Turistaság és Alpinizmus, 1928 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1928 / 6. szám
köböl épült János-kilátójáról Baranya vármegye hegyháti járásának egy részében, a változatos dombos-völgyes vidékben gyönyörködhetünk. Innen az 535 méter magasan fekvő Lapisi vadászházhoz juthatunk. De térjünk a négy út keresztezéséhez vissza és menjünk nyugat felé a Kiss József-úton. Itt találjuk az Egyesület által Dr. Bokor Emil, a korán elhalt városi közkórházi főorvos, az Egyesület hű tagjának emlékére emelt Emil-pihenőt. A Kiss József-út a szőlők között a Frühweisz-völgyön a városba vezet. Ezen utat most a város által készíttetett műútnak nevezett kocsi- (autó-) út keresztezi, mely szerpentinjeivel a Mecsekre kocsival való feljutást könnyíti meg. Még az 1928. év folyamán teljesen el fog készülni és akkor a Lapisi- és a Kozári vadászházak mellett elhaladva, meglepően szép autó körtúrát lehet majd megtenni a márnai országút bevonásával a Mecsekre. A város a fának könnyebb leszállíthatása végett csináltatta ezt a költséges műutat. Az utak keresztezéséhez jutva, lépjünk dél felé az 1100 méter hosszú Kardos Kálmán-útra. Vagy 100 lépésnyire találjuk a Kardos-úti pihenőt vendéglővel. Ettől keletre vezet a Zsolnay-út, melynek végén 240 méter magasságban áll a Francia-emlék, mely 1908-ban Zsolnay Aiklós kezdeményezéséből és áldozatkészségéből részben gyűjtésből a Pécsett 1809-ben a napóleoni háború alatt elhalt és eltemetett francia katonák emlékére állíttatott föl. Kitűnő gondolat volt ezt az emléket erre a helyre tenni, mert míg egyrészt a kilátás innen a városra és a környékre fölséges, addig másrészt a városba számtalan helyről látható a pyrogranit gúla, mely a Zsolnay-gyárból került ki. Tetején a francia sas leeresztett szárnyakkal. Innen a kelet felé vezető út, mely a város fölötti hegyoldalon megy a Szaniszlóútig, a Alilova-út név alatt ismeretes. Dr. Schmidt Antal kormányfőtanácsos, volt városi közkórházi igazgató, egyetemi klinikai gazdasági hivatalok nyugigazgatója, felesége tiszteletére építette ezt a szép utat. Minden kanyarulatnál a várost más és más oldalról látjuk, ha rajta járunk. A Szaniszló-úton át kelet felé a Tettvére, nyugatra pedig a Zsolnay-úton át a Kardos Ivásmán-útra vezet, utóbbin lefelé haladva, a szerpentinek egyikén találjuk a László-pihenőt, melyet a Mecsek Egyesület 1926-ban Zsiga László, gyógyszertártulajdonos, boldogult kedves Laci bátyánk emlékének állított a tisztelők adományaiból. Egy-két szerpentin még és a Kardos Kálmán-út végén, helyesebben mondva — a városból jövet— elején vagyunk, hol a kocsi műútnak is a szerpentinjei kezdődnek. A szőlők között csakhamar, — 5—10 perc alatt — a városban vagyunk ismét. A Széchenyi térre érünk. A leglassabban menve is 4—5 óra alatt megtehetjük ezen utakat, minden nagyobb fáradság nélkül, ha tetszik akár lakkcipőben is, elegáns ruhában, oly jók az utak, mi bántódás sem éri ruházatunkat. Aki ezután nem elégszik meg ezzel a könnyű sétával, az mehet az erdő mélyébe is. Itt is könnyen járhat, mert elég jó erdei utakon mehet órákon, napokon keresztül. Vagy 150 kilométer jelölt útja van a Mecseknek. Ez is mind a Mecsek Egyesület munkája, Kiss József főtitkár tervszerű gondossága. Munkatársaival még most is hátára veszi a festékes dobozt és ecsetet és megy utat jelölni. A munkatársak 37 év alatt változtak, csak ő maradt meg hűnek a Mecsekhez, a mecseki munkához. Kedves turistatársaim! Köszönöm, hogy lelkileg velem jöttetek a vadvirágos Mecsek sétautain, hogy megtekintettétek a Mecseken épített emlékeket és kilátókat, hogy együtt élvezhettük az üde levegőt, a fák zöldjét, a virágok színtarkaságát, a fülemülék bájos énekét! Legközelebb majd az erdő mélyébe, — a távolabbi helyekre vezetjük a Mecsek barátjait. Sok kincse van ennek a vén Mecseknek, érdemes a megtekintésre. Szívvel mondom, lélekkel hangoztatom — a viszontlátásig! Zsabokrszky Jenő felv. Lapísivadászház a Mecsekben. 127