Turisták Lapja, 1940 (52. évfolyam)

Peitler Gyula dr.: Az OMIH turista-diákszállói

Аь awzatyks Шаууаь Idtfytiifociyatm­i Hivatal tuntia-diáktjágói. Európa legtöbb államában a kispénzű, de a természeti és kulturális szépségek iránt érdek­lődő diákság igényeinek kielégítése és természetjáró szándékainak alátámasztása céljából olcsó megszállási lehetőségek létesültek, így fejlődött ki Németországban a Jugenherbergek intéz­ménye, amely intézmény Hollandiában, Dániában s az összes egyéb európai államokban Magyarországot és Jugoszláviát kivéve, elterjedt. Ezekről már többször írtunk lapunkban. Egyrészt a háború előrelátható közeli befejezése és az annak során várható nagy idegen­forgalmi fellendülés, valamint a hazai diákságnak a megnövekedett ország szépségei iránti érdeklődése szükségessé tették hazánkban is azt, hogy úgy a csoportosan utazó középiskolá­sok, mint az egyénileg utazó, többnyire főiskolások és turisták olcsó, a kor igényeinek meg­felelő, közérdekű megszállási lehetőségeket kaphassanak.­­ Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal jelenlegi vezetősége elhatározta, hogy a Jugendherberg intézményhez hasonlóan Magyarországon is felállít turista- és diákszállókat, ezek azonban a Hivatal kezelésében maradnak és üzemüket mint közérdekű üzemek folytatják. A folyó évben Szombathelyen, Debrecenben, Beregszászon, Esztergomban, Szegedern létesített az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal trista-diákszállókat. Az elhelyezés két vagy több szobában történik, kisebb-nagyobb csoportokban, emeletes vaságyakban, amelyek matracokkal, lepedőkkel, paplanlepedőkkel, рокгосокка­ és fejpárnák­kal is el vannak látva. Minden megszállóhelyen külön tussoló fülkék, mosdók, lábmosdók és W. C.-k állnak rendelkezésre.­­ A turista-diákszállókban megszállhat minden, turistaigazolvánnyal, MEFSOK, vagy KISOK igazolvánnyal, egyetemi leckekönyvvel, vagy diákigazolvánnyal rendelkező közép­vagy főiskolai hallgató, diákcsoportok tekintet nélkül arra, hogy közép- vagy főiskolások-e. Az elhelyezés módjára vonatkozóan az OMIH egységes szabályozatot adott ki külön füzetben. Ennek főbb pontjait az alábbiban közöljük. Az OMIH turista-diákszállóinak szabályzata: I. — A jelen szabályzat az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal (továbbiakban Hivatal) kezelésében álló turista-diákszállóra (továbbiakban szálló) vonatkozik. 7. — A szállóban elsősorban középiskolai tanulók, főiskolások, cserkészek és leventék csoport­jai, másodsorban egyedül utazó, valamely középiskola által kibocsátott igazolvánnyal, KlbUK, vala­mint Mbl KÜK arcképes igazolvánnyal, egyetemi leckekönyvvel rendelkező középiskolai tanuló, illetve főiskolai hallgató, harmadsorban egyesület, vagy pedig valamely hazai turista-egyesület igazolványá­val rendelkező személy kaphat szállást. 3. — A középiskolai tanulók, főiskolai hallgatók, cserkészek, leventék, közművelődési, vagy tár­sadalmi egyesület csoportja csak abban az esetben nyerhet a szállóban szállást, h­a a csopor­tot tanár, tanító, vagy egyéb megbízható, s magát igazolni tudó felnőtt sze­mély vezeti. (Továbbiak­ban vezető.) •­­ 4. — Külföldi középiskolai tanulók, főiskolai hallgatók, külföldi ifjúsági szervezetek tagjai csupán csoportosan és a Hivatal előzetes hozzájárulásával nyerhetnek a szállóban szállást. 5. — A szállóban beteg személy szállást nem kaphat. — Ha az elszállásoltak közül valaki meg­betegszik, azt a szállóból azonnal el kell távolítani. .. — A szállás biztosítása tekintetében a szálló igazgatójához (továbbiakban igazgató) intézett jelentkezés fempontja, ha pedig a jelentkezés egy időben történt, a 2. pontban megállapított sorrend az irányadó. 7. — Az elszállásolás alkalmával, — amennyiben csoport elszállásolásról van szó, — a vezető, más esetben a megszállni kívánó személy az igazgató előtt magát igazolni és a bejelentőlapon mind­ a saját, mind pedig a csoporthoz tartozó személyek adatait, valamint az előrelátható tartózkodási időt bejelenteni köteles. 8. — A szállóban három napnál hosszabb időre senki sem nyerhet szállást. Ha jelentkező nincsen, az igazgató a három napi tartózkodási időt meghosszabbíthatja. A napokat este 8 órától másnap este 8 óráig kell számítani. 9. — Csoportos elszállásolás esetében a vezető, egyéni elszállásolásnál pedig az elszállásolt személy­csoportjának, illetve saját ténykedéséért, különösen a szálló berendezésében okozott rongá­lásokért felelős. 10. — A bejelentőlap kitöltése után az igazgató ágyutalványt szolgáltat ki. Az ágyutalványon fel van tüntetve, hogy a csoport vagy az egyén mennyi ideig fog a szállóban tartózkodni és mit fizet a szállás fejében. Az ágyutalvány kiszolgáltatásakor a szállás költségét előre kell fizetni. II. — A szálló élén a Hivataltól megbízott igazgató áll. Az igazgató tartja nyilván a jelent­kezést, dönt a jelentkezés sorendjéről, gondoskodik a bejelentőlap, valamint az ágyutalvány kiállítá­sáról, beszedi a szállás díját, gondozza a szálló berendezési tárgyait, megőrzi a letett tárgyakat, ellenőrzi a felügyelő működését, gondoskodik a szálló karbantartásáról és a szükséges pótlásokról, kezeli a szálló leltárát és pénztárkönyvét, elvégzi az üzembentartással kapcsolatos levelezést, képvi­seli harmadik személlyel szemben a szállót. 12. — A szállóban a személyzeti munkát a felügyelő látja el. A felügyelő gondoskodik a szálló tisztántartásáról és az elszállásoltak kiszolgálásáról. A felügyelő állandóan a szállóban köteles tar­tózkodni, az elszállásoltaktól nem fogadhat el olyan megbízást, amelynek folytán a szállóból távoznia kellene. A felügyelő gondoskodik a házirend betartásáról. 13. — Az elszállásoltaknak a szállóban viselkedésére a házirend az irányadó. A házirendet a szálló fontosabb helyiségeiben ki kell függeszteni.

Next