Turul 1884 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1. Értekezések és önálló czikkek - Báró Nyáry Albert: Bosznia czímere. (két érem-, egy pecsétrajzzal és színes czímermelléklettel)
21 Igaz, hogy a legtöbb ország czímere régi uralkodó házaik czímereiből keletkezett, miként például Francziaország liliomos czímere a Capet-háztól,Magyarország nyolcz pólyás czímere az Árpádháztól stb. ; csakhogy e dynastiákat századok kötötték össze a nemzettel. Egyébiránt az uralkodó házak és az országok czímerei azonosítási processusának korszaka a XIII-dik századon túl nem terjedt. A XIV-dik századból már nem lehet többé oly országot felmutatni, melynek saját czímere ne lett volna, még kevesbbé pedig olyant, mely azt uralkodója családi czímerével felcserélte volna. Anjou-házbeli királyaink is liliomos családi czímereket pecséteiken és érmeiken a magyar nyolcz pólyás czímerrel egyesítve nyolcvanhat éven keresztül — tehát a Kreszticsdynastia czímerénél 11 évvel tovább — viselték, és mégis e hatalmas és a nemzetre fényt árasztó magyar királyi ház kihaltával a liliomok az állami pecsétekről és az érmekről egyszerre letűntek. Ugyanez eset fordult elő Boszniában is a Kresztícs-ház királyi czímerével, ami, ha az említett uralkodó ház koronát ábrázoló czímere már csakugyan Bosznia valóságos czímerévé fejlett volna, de nem következik, hanem azt okvetetlenül az említett királyok után következő tényleges és az ez ország trónjához jogigényt formáló fejedelmi személyek, mint birtokjoguk jelzésének valódi médiumát, továbbra is féltékenyen megtartandanyák vala. Fiedler úr azonban oly álhiszemben ringatja magát, hogy a Kreszticsek után Bosznia trónján következő magyar királyok, I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos, Ostoja István pecsétje az országos levéltárban őrzött 1400 decz. Sikán kelt oklevelén (Kisebbítve 1. Arch. Ért. 1881 29. l.)