Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)
Séta a vadvirágos Mecseken (4 képpel). Rónaky Kálmán dr.
194 Rónaky Kálmán dr. végződő sziklatömegére. A magában álló, nyílt kilátót az édesanya emlékének szánta a Hamerli-család, melynek anyagi hozzájárulásával az Egyesület azt fölépíttette. Nem lehet méltóan leírni azt, mit innen látunk. A szénbányák épületei, a falvak, a szőlők, a Dunagőzhajózási Társaság nagy szénmosó- és villanytelepe, a szántóföldekkel és rétekkel tarkított nagy terület, kedves látványt nyújtanak a szemnek. És mindezeket északról a városi és a székesegyházi nagy erdő öleli át. A messze távolból látjuk a 612 méter magas Zengő hegycsúcsot és 442 méter magas Harsányi-hegyet. Ha kifáradtunk a sétában,itt a völgyben lévő ,,Kakuk Csárda" nyújt pihenőt a szabadba vágyóknak. Nagyon sok kirándulónak ez a csárda a séta végcélja. A keresztezéstől menjünk délre a gondozott Iima-úton. Az út keletkezésének története poetikusan szomorú. Egy idegenből jött és Pécsett letelepedett, a Mecseket megszerető és a Mecsek-Egyesület munkásságát elismerő fényképész, Hamedli Gyula, végrendeletében, hagyatékának felét az Egyesületre hagyta, hogy abból korán elhalt, pécsi születésű feleségének emlékére csináltassa meg ezt az utat és azt nevezze el nejéről— Irma-útnak. Csak azt kötötte ki, hogy az Egyesület tíz éven át gondoztassa az ő felesége és gyermeke sírját. És az Egyesület — tíz év után is— lelkiismeretesen koszorúval díszíti Halottak napján a sírokat. A jóságos végrendelkező nevét az Egyesület által fölállított szép emlék őrzi a felesége nevéről elnevezett Iima-úton. Ez az út — Pécs város érdekes és szép kirándulóhelyére — a Tettyére vezet, mely közvetlen a város fölött emelkedik a Mecsek keleti lábánál, amelyről más alkalommal fogok bővebben megemlékezni. De nem megyünk most oda, hanem a Mecseken maradunk és a Tettye fölött csinált úton, — a lépcsőkön fölmenve, — nyugat felé sétálunk. Elérjük a Mileva-utat, melyet az Egyesület által, neje iránti szeretetből csináltatott Schmidt Antal dr., egészségügyi főtanácsos, a klinika igazgató-főorvosa. Az új és nagyon frekventált út mindig a várossal párhuzamosan halad. Amint erre, vagy arra fordul, aszerint látjuk a várost. A Mileva-út a Szaniszló-útnak a Tettye felé eső részéből ágazik ki. A Mileva-út végén van a Francia-emlék, mely a győri csatába menő és Pécsett járványos betegségben elhalt francia katonák iránti kegyeletből állíttatott föl, kis részben adakozásból, leginkább, most már néhay Zsolnay Miklós főrendiházi tag, gyáros, áldozatkészségéből. Az impozáns emlék a pécsi világhírű Zsolnay-gyár munkája. Tetején a francia sas díszeleg leeresztett szárnyakkal. A hegyi terraszon elhelyezett ez az impozáns emlék a város minden részéből látható. Jó gondolat volt a sziklacsúcsra helyezni. A mecseki kirándulók gyakori programmpontja a francia emlékhez menni és onnan élvezni a ritka kilátást. Innen kelet felé vezet a Zsolnay-út, mely az előbb említett turista vendéglőnél a Kardos Kálmán-útban végződik. És így amerre jöttünk, azon az úton érünk vissza a Széchenyi térre, Pécs város közepébe. A föld gömbölyű, ahonnan kiindultunk, oda tértünk vissza. A mecseki műutak is egy összefüggő egészet képeznek. A Mecseknek ily gondozott utakkal való beépítése a Mecsek Egyesületnek 30—35 éves gondos munkája. A tagok csak fizetik tagdíjukat, és sétálnak, aki tesz, aki rendesen és következetesen terv szerint dolgozik, az csak egy ember, az Egyesület kiváló és ritka buzgalmú főtitkárja. Kiss József, főreáliskolai tanár, most már nyugalmazott igazgató, ki minden szabad idejét a Mecsek Egyesületnek áldozza. Az ő nevével ruházta föl az Egyesület hálából és elismerésből az egyik mecseki utat Kiss József-útnak és a misinai kilátó tornyot: Kiss József-kilátónak. Mindkettőről megemlékeztünk. Kedves turistatársaim, jöjjetek Pécsre, gyönyörködjetek ebben a szép fekvésű városban, és élvezzétek a vadvirágos Mecseket, gondozott utaival, pazar kilátást nyújtó hegyeivel. Jöjjetek! Lássátok! Gyönyörködjetek! És a Mecsek győzni fog! Rónaky Kálmán dr. jó magyar csak a történelmi magyar királyság térképét használja.