Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)
Turista-múzeum. Vörös Tihamér
Turistamúzeum 205 fekvő már említett Hrachovistye falut, s ha egyebet nem, de szórakozást talál az ottani patakban élő nemes rák fogásában. Vannak, kik a várból délnek haladva felmásznak a néhány percre fekvő Nedzo csúcsra, s onnan leereszkedve megtekintik a híres Ocskay László kuruc brigadéros szülőfaluját Ocskót s azon át térnek vissza Pöstyénbe. Follajtár József: Turista-múzeum. A Magyar Turista Egyesület immár negyvenedik éves működéséhez közeledik, a négy évtized alatt számos cselekménynek sok-sok emléke maradt fenn, úgy emlékezetben, mint szemléltető módon. Számos ereklye, tájfestmények, albumok, turistaalkotások miniatűrjei, fényképek, okmányok, térképek, kiadványok, stb. vannak nemcsak az egyesület tulajdonában, de talán még több van elszórtan a tagok birtokában is. Nemcsak turista-szempontból, de egyéb vonatkozásokban is rendkívüli értéket képviselő muzeális tárgyak egy része így pusztulásnak van kitéve és ami megmarad, az is eldugva, a nagyközönségtől, elvonva őriztetik, holott e kincsek közszemlére kívánkoznak és ennek véghezvitele szemléltetően mutatná be a magyarországi turista-mozgalom történetét, fejlődését és haladását. Az anyag egy része már három kiállításon és pedig az 1896-i millenáris, a Vácon rendezett faluszövetségi és végül az 1926. évi országos testnevelési kiállításon volt kiállítva és különösen az első kettőn nagy érdeklődést, sőt mondhatnám meglepetést is váltott ki a nagyközönség körében. Most indul meg a munka a Magyarországi Kárpát Egyesület kezdeményezésével 1928. évben rendezendő országos turista-kiállításra, amelyen a Magyar Turista Egyesület teljes anyagával is részt vesz annál is inkább, mert hiszen Nagymagyarországot tekintve a Kárpát Egyesület poprádi múzeumán kívül a Magyar Turista Egyesület rendelkezik a legnagyobb mennyiségű és legértékesebb turista-vonatkozású kiállításra alkalmas tárgyakkal. A kiállítás rendezése alkalmából a magánosokat is fel fogjuk kérni, hogy a birtokukban levő anyagot és ereklyéket letétként bocsássák a kiállítás rendelkezésére. Már több ízben és így legutóbb néhány év előtt a boldogult munkaügyi bizottság idejében merült fel a turistamúzeum létesítésének gondolata, azonban főleg lelkesedés hiánya miatt, az eszme egy lépést sem haladt előre. Viszont amennyivel tovább odázzuk a megoldást, a régiből annál több anyag pusztul el és annál kevesebb marad meg, pedig megfelelő lelkes odaadással a hozzáértők és segíteni tudók önzetlen közreműködésével, a Magyar Turista Egyesület pénz nélkül már eddig is sokat létesített és így ha akarjuk, a múzeum kérdését is meg tudjuk oldani, annál is inkább, mert ha munkánk megkezdését a kultuszkormány komolynak látja, nem zárkózhat el az anyagi támogatástól. A múzeum létesítésének első előfeltétele adva van és ez a rendelkezésre álló anyag, a második előfeltétel a helyiség kérdése, a harmadik pedig az elrendezés. Ezek közül legnehezebben lehet megoldani a helyiség kérdését és ezért tisztelt tagtársaimhoz azon kéréssel fordulok, nézzenek széjjel a minisztériumok, intézmények, a főváros, egyesületek és iskolák stb. épületeiben, ki-ki ott, ahova hivatala, foglalkozása, befolyása által módjában van bejutni és keressen olyan legalább 3—4 szobából álló helyiséget, amelyet vagy egyáltalán semmire, vagy ez időszerint nem fontos célra használnak, viszont a turistamúzeum céljaira, ha csak kezdő lépésül néhány esztendőre is alkalmas volna és aki talál ilyet, turista szeretettel hozza azt a Magyar Turista Egyesület tudomására, akár az egyesület, akár alulírott címére küldendő néhány sorban, hogy, hogy azután érdeklődhessünk, esetleg kieszközölhessük a helyiségek átengedését. A Magyar Turista Egyesületnek egyelőre arra pénze nincs, hogy normális házbér mellett béreljen helyiséget, ezt csakis úgy oldhatjuk meg, ha "vagy díjtalanul, vagy nagyon mérsékelt bér mellett juthatnánk ily helyiséghez. Második kérésem tisztelt tagtársaimhoz oda irányul, hogy a jövő évi kiállí t Felkán is van Tátra-múzeum. Szerk.