Turul 1884 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1. Értekezések és önálló czikkek - Báró Nyáry Albert: Bosznia czímere. (két érem-, egy pecsétrajzzal és színes czímermelléklettel)
14 Fiedler úr is tisztában van, következik, hogy a két kérdéses, úgymint a kardos és a koronás czímer csakis Boszniára és Galicziára vonatkozhatik. Hogy a kardos czímer semmi esetre sem Galiczia czímere, azt Fiedler úr sem fogja tagadhatni, nem marad tehát egyéb hátra, mint hogy a két koronás czímer Galiczia czímere. Fiedler e Bosznia valódi czímere körül felmerült zavaroknak keletkezését a XV. század végére és a XVI. századba helyezi, midőn ugyanis szerinte a czímerekkel játékot űzni, azokat elferdíteni és meghamisítani az udvari körökben divatozott s e visszaélésekben maguk III. Frigyes és I. Miksa császárok is részesek voltak. Ha a cs. és kir. udvari levéltár tudós aligazgatójának az említett császárok ellen emelt eme vádja magánszemélyek és családok czímereire vonatkozólag némi alappal bírna is — miben egyébiránt részünkről kételkedünk — azt, hogy az említett uralkodók ebbeli visszaéléseiket egyiránt az országok czímereire is, különösen pedig a Magyarországhoz fűzött trónigényeik következtében az ez ország koronájához tartozó s tehát az őket közjogilag érdeklett Bosznia czímerére kiterjesztették volna, feltételezni éppenséggel nem lehet. Sőt az imént említett politikai körülménynél fogva éppen a nevezett császárok befolyása alatt készült czímer emlékeken és czímerműveken előforduló boszniai czímer valódiságának teljes hitelt kell tulajdonítanunk, így jelesül a többi közt az egyébként is a heraldikában kitűnő Dürer Albert I. Miksa császár aegise alatt készített s 1515-ben metszetben kiadott «Miksa diadalkapuja» czímű művének is, melyben Bosznia czímere kardtartó karral, Galiczia czímere pedig két koronával ábrázoltatik. Hogy melyik korban keresendő a Bosznia kardos czímere keletkezésének ideje ? egész határozottan alig lehet ugyan megállapítani, bizonyos azonban, hogy legrégibb nyomai a fent tárgyalt koronás czímerrel majdnem egy korban jelentkeznek. Több mint valószínű, hogy a kardos kar jelképét Bosznia a magyar fenhatóság alá tartozott bánjai idejében, mint a középkor egyik legkiválóbb jogi symbolumát, vette fel. Tudvalevőleg ugyanis a hűbéri beigtatáskor a legfőbb hűbérúrtól a királyságok karddal, a herczegségek pedig csak lobogós lándjával adattak át, miért is a középkori műemlékeken a hűbéri viszonyban álló királyok és a kiválóbb herczegek kezekben vagy ölükben kardot tartva ábrázoltatnak. A kardnak e kitűnő fejedelmi méltóságot jelző symbolikus alkalmazása pedig sehol sem fordult elő sűrűbben a középkorban, mint éppen a déli szlávok emlékein, különösen a szerb és a bosnyák fejedelmi pecséteken és érmeken. Bizonyos, hogy Bosznia a XIV. században már politikai, közjogi s nemzeti egyediségét jelző képjel nélkül nem létezhetett. Alig hihető, hogy a bosnyák lett volna az egyetlen nép Európában, amely ha nem is szoros értelemben vett önálló országos állami czímerrel, de legalább az erdélyi magyar nemzet sast ábrázoló hadi jelvénye módjára, területi vagy nemzeti hadi jellel ne bírt volna. Árpád- és Anjou-házi királyaink alatt Szlavóniának is volt külön jelképe a nyestben, anélkül, hogy az az említett korszakban a pecséteken előfordulna, s azt az említett korból csakis az érmekről ismerjük. Ugyanez áll Bosznia kardtartó kart ábrázoló czímerére nézve is, melynek legelső nyoma ugyancsak a XIV. század végétől 1415-ig uralkodó Hervojának, mint «supremus voivoda regni Bosacc ac vicarius generalis regis IVadislai» nápolyi László magyar trónkövetelő) több rendbeli érmén az említett bán családi czímerével az oroszlánnal egy paizson egyesítve fordul elő. Ugyan e jelvény nyomai az említett vajdának három érmén, valamint Juraj bánnak 1434-dik évi pecsétén is kivehetők. A túlhatalomra vergődött Kresztics-házi királyok Boszniának közjogi vonatkozással bíró régi kardos jelképét saját családi czímerök hasz- 1 «Est consuetudo curiae, ut regna per gladium, provincia per vexillum a principe traduntur et recipiantur.» Grimm. Heldensage I. k. 168. 1. 2 Arch. Közi. VIII. k. — 52. 1. 1—2. á. 3 U. o. j—4—5. á. Hervoja érme.