Turul 1893 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Karácsonyi János: A gróf Csákyak és Becskyek ősei
06 Zsidó mellett eső Mácsáról.1 Másról, mint Csáky Györgyről itt szó sem lehet.2 Ezzel teljesen egybevág a váczi káptalan 1379-iki oklevele, a melyben már György székely ispán atyja nagybátyja és két testvére- «magistri Stephanus et Ladislaus filii Ladislai de Macha necnon Nicolaus et Petrus filii Ipsius Stephani»-nak vagyis Mácsayaknak neveztetnek. Ha azonban nem a váczi káptalan beszél, hanem a szatmármegyei tisztikar vagy a leleszi konvent és a váradi káptalan, akkor ugyanazon «Stephanus et Ladislaus filii Ladislai», folytonosan «de Pelyske», «de Pyliske» olykor «de Pyliske» néven neveztetnek a szatmármegyei Peleske helységről, így pl. 1369-ben «Stephanus et Ladislaus filii Ladislai de Piliske» a Zajtayakkal (de Zahta) perelnek; 1370-ben pedig «Stephanus et Ladislaus filii Ladislai de Peleske» a Zajtayakkal és Atyayakkal kibékülnek. Nem lehet tehát kétség benne, hogy a szatmármegyei Peleskéről van szó. De épp oly bizonyos az is, hogy e Peleskeyek ugyanazok a Zsiday és Mácsay néven emlegetettekkel és így a gróf Csáky család ősei. Ott van pl. egy 1382-iki, a szatmári főispántól kiállított oklevél, a melyben Zsiday Tamás tiltakozik «contra Stephanum filium Ladislai de Peleske et filium suum Petrum», a miért őt saját házában megtámadták." Már pedig ez a keresszegi uradalomról szóló adománylevéllel, a melyben Miklós erdélyi vajdának atyja Istvánnak, édes testvére Péternek neveztetik, teljesen egybevág. Ezeket megállapítva nem lesz nehéz a gróf Csáky és a vele rokon családnak, Zsiday, Mácsay és Peleskey néven szereplő, s a XIV. században élő tagjait föllelni, birtokaikat és működésüket kimutatni. Lássuk először is a Csáky család őseit. 1352-ben «Stephanus filius Ladislai dicti Atlas de Pylyske» a Peleskével határos Pete helység miatt perelt Kisvárday Jánossal. E helységet ugyanis akkor igyekezett kezére keríteni Kisvárday, de Peleskey István nem egyezett bele, mert neki, mint szomszédnak, több joga volt annak megvételéhez, mint Kisvárdaynak.1 Ugyancsak 1352 végén jelenti ki Peleskey (de Pilyske) István, Adas László fia, a nádor előtt, hogy Kisvárday János a kiszabott bírságot neki megfizette.2 Három év múlva újra megkezdődött a perlekedés Peleskey István és Kisvárday János között Pete helység miatt. 1355 nagyböjtben a váradi, húsvét után pedig az egri káptalannal tartat vizsgálatot Várday János Peleskey István ellen, a ki Pete helységet lefoglalva tartotta. Ez év szeptemberében pedig Peleskey István (Stephanus filius Ladislas dicti Adaas de Pyryske) személyesen fárad fel Budára, hogy lássa a Várdaytól ez ügyben fölmutatandó okiratokat. De hiában járt ott, mert a nádor, aki úgytetszik a feleket szerette volna békés egyességre bírni, elhalasztotta a perdöntést a következő évi hamvazó szerda nyolczadán tartandó törvényszéki ülésre.4 Mire az így kitűzött időpont elérkezett, Gilétfy Miklós nádor már nem volt az élők között, az új nádornak, Kont Miklósnak, pedig még nem volt jegyzője és pecsétje, maradt tehát a per eldöntése Szent-György nyolczadára.5 Innen pedig még bizonytalanabb időre halaszta el az új nádor, mert időközben megharsant a csatakürt és Peleskey Istvánnak a velenczei háborúba kellett vonulnia.6 El is ment és 1357 nagyböjt közepéig pörbe nem foghatták.7 Azontúl pedig valamikép csakugyan kiegyezett Várday Jánossal, mert többé nem fordul elő neve a Várday család pörös leveleiben. 1369-ben már mások ellen védelmezi Adás László fia peleskei birtokát. Erre mutat, hogy 1369-ben Széchy Miklós országbíró «Stephanus et Ladislaus filii Ladislai de Piliske» Zajtay Tamás fia János ellen indított perét elhalasztja,8 1370-ben pedig ugyancsak e két testvér (ekkor 1 Hazai okmánytár III. 261— a Századok 1880. 736—44. 3 Becsky levéltár. 4 Becsky levéltár. 1 U. o. 6 U. o. 1 Becsky levéltár. 2 Zichy cs. okmánytára II. 494. 3 U. o. II. 598. 609. 4 U. o. II. 623. s Zichy cs. okm. III. 26. 6 U. o. III. 27. 7 U. o. III. 60. 8 Becsky levéltár.