Turul 1886 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

I. Értekezések és önálló czikkek - Báró Mednyánszky Dénes: Szulyói Felix Balázs emlékalbuma 1620&126

sége volt. Később, mikor a történelmi és föld­rajzi ismeretek szaporodtak és az oguzok is több részre szakadtak, több név alatt látjuk szerepelni. Egyik részük, mely nyugatra költö­zött, kán vagy kumdn névvel jelenik meg; má­sik részük délkeletre nyomult: ezek voltak a szeldsukok, a mai oszmánok; harmadik részük i. i. a mai turkomán törzs megmaradt Közép-Ázsiában.­­ Az oguz nevezet eredetileg személy­név , mert a törökök ős­korában uralkodott Oguz khánnak nevét épen úgy vették fel az uralma alá tartozó törökök, mint özbeg nevét az özbegek, Oszmánét az oszmánok, Nogaiét a nogai-tatárok, stb. E jelenséget azért kellett kiemelnem, hogy rámutathassak a régebben nálunk is használatban volt Oguz névre, melyet okleveleink Oguz, Okuz és Ochuz alakokban tartottak fenn, így, hogy csak néhány példát említsek, egy 1272-ki oklevélben előfordul Oguz­ udvarnicus Strigonii (Cod. Dipl. V, 1:225); 1289-ben Okuz comes (u. o. V, 3:480); 1219-ben Oc­uz­ comes curialis reginae (u. o. III, 1 : 272). Látnivaló, hogy a magyar turul és a török turul szó egészen azonos. Az egyetlen különb­ség csak az, hogy a török szónak első zá-ja hosszú. (E hosszúságot a szónak arab írása mu­tatja, a­mennyiben az első u után gamn­a­lágy g áll, mely az előző vocalis nyújtását okozza, mint pl. a áogru­ (egyenes), btf^daj (búza), t/^dak (túzok) szókban, melyek kiejtve így hangzanak: dóru, bzdaj, tódak vagy ttfdak). Valószínű tehát, hogy a Kézainál, illetőleg az oklevelekben elő­forduló turul, Turul­nak első vocalisát is nyújtva ejtették, csakhogy ezt krónikásunk és oklevél­íróink — a magyar helyesírás akkori állapota korában — nem tudták megjelölni. Mit tanulunk tehát a most felsorolt adatok­ból ? azt tanuljuk, hogy valamint a magyarok­nak nemzeti czímere madár volt, még pedig turul nevü, mely egyúttal személynév gyanánt is használtatott, úgy az oguz-törököknek nem­zeti czímere is madár volt, szintén hírül nevü s ez is egyszersmind személynév volt náluk. Ez a tényállás, a következtetést mindenki egé­szen helyesen levonhatja belőle; én a magam részéről csak annyit mondok, hogy e történeti momentum igen nagy fontosságú őstörténetünkre és eredetünkre nézve , hogy a magyar nemzet bizonyára nem jogtalanul és nem ok nélkül viselte a turult nemzeti czímere gyanánt. A tu­domány lassankint eloszlatja az őstörténetünk fölött lebegő ködöt s szemünk tisztábban lát­hatja azon vidékeket, hol a Madsar hegy és folyó mellékén ma is török népek laknak. THÚRY JÓZSEF: 138 SZULYÓI FÉLIX BALÁZS E­M­L­É­K A­L­B­U M­A. 1620. A történeti múltnak maradványai közt azon csekélyebbek is, melyek egyes családokra, egyé­nekre vagy helyi viszonyokra vonatkoznak, figyel­met kelthetnek, s megérdemlik érdeklődésünket, különösen ha egyes szálakat találunk, melyek a tárgyat ismeretes eseményekkel fűzik össze. Az ily egyéni s napi emlékek közé tartoznak az Albumok, melyek nem éppen ritkák, s közöt­tök némelyek rendkívüli becscsel birnak. Az e sorokban ismertetendő nem tartozik ugyan az utóbbiak közé, birtokosa sem igényel­heti valami feltűnő mérvben a fontosságot: mind a mellett tartalmának nem egy köz- és család­történeti s czímerrajzi vonása van, a mi által nem érdemetlen méltánylásunkra. Az Album hosszúkás 16-adrét könyvecske fehér bőrkötésben, lapszélmetszete aranyozott, van benne 176 levél hollandiforma írópapírból (néhány kivágva) 9­5 cm. széles, 16 cm. magas, vízjegy nem található. A külső táblák szerény keretnyomatokkal diszítvék, felseje névbetűket és évszámot mutat: F. B. D. Z. Józo. Ezeknek jelentését, úgy mint a tulajdonos nevét, továbbá állását olvassuk belül a harmadik levélre ékesen írt czímlapon : Theatrum Virtutum, Thesaurus Maecenatum — — stb. stb. — per Felicem Blasium de Szu­lion Illmo Dno Comiti Emerico Thurzo de Beth­lemffalva etc. ab Epistolis. Szerzője tehát Szulyói Felix Balázs Thurzo Imrének volt titkára, ennek korán elhúnyta után pedig anyja Czobor Erzsébet titkárának czímeztetik. A Wittenbergben tanult nagy tehetségű tüzes lelkű Thurzó Imre, a kiváló szerep, melyet Beth­len Gábor állampolitikai működésében játszott, az időpont, melyben egy év lefolyása alatt 1620—21 annyi nevezetes esemény játszódott le, megannyi momentum, mely figyelmünket felkeltheti.

Next