, úgyhogy mire a főváros és az egész csonkaország turistái ismét ellepik a pilisi bérceket, hogy a Vaskapunál adjanak egymásnak találkozót, a menedék­ház a Szép rajongóinak legmeghittebb pihenője és leggyakrabban felkeresett célpontja lesz. A Vaskapu kitapr homlokának ragyogóan üde diadémja, a menedékház, szeretettel várja falai közé a lelkes turistatestvéreket­ Homor Imre.

Next