Turisták Lapja, 1936 (48. évfolyam)
Zsembery Gyula dr.: Nézzünk el olykor a Göcsejbe is (7 képpel)
206 Dr. Zsembery Gyula így például Aszó-ágy, „Ozvagh"ból lett, Szilvágy és „Szent Kozma és Demjén falvából" lett Kozmadombja. Vannak községek, amelyek mindenestül elköltöztek máshová (Boncófölde), vagy részekre bomlottak (Becsvölgy), olyan falvak is vannak, melyeknek nincs központjuk, belterületük, szétszórt egyes házikókból és udvarokból tevődnek össze. (Ilyen különben másutt is fordul elő, legismeretesebb közülük a szintén zalamegyei Gyenes-Diás és Vashegy Keszthely közelében.) Sok falu egyes családok udvarából, ,,Szer"-éből fejlődött ki (Kustátonszeg — a Kustáton, most Kustán, Barabásszeg a Barabás-család tanyájából —- e kettő különben a göcseji protestánsok két főhelye) a sok „-szeg", „-szer" és ,,-fa"-falva végű, tucatjával csoportosuló falucskában rendesen két-három nemesi család adja a falu lakosságának háromnegyed részét, ezek az őslakók, a többi csak olyan beházasodott, vagy éppen jöttment ember. A helységnevek között van sok olyan is, ami más-Kis- és Homokkomárom, Győrvár, Ederics, Szombathely stb.), míg mások régi idők emlékeit örökítik meg. (Szécsisziget — sziget nélkül, Tófej — tó nélkül, Egerszeg — égerfa nélkül stb.) Antropológiai mérések szerint a göcseji apró telepek lakosai őrizték meg leghívebben az ősi turáni testalkatot és faji tulajdonságokat. A nép Göcsejben 99%-ban magyar anyanyelvű és nyelvjárási sajátságaik alapján a székelyekkel tartják a legközelebbi rokonságot. Bár a lakosság rendkívül szegény, alaptermészetük mégis a derűs, kiegyensúlyozott, nyugodt, küzdő és küzködő, de azért a jövőbe mindig bizalommal néző világnézet. A 90 falunak együtt csak 13 papja van, templomuk több, különösen a „hegyekben" sok az elhagyottnak látszó kápolna, de ahol nincs templom, ott legalább is harangláb van. Ezek a haranglábak néhol egészen tekintélyes fatornyok és a „fatornyos haza" fiai helyenkint egész művészettel „rakták" őket annyira, hogy ezek a Göcsej egyik jellegzetesebb látnivalójának számítanak. Általában a nép jól ért a fafaragáshoz és más famunkákhoz, ezideig házaikat is leginkább fából építették (boronaház) az udvari oldalukon kiugró, oszlopsoros eresszel, vagy csak a bejáratot védő „koldusállással". A falvakban felső rendeletre építenek kerítéseket is, de a „hajlékok" környékén a kerítés csaknem ismeretlen fogalom. Sőt gyakran találni egész sorát az olyan hajlékoknak, amelyeknek az ajtajuk csak be van támasztva, vagy esetleg csak hasmagasságú ajtajuk van zárva (tehát csak az állatok tolakodása ellen szolgál). Sokszor a hegyek gerincén 30—40 hajlék is áll teljesen őrizetlenül egymás mellett. Nem bántja őket senki. Kutyát is keveset tartanak és ami van, az is inkább az állatok őrizetéért van. Szóval nagy a bizalom egymás iránt. Nyaralásra leginkább Lenti (két strandfürdő), Gutorfölde (mindegyik közelében nagy kiterjedésű erdők), Babosdöbréte keresettek. Ezek közönsége leg- Göcsej. A novai templom. (Dr. Bátori Mária felv.) Göcsej. A novai templom. (Dr. Bátori Mária felv.) helyütt is előfordul (Egervár.