Turul 1884 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1. Értekezések és önálló czikkek - Némethy Lajos: Néhány adat Csonka bég történetéhez
Néhány adat Csonka bég történetéhez. A «Turul»-nak m. évi folyama 148. lapján azt találtam feljegyezve, hogy Csonka bég Budavár bevétele után fiával együtt foglyul Bécs-Ujhelyre szállíttatott, hol nem sok idő múltán a keresztény hitre térve, a keresztséget felvette. Ezekkel kapcsolatban kedves kötelességemnek tartom, néhány kiegészítő, illetőleg rectifikáló adattal a tárgyhoz hozzászólani. Ami Csonka bégnek megkeresztelését illeti, erre nézve egy igen érdekes adattal szolgálhatok, mit annál örömestebben teszek, mert Wagner állítása szerint, Csonka bég I. Lipót király szolgálatában csak akkor kezdte meg működését a harcz mezején, midőn a keresztség felvétele után a keresztények közé besorozva, magyar lovassági tisztséget nyert.2 Csonka bégnek élete pályáján a keresztség felvétele válságos fordulópontot képez, melynek tehát idejét, sőt egyéb lényeges körülményeit tudnunk igen érdekes. Erre nézve idézem forrásomnak adatait, szóról szóra: «1696-ban, január 6-án az udvari kápolnában kereszteltetett meg a Buda bevételénél elfogott félkezű alparancsnok, ki közönségesen «Csonka-Beeg»-nek neveztetik,nejével együtt, és Lipót Józsefnek neveztetett. () még jelenleg is Bécs-Ujhelyit császári bőkezűséggel tartatik el.» így ír a bécsi egyetemnek egyik tanára Schenckhelius János Ádám, I. Lipót fejedelem életének naplójában. A «Turul»-ban megjelent közleményből az tetszik ki, mintha Csonka bégnek megkeresztelése Bécs-Ujhelyen történt volna, a fentebbiek után azonban bizonyos, hogy az Bécsben történt a császári palota kápolnájában, és pedig vízkereszt ünnepén. A klauseni sírirat említi, hogy a keresztelésben lipót Boldizsár neveket nyerte, holott adatunk szerint Lipót és József nevekre keresztelték. Véleményünk szerint mind a három nevet kapta, mert az akkori szokás szerint gyakori eset volt, hogy valaki a németeknél három sőt több keresztnevet is lírt. A Lipót nevet a fejedelem és Kollonich bibornok, a József nevet pedig a koronaherczeg tiszteletére nyerte volt, Boldizsárnak pedig az ünnep emlékére keresztelték. Feltűnő az, hogy kútfőnk nejét említi, holott másutt erről szó sincs, és fia említtetik, kiről pedig kútforrásunkban nem történik említés. «Ab susceptore Cnesare censu equestri donatus, inaudito hucusque exemplo Cngarnrum Tribunus ad Rhenum militavit.» u. o. 3 I. i. a mű megjelenésének idejében, 1702-ben. 4 Joannis Adami Schenckhel. Vollständiges Lebens- Diarium Leopoldi I. Wien, 1702. 6. 1. 5 • Sankt seiner Frauen.» Ezen kifejezés alatt ugyan több nőt is lehetne érteni. Felette érdekes az is, hogy fel van jegyezve róla, hogy félkezűl volt. Ezen körülménynek köszönhette tehát «Csonka» nevét. A czímerében szemlélhető kar kézfej nélkül, bizonyára szintén erre mutat. Legérdekesebb kétségkívül azon adat, hogy Csonka bég 1702-ben, midőn Schenckhel műve napvilágot látott, még Bécs-Ujhelyen tartózkodott, tehát csak ezen év után ment a csatatérre a Rajna mellé, hol mint ismeretes, 1704-ben savoyai Jenő herczeg fővezérsége alatt folyt a hadjárat.2 Tehát Csonka bég, ekkor már Zungenberg, 1704-ben harczolt magyar lovasai élén a Rajna mellett, mint mondauik, a vitézségnek még addig hallatlan példájával.3 Kútfőnk szerint I. Lipót fejedelemnek kiváló bőkezűségében részesült. Ezt ama körülmény is igazolja, hogy a keresztségben a fejedelem és a koronaherczeg nevét nyerte, mi arra hagy következtetni, hogy maga a fejedelem és a koronaherczeg voltak keresztapái, mert a keresztelendő rendesen a keresztatyjának nevét szokta a keresztségben nyerni. Továbbá igazolja Lipót fejedelemnek iránta tanúsított kiváló kegyét az is, hogy a keresztelés a császári palota kápolnájában történt, bizonyára azért, hogy annál maga a fejedelem személyesen jelen lehessen. És valóban azon a fejedelemnek magának személyesen jelen kellett lennie, és a keresztatyai tisztet végezni, mert különben nincs értelme annak, hogy szerzőnk ezen keresztelési adtust, mint I. Lipótot közelebb érintőt, életadatai között felhozza.4 * * * Ami Csonka bég fiát, Zungenberg Ferencz bárót illeti, ennek halála nem akkor történt, s midőn 1735-ben Olaszországba vezette magyar « J 'an einschichtiger Hand,» félkezű. E szerint egyik karja hiányzott neki. Azonban a czímer után itélve csupán bal kezének feje hiányozhatott. Arneth, Prinz Eugen von Savoyen. I. 247. kk. 11. 3 Több adat fordul elő az 1686. évi visszafoglalás után Budán maradt törökökről, kik között Csonka bég alparancsnok is említtetik, a «Századokéban 1877. 13. kk. 11. • Csonka bég halálára nézve érdekes körülményről világosított fel Thaly Kálmán t. tagtársunk Csonka bégnek — Zungenberg — ezrede , melyet a huszárok magyaros kiejtéssel Csonkapergi regimentnek hívtak, a spanyol örökösödési háború kitörésével a francziák ellen Felső-Olaszországba vezényeltetett ; itt 1706-ban Csonka bég a francziák fogságába esett, s kitudódott kiléte. XIV. Lajos, a porta szövetségese, őt mint renegátot a töröknek kiadván, Konstantinápolyba küldte, hol őt aszultán parancsába zsákba varrva a Bosporusba dobták. Ily véget ért ő, a ki a török s német zászlója alatt egyforma vitézséggel harczolt. Megjegyzendő még, hogy Bécsújhelyen a városházán a Csonka bég arczképe, egy a múlt század első éveiben készült olajfestményben máig is megvan, s ez őt magyaros huszárruhában ábrázolja. Krancisci Wagner S. J. História I.eopoldi Magni C.xsaris Augusti. Augusta- Vindel. 1710 — 11. fol. Pars. I. Lib. IX. 724. 1. . 45