Turul 1887 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Csergheő Géza: Heraldikai és sphragistikai adalékok a "Harminczhat-pecsétes oklevél 1511-ből" czímű értekezéshez (három czímerrejzzal)
138 a Héder vagy Heydrich nemből származott (mint azt Nagy Iván kiemeli), úgy kétszeresen feltűnő, hogy e nemzetség már a XV-ik században a genusétól teljesen elütő czímert használt (mégpedig olyat, mely az Aba nemzetség némely ágazatáéval egyezett), s még azt is megjegyezzük, hogy az átmenet, heroldképről közönséges czímeralakra kevésbbé feltűnő, mint egyik heroldképről a másikra pl. «hasításról» «osztásra» illetve «czölöpről» «pólyára», mert mint tudva van, a Héder-nem s ennek legtöbb elágazása czímerül: veresben és fehérben ötször hasított pajzst használt. Eléggé ismeretes, hogy az Ujlakyak czímere már a XV-ik század elején megbővíttetett, a nélkül, hogy sisakdísze változott volna. E bővített czímer: négyest pajzs. 1. Egymással szembe ágaskodó két oroszlán egy leveles koronát közösen tartva: 2—3 a pólyák; 4 torony hegyes tetővel. Pajzstartók: egy-egy kettősfarkú oroszlán. Nagy Iván és Nyáry Albert terjedelmes munkáikban közölték ezen bővített czímert, Nagy Iván részben színjelzéssel. A következő czímer a Guthkeled-nem egyiv vidékáé, tulajdonosát nem ismerjük. A hatodik a Ráskay czímerpecsét. A szerző ezt következőleg írja le: «ketté vágott czímerpajzsának alsó részében homályosan három pólya, a felsőben pedig álló madár alak látszik.» Én következőleg írom le: osztott pajzsban felül egy madár, csőrében gyűrűt tart (ez a szerző figyelmét kikerülte), alul ötször osztott. A Ráskay-czímer végleges meghatározásánál óvatosan kell eljárnunk, mert e czímer négy változatát ismerjük, melyek közül kettő egymástól teljesen eltérő, mely körülmény kevéssel ezelőtt még elég ok lett volna arra, hogy e négy variáns közül hármat elvessenek. Az imént leírtuk Ráskay Balázs kir. tárnokmester czímerét 1511-ből, ehhez hasonlót használ még a család egy másik tagja, Ráskay István, 1647. barabási (Kászony mellett Bereg vármegyében) birtokos, kinek pecsétjén egy madár látható, csőrében köves gyűrűt tartva, de a pólyák, t. i. az osztóvonalak hiányzanak. (Kölesei Kende-levéltár.) A következő két változat, mely a családnak csak bizonyos tagjait illeti, teljesen különbözik a már leírtaktól. II. Ulászló (dátum Budae in festo beati Francisci confessoris 1496.) Rutkay Péter tárnokmesterrel együtt, Ráskay György, Mihály és János testvéreknek a következő czímert adományozza: kékben a pajzs jobb felső sarkán balra fordult ezüst holdsarlótól, a balsarkán hatágú arany csillagtól kisért természetes fehér farkas állkapocs, három felfelé álló foggal (naturalisticus átváltozása heraldikai farkasfogaknak, illetve a Guthkeled-nem heraldikai ékeinek). Sisakdísz a pajzsalak vízszintes helyzetben, takarók: kékarany (Liebm. 92. 73. tb. «Buthkay I.») A negyedik változat: egy koronás halomból növekvő leány csípőre tett kezekkel, fejére illesztve három rózsa. E czímer a Turulban (1885. 119. 1.) ismertetve volt; ezt 1725-ben Ráskay-Soós György, Ráskay János egyenes utóda használta, ki a fiúsított sóvári Soós Margitot nőül vévén, már ennek fia, Mátyás, a Ráskay-Soós nevet s vele a Soós-czímert veszi fel.1 Színezése (minthogy ez inkább a Soós, mint a Ráskay-nemzetséget illeti) egyezik a Turulban közölt Soós-czímerével. Úgy látszik, hogy a Ráskayak madaras czímerüket (osztással vagy a nélkül) már az 1496-iki adományozás előtt használták.2 A György, Mihály s János által új adományban nyert czímerrel éltek aztán ők és egyenes utódaik, de István hosszú idők multán (1647) ismét azon czímert veszi fel, melyet 1510-ben a Balázs ága használt. Hogy e különböző czímerek használatát teljesen megvilágítsuk, közlöm itt a Ráskayak családfájának erre vonatkozó kis töredékét: Vid. 1382—95. István. György. Mihály. András. Balázs 1517. (Czimer a farkasfogakkal.) Jári mester. 1496. (Czímer János. I a madárral és (Soós Margit.) Mihály. lent osztott ,\ , 1 mezövel.) Matyas Ferencz. Raskay—Soos. 1 Mihály 1596. András 1592. Miklós. Soós czimer. István. I István. (Czimer a madárral pólya nélkül.) Ilyen fiúsítás esete, midőn 1414 körül vajai Vay István nőül veszi az utolsó Ibrányi Margitot, a névvel az történik, mi a jelen esetben, t. i. Vay István felveszi az Ibrányi nevet, de felesége czímerét teljesen mellőzve továbbra is a Vay-czímert tartja meg. A Ráskayak ősi czímere kétségtelenül az volt, mi a Guthkeled-nemé, t. i. oldalékek, mert a Ráskayak is e nemből származnak, s megjegyzendő, — s ehhez Csánki értekezésében is elég támpontot találunk — hogy a Guthkeled-nem ivadékai ritkán s csak kevéssé tértek el ősi czímerüktől, nem úgy, mint más genusból (Aba, Boxa) származott családok s már ez okon is felette érdekes a Ráskayak «madaras czímere». László 1411. , IIV. János 1466. II. János, Miklós. Ötszörösen osztott pajzs nem ad pólyát, ott csak a vonalak száma jelentendő. (Lásd : a tudományra nézve korán elhalt jeles műtörténész Retberg Ralf e tárgyra vonatkozó értekezését: «Farbe oder Linie?»)