Turul 1886 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Báró Mednyánszky Dénes: Szulyói Felix Balázs emlékalbuma 1620&126
sége volt. Később, mikor a történelmi és földrajzi ismeretek szaporodtak és az oguzok is több részre szakadtak, több név alatt látjuk szerepelni. Egyik részük, mely nyugatra költözött, kán vagy kumdn névvel jelenik meg; másik részük délkeletre nyomult: ezek voltak a szeldsukok, a mai oszmánok; harmadik részük i. i. a mai turkomán törzs megmaradt Közép-Ázsiában. Az oguz nevezet eredetileg személynév , mert a törökök őskorában uralkodott Oguz khánnak nevét épen úgy vették fel az uralma alá tartozó törökök, mint özbeg nevét az özbegek, Oszmánét az oszmánok, Nogaiét a nogai-tatárok, stb. E jelenséget azért kellett kiemelnem, hogy rámutathassak a régebben nálunk is használatban volt Oguz névre, melyet okleveleink Oguz, Okuz és Ochuz alakokban tartottak fenn, így, hogy csak néhány példát említsek, egy 1272-ki oklevélben előfordul Oguz udvarnicus Strigonii (Cod. Dipl. V, 1:225); 1289-ben Okuz comes (u. o. V, 3:480); 1219-ben Ocuz comes curialis reginae (u. o. III, 1 : 272). Látnivaló, hogy a magyar turul és a török turul szó egészen azonos. Az egyetlen különbség csak az, hogy a török szónak első zá-ja hosszú. (E hosszúságot a szónak arab írása mutatja, amennyiben az első u után gamnalágy g áll, mely az előző vocalis nyújtását okozza, mint pl. a áogru (egyenes), btf^daj (búza), t/^dak (túzok) szókban, melyek kiejtve így hangzanak: dóru, bzdaj, tódak vagy ttfdak). Valószínű tehát, hogy a Kézainál, illetőleg az oklevelekben előforduló turul, Turulnak első vocalisát is nyújtva ejtették, csakhogy ezt krónikásunk és oklevélíróink — a magyar helyesírás akkori állapota korában — nem tudták megjelölni. Mit tanulunk tehát a most felsorolt adatokból ? azt tanuljuk, hogy valamint a magyaroknak nemzeti czímere madár volt, még pedig turul nevü, mely egyúttal személynév gyanánt is használtatott, úgy az oguz-törököknek nemzeti czímere is madár volt, szintén hírül nevü s ez is egyszersmind személynév volt náluk. Ez a tényállás, a következtetést mindenki egészen helyesen levonhatja belőle; én a magam részéről csak annyit mondok, hogy e történeti momentum igen nagy fontosságú őstörténetünkre és eredetünkre nézve , hogy a magyar nemzet bizonyára nem jogtalanul és nem ok nélkül viselte a turult nemzeti czímere gyanánt. A tudomány lassankint eloszlatja az őstörténetünk fölött lebegő ködöt s szemünk tisztábban láthatja azon vidékeket, hol a Madsar hegy és folyó mellékén ma is török népek laknak. THÚRY JÓZSEF: 138 SZULYÓI FÉLIX BALÁZS EMLÉK ALBU MA. 1620. A történeti múltnak maradványai közt azon csekélyebbek is, melyek egyes családokra, egyénekre vagy helyi viszonyokra vonatkoznak, figyelmet kelthetnek, s megérdemlik érdeklődésünket, különösen ha egyes szálakat találunk, melyek a tárgyat ismeretes eseményekkel fűzik össze. Az ily egyéni s napi emlékek közé tartoznak az Albumok, melyek nem éppen ritkák, s közöttök némelyek rendkívüli becscsel birnak. Az e sorokban ismertetendő nem tartozik ugyan az utóbbiak közé, birtokosa sem igényelheti valami feltűnő mérvben a fontosságot: mind a mellett tartalmának nem egy köz- és családtörténeti s czímerrajzi vonása van, a mi által nem érdemetlen méltánylásunkra. Az Album hosszúkás 16-adrét könyvecske fehér bőrkötésben, lapszélmetszete aranyozott, van benne 176 levél hollandiforma írópapírból (néhány kivágva) 95 cm. széles, 16 cm. magas, vízjegy nem található. A külső táblák szerény keretnyomatokkal diszítvék, felseje névbetűket és évszámot mutat: F. B. D. Z. Józo. Ezeknek jelentését, úgy mint a tulajdonos nevét, továbbá állását olvassuk belül a harmadik levélre ékesen írt czímlapon : Theatrum Virtutum, Thesaurus Maecenatum — — stb. stb. — per Felicem Blasium de Szulion Illmo Dno Comiti Emerico Thurzo de Bethlemffalva etc. ab Epistolis. Szerzője tehát Szulyói Felix Balázs Thurzo Imrének volt titkára, ennek korán elhúnyta után pedig anyja Czobor Erzsébet titkárának czímeztetik. A Wittenbergben tanult nagy tehetségű tüzes lelkű Thurzó Imre, a kiváló szerep, melyet Bethlen Gábor állampolitikai működésében játszott, az időpont, melyben egy év lefolyása alatt 1620—21 annyi nevezetes esemény játszódott le, megannyi momentum, mely figyelmünket felkeltheti.