Turisták Lapja, 1938 (50. évfolyam)

A szabad levegőn! dr. Cholnoky Jenő

L. évf. 1938.­­ szám A makad Iwwortl i Aitken skót tudós rendkívül szellemes gépet talált föl, hogy megszámlálja, hány porszem van a levegő egy-egy köbcentiméternyi térfogatában, tehát mondjuk, egy-egy gyűszűnyi levegőben. A gépezet nagyon gyorsan dolgozik s nagyon megbízható adatokat szolgáltat. Aitken ismételt, gondos mérései szerint azt találta, hogy a következő helyeken és körülmények közt, a következő mennyiségű porszem van egy-egy köbcentiméter levegőben:* Hely és körülmények Porszemek száma egy cm3-ben Edinburgh, derült idő 45,000 „ „ borult, homályos idő 250,000 A Királyi Tudományos Társaság ülésterme, ülés előtt, közel a padlóhoz 275,000 Ugyanott közel a menyezethez, ülés előtt 3,000.000 Közönséges szobában, közel a menyezethez, lámpagyújtás előtt 426.000 Ugyanott, 2 óra múlva, 2 gázláng meggyújtása után 46,000,000 Ilyéres-szigetek (Dél-Franciaország) 3,550—25,000 Cannes közel­ében, a Riviérán 1,550—150,000 Rigi Kulm, Svájcban 210­­,000 Páris, házak közt, nappal 160,000—210,000 London, házak közt, nappal 48,000—116,000 Páris, Eifel-torony. Igen változó az alsó levegő keveredése miatt 226—104,000 Ben-Nevis, Skócia legmagasabb hegye 335—473 Nincs az a veszedelmet jelentő sziréna, amelyik hangosabban bömbölné a fülünkbe azt az igazságot, hogy legtisztább a levegő a hegytetőkön. Szerencsés körülmények közt már tíz Eifel-torony tetején, tehát 300 méter magasan a földfelszín fölött, rend­kívül tiszta a levegő, egy kis gyűszűnyi levegőben csak 226 porszem van. Persze ezek a porszemek olyan parányiak, hogy még mikroszkópium alatt is csak igen nehezen láthatók meg, hisz azért lebegnek olyan makacsul a levegőben. Mert tudnunk kell, hogy minél kisebb valami porszem, annál nagyobb aránylag, tömegéhez képest a fe­lülete. Már­pedig a levegőhöz való súrlódása felületének nagyságával arányos. Ez az oka annak, hogy a búzaszem egészben, egy darabban elejtve, gyorsan leesik és nagyot koppan. De ha finom lisztté őröljük, akkor felületét óriási módon, milliomszorosára növeltük s akkor lebeg a levegőben, sőt a legfinomabb lisztpor még hetek múlva is a levegőben marad s ez okozza gyakran a veszedelmes liszt-robbanásokat. A városok levegőjének minden kis gyűszűnyi mennyiségében 100,000—200,000 porszem, a szobában több millió, gondolhatjuk, hogy a gyárakban, irodákban még több! És ezzel a rengeteg porral meg kell küzdenie szervezetünknek! Minden lélegzet­vétellel sok millió porszem kerül a tüdőnkbe s azt a tüdőnek megint el kell távolítania. Köhécsel, prüszköl, köpköd az ember, hogy megszabaduljon ettől a sok mocsoktól. De az erőlködés gyuladásokat okoz a mandulákban, a torokban, a légcsőben, esetleg a tüdőben, különösen ha a por még sok bacillust is tartalmaz. Mert hiszen a bacillu­sok is por módján lebegnek a levegőben! Irta: Dr. Cholnoky Jenő. Transaction Roy. Soc. Edinburgh, XXXV., XXXVII.. és XXXIX. kötet.

Next