Turul 1888 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

III. Kisebb rovatok - Tárcza - Szakirodalom - Magyar Nemzetgazdasági Zsebkönyv - Adatok az egri egyházmegye történetéhez

magyarázat jó szolgálatot tesz mindazoknak, kik azok­ról gyors felvilágosításra szorulnak. A szerkesztő tisz­tába hoz több eddig homályos czímertani kérdést, így a marosnémetii és nádaskai Gyu­lay és gyulai Gyulai családokra vonatkozólag felhasználja az e tárgy felől megjelent újabb termékeket, kiegészítvén saját kuta­tásával, véget vet a családi czímerek eddigi összezavará­sának ; azon körülmény, hogy nyolcz különféle Gyulay családról ad felvilágosítást, mutatja mily részletes és kimerítő a gyűjtemény. — XV. századi czímeres­levéllel két családnál találkozunk. Az egyik Haraszthy család, mint mellék czímernyerő, a Tétényi családdal együtt nyeri czímerét 1405-ben ; a Kapy család levél­tárában őrzött eredeti czímereslevél, melynek kiadá­sával Heraldikájában boldogult báró Nyáry Albert nagy szolgálatot tett, tudvalevőleg eddigelé a leg­régibb, mely festett czímerrel van ellátva. A nagy­szebeni eredetű Hecht család, melynek egyik czí­mere a Turulban közölt Haller-codexből ismeretes, 1493-ban II. Ulászló királytól czímerbővítést nyert.­­ A XI. füzet a Herct-Tsold családok czímereiről szól.­­E gazdag anyagban több kiváló érdekű czímerrel ta­lálkozunk. Az anyag gazdagságát jellemző vonásként kiemeljük, hogy pl. nem kevesebb mint ötven Hor­váth nevű családról találunk felvilágosítást ; e családok czímereinek tisztázásával valóban nagy szolgálatot tett a szerkesztő , s dicséretére szolgál, hogy fáradságos feladatát sikerrel oldotta meg. Nehezítette e munkát az, hogy mint tudva van, e családból többen, noha voltaképen közös eredetűek, egymástól teljesen elütő czímereket viselnek, míg más Horváth családoknak czímerei teljesen megegyezők, noha egymással semmi genealogikus összefüggésben nincsenek. Az indigena családok közül a Hessen-Darmstadt, Heussenstamm zu Heussenstein, Hohenzollern-Hechingen, Hornig s a többieknél bővebb magyarázatokra, pontos rangeme­lési és fontosabb család­történeti dátumokra akadunk. A hazai családoknál szintén kibővül az ismertetés ott, hol a szerkesztő vagy elterjedt téves nézeteket rectifikál, vagy a hol tárgyánál fogva általánosabb ér­dekű heraldikai megjegyzések tételére nyílik alkalma, így pl. a Hodermarszky családnál tisztázza az elterjedt kézikönyvekben foglalt téves állításokat , ugyanígy a krompachi Holló családnál. Bővebb fejtegetéssel talál­kozunk a Horváth-Stansith, pálóczi Horváth, Petri­chevich-Z/br^­7//, muraniczi Horváth, Hunyadi stb. családoknál. Érdekes czímertani curiosumoknál figyel­messé teszi reájuk az olvasót, így pl. a Hertodt család­nál figyelmeztet a különös beszélő czímerre, melyben koronás csontváz látható (­ Herr­­od). A Herovics czímernél, melyben koronás egyszarvú van, figyelmessé tesz, hogy az egyszarvúnak és lónak, ha koronásan akarják ábrázolni, nem fején van a korona, hanem nyakára húzva ; s ezért e czímer az általános heral­dikai szokásnak nem felel meg. E füzetben számos régi, kiváló szerepet játszott család czímere foglaltatik, s ezek közül több olyan, melynek a mohácsi vész előtt kelt czímeres­ levele ma is ismeretes. Ilyenek : a Hideghéty cs., melynek armálisa 1411-ből való; a Ho­rv­a­fűi családé 1415-ből (a Nemz. Múzeum eredeti­jéből közölve volt a Turulban) ; a Hunyadi családé 1453 (színes másolatban az orsz. levéltár eredetijéről közölte dr. Nyáry Albert Heraldikája); Nagy-Kaptar Hoffmansdorf cs. 1454-ből, eredetije az orsz. h­árban ; a Hradnai Holy cs. 1488-ból, eredetije II. Múzeum­ban ; a Hernalt-Mestery családé 1500-ból, eredetije a marczaltői h­árban; az Ibrányi-Vay családé 1507-ből, ere­detije az orsz. h­árban. Ide sorolható még a Győr nem­ből eredt Imreffy családé, mely a XVI. század elejé­ről való. Ezeken kívül sok más régi család czímerét tartalmazza e füzet (mint Hertelendy, Hettyei, Hodászy, Hrabovszky), mely érdekesség tekintetében kiváló he­lyet foglal el. Szóval a legújabb füzetek méltón csatla­koznak a megelőzőkhöz , s a bennök foglalt érdekek, és tanulságos anyagnál fogva megérdemlik, hogy a vál­lalat legszélesebb körben elterjedést nyerjen. Nemzetségi Zsebkönyv. A társaságunk kiadásá­ban megjelenendő Nemzetségi Zsebkönyv első kötete, mely az 1886. évi VIII. és 1887. évi XXXIV. tör­vényczikkekben felsorolt herczegi, grófi és bárói csa­ládokat foglalja magában, május havában kikerül a sajtó alól. A negyven nyomtatott ívre terjedő kötet mintegy 350 családról fog pontos adatokat tartalmazni. Minden családról szóló részt rövid bevezetés előz meg, melyben a család történetének legfontosabb mozzana­tai, pontos rangemelési dátumok, a grófi, bárói okleve­lek kelte, s ezek alapján megbízható czímerleírások olvashatók. Ezután következik a család mostan élő nemzedékeinek felsorolása, visszamenvén három-négy nemzedékre, egyes ágaknál egész az ág alapítójáig. Függelékben a kötet azon főrangú nemzeti családokat is tartalmazza, melyek fiágon kihaltak, de leányágon még élnek, valamint több olyan főrangú családot is, melyek hosszú idő óta Magyarországon lakván, honi családaink közé számítandók, bár nincsenek is a fő­rendiházi örökös tagsági joggal bíró családok közé felvéve. Adatok az egri egyházmegye történetéhez. Ez elismerésre méltó vállalatból, melyet Kundra Kabos szakavatottan szerkeszt, a II. kötet 3­4. füzete meg­jelent a napokban igen érdekes tartalommal, mely­nek legbecsesebb darabja a Bakócs-codex vagy Bakócs Tamás egri püspök 1493—6. évi udvartartási számadó­könyvének a bécsi állami levéltárban levő eredetiről 47

Next