Turistaság és Alpinizmus, 1929 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1929 / 6. szám
A négy szín és négy (v. több) jel legalább 16-féle jelzést enged meg. Ennyire nem is lesz szükségünk, mert hisz az egymástól messzebb fekvő, ill. egymással nem érintkező útszakaszok, útvonalak jelzése ismétlődhetik. E színes jelű jelzést is az utak rangsorához kell alkalmaznunk. Megvalósítása a következő volna. Minden országos útvonal színe (hazánk valamennyi hegyvidékén!) piros. Ezek a fő megközelítő állomásokról indulnak ki és vezetnek fel a legrövidebb vagy legszebb úton a hegységbe, ill. annak tetejére. Az egymást érintő vagy keresztező, vagy egymásból kiágazó, egymás mellett haladó utak, útváltozatok a piros szín más-más jelével különböztethetők meg. Ugyanígy alkalmazzuk a kék színt és jeleit a vidéki, a sárgát és zöldet a helyi jelentőségű utakra. Ez elv következetes és országos alkalmazásával útjelzésünk négy színe és négy jele jelentést, értelmet nyer. Ha közismertté tesszük a színek jelentését az úthálózat nemcsak vezetni, de tájékoztatni is fog. A piros útvonalak adják az úthálózat gerincét. Ez lesz a „hírességek” vezérfonala. A többi út aztán kedvesebb, meghittebb szépségekhez vezet. S volna ezzel kapcsolatosan még egy gondolatunk. Nem lehetne a kilátóhelyekhez, forrásokhoz stb. vezető, de kissé oldalt eső utacskákat is egységesen jelezni? Erre — csak éphogy felvetem a gondolatot — az alábbi megoldást javasolnám. A jelzett úttól oldalt eső forrást, a forrás egyezményes térképi jelével az útvonalnak megfelelő színével (esetleg csak fehérrel) jeleznék. Ugyanígy jelezhetnék a gerincen vezető utaknál az olyan kilátóhelyeket, amelyek gyakran az úttól jobbra-balra esnek. Jele üres háromszög (a háromszögelési pontok jele) dőlt kereszt vagy hatágú csillag lehet. Ugyanígy különböztethetjük meg a kocsmákhoz, erdőőri lakokhoz stb. vezető oldalainkat is, minden különösebb, hosszadalmasabb felirat nélkül. Hogy e jelzések a térképpel és a térkép nélkül való tájékozódást megkönnyítenék, az kétségtelen. S ha mindezek mellé a jövőben a már egyszer szóba hozott*) térképtáblákat is alkalmazzuk, úgy útjelzésünk tökéletes lesz. A rendszeres és országosan egységesített úthálózat elsősorban a tértfoglaló turistaság érdeke. Látja hasznát azonban az iskolai kirándulásokat vezető tanárság, hogy a sokszor céltalanul bódorgó diákturistákat ne is említsük. Örömmel vennék ezt a cserkészek és a leventék is, de még inkább azok a kirándulók, kik sokszor térkép és vezető nélkül ődöngenek a titokzatos hegyek között. — Számíthatunk tehát mindezek támogatására, megértésére is. Az egységesítésnek és rendszerezésnek, ill. az utak osztályozásának munkáját tervszerűen kell elvégezni. Erre a Turista Szövetség a legilletékesebb, kire és a kötelékébe tartozó egyesületekre a munka neheze hárulna. Minden hegységnek jelzési tervezetét előre kell megcsinálni a legilletékesebb egyesületek bevonásával. A már elfogadott tervezettől eltérni azután nem szabad. Ha idővel új útvonal adódik, ennek beillesztése a jól átgondolt tervezetbe mi különösebb nehézséget sem okoz.**) A meglévő útjelzések egységesítése és rendszerezése, ill. megváltoztása sem nehéz. Munkát ad, bőven, de nem lehetetlent. Pénz és akarás kérdése az egész. *) Lapunk előző évf. 132 old. **) A miskolci turistaegyesületek számára készített tervezetemben már a jövő fejlődéssel is számoltam. A jövőbeli utakat is mind bele tudtam illeszteni.