Turisták Lapja, 1940 (52. évfolyam)
Peitler Gyula dr.: Az OMIH turista-diákszállói
Аь awzatyks Шаууаь Idtfytiifociyatmi Hivatal tuntia-diáktjágói. Európa legtöbb államában a kispénzű, de a természeti és kulturális szépségek iránt érdeklődő diákság igényeinek kielégítése és természetjáró szándékainak alátámasztása céljából olcsó megszállási lehetőségek létesültek, így fejlődött ki Németországban a Jugenherbergek intézménye, amely intézmény Hollandiában, Dániában s az összes egyéb európai államokban Magyarországot és Jugoszláviát kivéve, elterjedt. Ezekről már többször írtunk lapunkban. Egyrészt a háború előrelátható közeli befejezése és az annak során várható nagy idegenforgalmi fellendülés, valamint a hazai diákságnak a megnövekedett ország szépségei iránti érdeklődése szükségessé tették hazánkban is azt, hogy úgy a csoportosan utazó középiskolások, mint az egyénileg utazó, többnyire főiskolások és turisták olcsó, a kor igényeinek megfelelő, közérdekű megszállási lehetőségeket kaphassanak. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal jelenlegi vezetősége elhatározta, hogy a Jugendherberg intézményhez hasonlóan Magyarországon is felállít turista- és diákszállókat, ezek azonban a Hivatal kezelésében maradnak és üzemüket mint közérdekű üzemek folytatják. A folyó évben Szombathelyen, Debrecenben, Beregszászon, Esztergomban, Szegedern létesített az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal trista-diákszállókat. Az elhelyezés két vagy több szobában történik, kisebb-nagyobb csoportokban, emeletes vaságyakban, amelyek matracokkal, lepedőkkel, paplanlepedőkkel, рокгосокка és fejpárnákkal is el vannak látva. Minden megszállóhelyen külön tussoló fülkék, mosdók, lábmosdók és W. C.-k állnak rendelkezésre. A turista-diákszállókban megszállhat minden, turistaigazolvánnyal, MEFSOK, vagy KISOK igazolvánnyal, egyetemi leckekönyvvel, vagy diákigazolvánnyal rendelkező középvagy főiskolai hallgató, diákcsoportok tekintet nélkül arra, hogy közép- vagy főiskolások-e. Az elhelyezés módjára vonatkozóan az OMIH egységes szabályozatot adott ki külön füzetben. Ennek főbb pontjait az alábbiban közöljük. Az OMIH turista-diákszállóinak szabályzata: I. — A jelen szabályzat az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal (továbbiakban Hivatal) kezelésében álló turista-diákszállóra (továbbiakban szálló) vonatkozik. 7. — A szállóban elsősorban középiskolai tanulók, főiskolások, cserkészek és leventék csoportjai, másodsorban egyedül utazó, valamely középiskola által kibocsátott igazolvánnyal, KlbUK, valamint Mbl KÜK arcképes igazolvánnyal, egyetemi leckekönyvvel rendelkező középiskolai tanuló, illetve főiskolai hallgató, harmadsorban egyesület, vagy pedig valamely hazai turista-egyesület igazolványával rendelkező személy kaphat szállást. 3. — A középiskolai tanulók, főiskolai hallgatók, cserkészek, leventék, közművelődési, vagy társadalmi egyesület csoportja csak abban az esetben nyerhet a szállóban szállást, ha a csoportot tanár, tanító, vagy egyéb megbízható, s magát igazolni tudó felnőtt személy vezeti. (Továbbiakban vezető.) • 4. — Külföldi középiskolai tanulók, főiskolai hallgatók, külföldi ifjúsági szervezetek tagjai csupán csoportosan és a Hivatal előzetes hozzájárulásával nyerhetnek a szállóban szállást. 5. — A szállóban beteg személy szállást nem kaphat. — Ha az elszállásoltak közül valaki megbetegszik, azt a szállóból azonnal el kell távolítani. .. — A szállás biztosítása tekintetében a szálló igazgatójához (továbbiakban igazgató) intézett jelentkezés fempontja, ha pedig a jelentkezés egy időben történt, a 2. pontban megállapított sorrend az irányadó. 7. — Az elszállásolás alkalmával, — amennyiben csoport elszállásolásról van szó, — a vezető, más esetben a megszállni kívánó személy az igazgató előtt magát igazolni és a bejelentőlapon mind a saját, mind pedig a csoporthoz tartozó személyek adatait, valamint az előrelátható tartózkodási időt bejelenteni köteles. 8. — A szállóban három napnál hosszabb időre senki sem nyerhet szállást. Ha jelentkező nincsen, az igazgató a három napi tartózkodási időt meghosszabbíthatja. A napokat este 8 órától másnap este 8 óráig kell számítani. 9. — Csoportos elszállásolás esetében a vezető, egyéni elszállásolásnál pedig az elszállásolt személycsoportjának, illetve saját ténykedéséért, különösen a szálló berendezésében okozott rongálásokért felelős. 10. — A bejelentőlap kitöltése után az igazgató ágyutalványt szolgáltat ki. Az ágyutalványon fel van tüntetve, hogy a csoport vagy az egyén mennyi ideig fog a szállóban tartózkodni és mit fizet a szállás fejében. Az ágyutalvány kiszolgáltatásakor a szállás költségét előre kell fizetni. II. — A szálló élén a Hivataltól megbízott igazgató áll. Az igazgató tartja nyilván a jelentkezést, dönt a jelentkezés sorendjéről, gondoskodik a bejelentőlap, valamint az ágyutalvány kiállításáról, beszedi a szállás díját, gondozza a szálló berendezési tárgyait, megőrzi a letett tárgyakat, ellenőrzi a felügyelő működését, gondoskodik a szálló karbantartásáról és a szükséges pótlásokról, kezeli a szálló leltárát és pénztárkönyvét, elvégzi az üzembentartással kapcsolatos levelezést, képviseli harmadik személlyel szemben a szállót. 12. — A szállóban a személyzeti munkát a felügyelő látja el. A felügyelő gondoskodik a szálló tisztántartásáról és az elszállásoltak kiszolgálásáról. A felügyelő állandóan a szállóban köteles tartózkodni, az elszállásoltaktól nem fogadhat el olyan megbízást, amelynek folytán a szállóból távoznia kellene. A felügyelő gondoskodik a házirend betartásáról. 13. — Az elszállásoltaknak a szállóban viselkedésére a házirend az irányadó. A házirendet a szálló fontosabb helyiségeiben ki kell függeszteni.