Turisták Lapja, 1936 (48. évfolyam)

Zsembery Gyula dr.: Nézzünk el olykor a Göcsejbe is (7 képpel)

206 Dr. Zsembery Gyula így például Aszó-ágy­, „Ozvagh"­ból lett, Szilvágy és „Szent Koz­ma és Demjén falvából" lett Koz­madombja. Vannak községek, amelyek mindenestül elköltöztek máshová (Boncófölde), vagy ré­szekre bomlottak (Becsvölgy), olyan falvak is vannak, melyek­nek nincs központjuk, belterüle­tük, szétszórt egyes házikókból és udvarokból tevődnek össze. (Ilyen különben másutt is fordul elő, legismeretesebb közülük a szintén zalamegyei Gyenes-Diás és Vashegy Keszthely közelében.) Sok falu egyes családok udvará­ból, ,,Szer"-éből fejlődött ki (Kustátonszeg — a Kustáton, most Kustán­, Barabásszeg a Barabás-család tanyájából —- e kettő különben a göcseji protes­tánsok két főhelye) a sok „-szeg", „-szer" és ,,-fa"-falva végű, tucatjával csoportosuló fa­lucskában rendesen két-három nemesi család adja a falu lakos­ságának háromnegyed részét, ezek az őslakók, a többi csak olyan beházasodott, vagy éppen jöttment ember. A helységnevek között van sok olyan is, ami más-Kis- és Homokkomárom, Győr­vár, Ederics, Szombathely stb.), míg mások régi idők emlékeit örökítik meg. (Szécsisziget — sziget nélkül, Tófej — tó nélkül, Egerszeg — égerfa nélkül stb.) Antropológiai mérések szerint a göcseji apró telepek lakosai őrizték meg leghívebben az ősi turáni testalkatot és faji tulajdonságokat. A nép Göcsejben 99%-ban magyar anyanyelvű és nyelvjárási sajátságaik alapján a székelyekkel tartják a legközelebbi rokonságot. Bár a lakosság rendkívül szegény, alapter­mészetük mégis a derűs, kiegyensúlyozott, nyugodt, küzdő és küzködő, de azért a jövőbe mindig bizalommal néző világnézet. A 90 falunak együtt csak 13 papja van, templomuk több, különösen a „hegyekben" sok az elhagyottnak látszó ká­polna, de ahol nincs templom, ott legalább is harangláb van. Ezek a harang­lábak néhol egészen tekintélyes fatornyok és a „fatornyos haza" fiai helyen­kint egész művészettel „rakták" őket annyira, hogy ezek a Göcsej egyik jelleg­zetesebb látnivalójának számítanak. Általában a nép jól ért a fafaragáshoz és más famunkákhoz, ezideig házai­kat is leginkább fából építették (boronaház) az udvari oldalukon kiugró, oszlopsoros eresszel, vagy csak a bejáratot védő „koldusállással". A falvakban felső rendeletre építenek kerítéseket is, de a „hajlékok" környékén a kerítés csaknem ismeretlen fogalom. Sőt gyakran találni egész sorát az olyan hajlékok­nak, amelyeknek az ajtajuk csak be van támasztva, vagy esetleg csak has­magasságú ajtajuk van zárva (tehát csak az állatok tolakodása ellen szolgál). Sokszor a hegyek gerincén 30—40 hajlék is áll teljesen őrizetlenül egymás mellett. Nem bántja őket senki. Kutyát is keveset tartanak és ami van, az is inkább az állatok őrizetéért van. Szóval nagy a bizalom egymás iránt. Nyaralásra leginkább Lenti (két strandfürdő), Gutorfölde (mindegyik kö­zelében nagy kiterjedésű erdők), Babosdöbréte keresettek. Ezek közönsége leg- Göcsej. A novai templom. (Dr. Bátori Mária felv.) Göcsej. A novai templom. (Dr. Bátori Mária felv.) helyütt is előfordul (Egervár.

Next