Turul 1893 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Kis Bálint: Erdély régi családai. Az enyingi Török-család
méltó, nagyon szorosan karöltve járt az új fejedelem családjának felgazdagítására való törekvésekkel. Maradjunk azonban a genealógia terén, s lássuk időrendben a fenn jelzett okiratokat, melyek az enyingi Törökök erdélyi ágának nemzedékrendét egészen másként tüntetik föl, mint miként azt Nagy Iván (XI. 294) a sok ellentétes feljegyzésből és közleményből összeállíthatta. Miután e család eredete, első ízei és czímere Csergheő Gézának, társulatunk igazgató vál. tagjának, a Turul 1892. I. füzetében közölt nagybecsű tanulmánya által már tisztába vannak hozva, ha most már az erdélyi ág összezavart nemzedékrendét is okleveles alapon tisztáznunk sikerül , akkor legfeljebb az marad e család genealógiájában még felderítetlennek, hogy a bakonoki, másként pathi Törökök ősének Lászlónak szintén László nevű atyját hol kell a közös családfán elhelyeznünk? S erre nézve is sejthetjük, hogy alighanem Török Péter egyik fiát kell benne keresnünk (ha már a Horváth Páltól való leszármaztatással szakíthatunk), s így András és Györgynek egy testvérét , mely feltevés mellett aztán a Turul 1892. I., 30 lapján említett 1481-iki czímerlevél a család három külön ágának adottként tűnnék fel. Míg azonban ezt biztosan megállapítni lehetne, lássuk az erdélyi ágra vonatkozó oklevelek sorozatát. 1. 1563 aug. i-től Hagymást Kristóf, ki Török János özvegyét nőül vévén, az ennek gyermekei Török Bálint, János és Kata feletti gyámságot is János Zsigmond fejedelem rendeletéből átveve, kötelezi magát, hogy a hunyadi javakat tartozékaikkal együtt gyámoltjai javára megtartja. 2. A Hunyadon 1577 július 14-én kelt oklevél szerint Török János megosztozik Orlai Margittal néhai Török Bálint özvegyével, Hunyad, Vingárt, Brettye és Suk birtokokra és tartozékaikra nézve, oly módon, hogy Brettye és Vingárt húgának Török Annának a Bálint leányának részébe jut, s ha ez férjhez megy, még a többi birtok jövedelméből is kap kiházasítást, Suk pedig, — míg újabb házasságra nem lép — az özvegynél marad ; az osztatlan ingóságok pedig Török János és nevezett huga közt egyenlően felosztatnak. 3. 1584 márczius 1-én Báthori Zsigmond az egész vajdahunyadi várat, Hunyad és Hátszeg mezővárosokkal s 34 névszerint felsorolt hunyadmegyei faluval, melyeket elődeik is bírtak, Török Jánosnak, a másik János fiának, ki néhai enyingi idősb Török Bálint fia volt, s általa Török Istvánnak, a Ferencz fiának, ki ugyanazon idősb Török Bálint fia volt, új adományképen adományozza. 4. 1585 február 10-én Török János a fennírt javakba ellenmondás nélkül beiktattatik. 5. 1590 vízkereszt utáni hétfőn Vajda-Hunyadon kelt okirattal Zalasdy János özvegye Fánchy Kata, a néhai gordovai Fánchy János leánya, valamint gyermekei Miklós, János és Borbála, Barcsay Istvánné eladják hunyadmegyei Rus nevü egész birtokukat és a vajdahunyadi Alszeg-utczában levő nemesi házukat és udvarukat, Török Bálintnak, a néhai enyingi Török János gyermek fiának 1500 magyar forintért, mely összeget a nevezett gyermeknek gyámja Mihályffii (így) Iffiu János fejedelmi tanácsos és fehérmegyei főispán sajátjából fizetvén ki helyette, ha a nevezett gyermek vagy utódai a fennírt összeg letételével magukhoz váltani akarják, Iffiu János vagy utódai azt részökre kibocsátani kötelesek. Ezen birtokvásárhoz Báthori Zsigmond ugyanazon 1590. évi november 16-án Kolozsvárit kelt oklevelével a fejedelmi jóváhagyást megadja, s egyszersmind a néhai Török János érdemei tekintetéből fiának Török Bálintnak az e javakkal járható királyi jogokat adományozza. (Ez oklevél nem a fennjelölt okmánykivonatban, hanem a kolozsmonostori konvent 1730-iki hiteles kiadványában külön van még a Zeyk levéltár iratai között.) 6. 1597 május 25-én kelt Báthori Zsigmondnak beiktatási parancsa, az enyingi Török István hunyadmegyei főispán és ifjabb Török Bálint az enyingi Török János fia részére más oklevelével adományozott Mardsina és Monostor uradalmak s a hozzájuk tartozó mintegy 62 falut illetőleg, mely beiktatás némely birtokokra nézve egyesek által tett ellenmondások mellett 1598 pünkösd előtti pénteken meg is történt. 7. Görgényben 1604 február 29-én kelt okmányban Bogáthi Mihály (valószínűleg Meny-