Turul 1885 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Nagy Iván: A Csák-nemzetség. (Két közlemény, egy pecsétrajzzal)
merjelvényét ismeri föl. Hogy a Csák genusnak ilyen oroszlán volt a czímere, azt nem csupán Chák Péter sopronmegyei főispánnak 1278. évi pecsétje, és Chák Ugrin országbírónak 1280. évi pecsétje mutatja, hanem IV. László királynak 1274. évi Csák Máté fia Péter számára adott adománylevele is igazolja, melyben Péternek a bolgárok elleni vitézségét érintvén, írja, hogy Péter, mint egy erős oroszlán, melynek jelvényét zászlaján viselte, úgy harczolt? A pecsétnyomó tulajdonosa Demeter mester, a czímer azonosságánál fogva a Chák nemzetség ivadéka volt, és némileg a bizonyító adatokhoz járul még azon körülmény is, hogy a pecsétnyomó Dunántúl a Csákok egykori birtokterületén találtatott. Ámde ki volt ezen Demeter ? és kétségtelenül tagja volt-e a Csák nemzetségnek ? — ennek kimutatása ösztönzött ez alkalommal arra, hogy e nemzetség sarjadékait — amennyire ezt távol a központtól, a kezemnél lévő szakbeli források engedik — hiteles adatok alapján nyomozzam és összeállítsam, eleve is megjegyezvén, hogy a «nemzetség» szó alatt mindig a diplomatikai «genus» (de genere) elnevezést kívánom értetni. A Csákok nemzetségét hazai régi krónikáink megegyezőleg a hétvezérek egyikétől, Szabolcstól származtatják, de a megszállás (első foglalású birtoklás) kérdésében a Névtelen jegyző értesülése ellenkezni látszik a többiekével. Turóczinál olvassuk, hogy Szabolcs vezér, kitől a unde Chaak oritur generatio, descendisse dicitur in ipso campo et loco, ubi Chakvára nunc jacet desolata. Illud enim Castrum, Zobolch fundavit Capitaneus, quod postmodum Chak, ipso mortuo, suo nomine Csák nemzetség származik, mint mondják (dicitur) azon mezőségen és térségen szállott meg, a hol most (t. i. az ő korában) Csák vára romjaiban fekszik. Ezen erődöt — úgymond — Szabolcs alapítá, melyet azután Csák az ő halála után rokonai és nemzetségéről rendelt neveztetni. Mert előbb Szabolcsnak neveztetett. És ezen vár Szár László fiai: Endre, Béla és Levente korában országos tanács végzéséből vontatott le. De valamint Turóczinál, úgy a vele egy közös kútforrásból merített krónikásoknál sincs arról határozottan szó, hogy Szabolcs kapitány és nemzetsége a szabolcsi Nyírségen első foglalás alapján birtak, és ott birtokban maradtak volna; habár igaz is, hogy a Szabolcs vezér a nevét viselő vármegyében a Tisza partján Rakamaz és Timár falu fölött egy erődöt hányatott, és az nevét viselte. Ellenben az annyiszor megfeddett és rágalmazott Névtelen jegyző krónikája egy másik helyen határozottan azt írja, hogy Árpád Elődnek a Szabolcs atyjának a Vértesi nagy erdőséget adá, és ezen erdőség tövében a Fertő mocsár mellett, Szabolcs unokája Csák, idővel várat építtetett. És ezen előadást a XIII. század első feléből fenmaradt és közzé tett oklevelek minden kétséget kizárólag igazolják, melyek szerint a Csákok ősi patrimoniális (a Névtelen szerint első foglalású) birtokai nagyobbára a Dunántúl Fejér vármegyében terültek el, hol nemcsak a Szabolcs vezér nevére emlékeztető Szabolcs nevű pusztát feltaláljuk Adonytól északnyugat felé egy órányira, de ott fekszik Csáka suis cognatis et familia jussit appellari. Primo quidem Zoboldi dicebatur. Illudenim Castrum, temporibus Andreae, Belae et Leventae, filiorum Zaar Ladislai, per commune consilium Hungarorum est contractum». — Ezzel szórólszóra egyez Mark Chronikája is a LXXII. lapon. Valamint a budai Krónika is, Podhraczky kiadás 41. lap. A Posonyi Krónika 22. lapon már csak az első pontot e szóig «desolata» írta át, valamint Kézai is Podhraczky kiadás 38. lapon. Ellenben Anonymus a vezérekről szóltában (Schwandtner kiad. I. 6. lap) csak annyit ír: «Eleud páter Zobolsu, a quo genus Saac descendit». 1 Anonymus Endlicher-nél 22. lap. 2 Anonymi Gesta Hungarorum. Endlicher kiadása. Rer. H. Monumenta. Sangalli, 1849. 45. lap. Schwandtnernél I. 32. Dux vero Árpad ab orientali parte dedit Eleudunec patri Zobolsu silvam magnam, que nunc Vertus vocatur ad tadicem hujus silve iuxta stagnum, Saac nepos Zobolsu longo post tempore Castrum construxit. vero Capitaneus, 1 Ifj. Kubinyi Ferencz Magyar Tört. Emlékek. Pest-1867. I. tábla. 2 Arch. Értesítő. 1879. 22. lap. 3 Fejér Cod. Dipl. V. 2. 174. és Wenzel Árpád-kori Új Okm. IX. köt. 71. «idem magister Petrus, ut leo fortissimus, cuius iJidícia gessit in vexillo, ... in adversa Bulgarorum acie militans, victoriam mirificam reportavit. 4 Magyarország Családai III. köt. 67- 70. lapjain sporadice említtetik ugyan a Csák nemzetség" néhány tagja, azonban csupán Wagner kézírati jegyzetei után és oklevelekre való hivatkozás nélkül, a mi e tárgyban döntő bizonyítékul nem elegendő. Lehoczky Szemmatogr. II. 77. lapján összeférczelt idézetei pedig még kevésbbé megbízhatók. s Turóczi Schwandtner 2-rét kiadása I. 83.Zoboldi 50