Turul 1893 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

II. Kisebb rovatok - Tárcza - Szakirodalom - A Turul tárgy- és névmutatója - Az osztrák-magyar monarchia czímertára

"1­3 Arthur, dr. Ny­ár­y Jenő alapító tagok iporioo frtnyi befizetett alapítványán, Pettkó Béla alapító tag be­fizetett 50 frtnyi félalapítványán, úgyszintén az alap­tőke convertálásából fennmaradt 41 frt 75 krnyi összegen 600 kor. névleges értékű korona-járadék köt­vény vásároltassék és ez az osztr.-magyar bank buda­pesti főintézeténél elhelyezett alaptőkéhez csatoltassék. A titkár ezután bemutatta a Turul tíz éves folyamához készített tárgy- és névmutató teljesen kész példányát, jelentve, hogy az rövid idő múltán szét fog küldetni. A választmány a bejelentést örven­detesen tudomásul vette, és a szerkesztőnek hátralé­kos tiszteletdíját utalványozta. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Dr. Boncz Ödön és Kammerer Ernő vál. tagok köretvén meg, az ülés véget ért. SZAKIRODALOM. A Turul tárgy- és névmutatója. A Turul 1883—1892. évi tíz­éves folyamához készült tartalom­jegyzék, betűrendes tárgy- és névmutató Dr. Bo­rovszky Samu szerkesztésében 107 lapnyi terjedelemben kikerült a sajtó alól. Fölöslegesnek tartjuk kiemelni, mily hasznos sőt nélkülözhetetlen segédeszközt nyúj­tott választmányunk a kitűnő pontossággal és szak­avat­ot­tsággal szerkesztett füzetben mindazoknak, kik heraldikai és genealógiai kutatásokkal foglalkoznak és mennyire megkönnyítette ez által a folyóiratunk­ban eddig megjelent becses anyag áttekintését és használatát. Meg vagyunk győződve, hogy t. tagtár­saink a választmány e feltevését tömeges megrendelé­seikkel igazolni fogják s hogy nem lesz tagtársaink és a Turul évfolyamainak birtokosai közt olyan, ki a folyóirathoz szükséges kulcsot meg ne szerezné. A Tárgy- és Névmutató ismertetéséül közöljük a szerkesztő előszavát, mely a következő : A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igaz­gató-választmánya könnyebben hozzáférhetővé óhajt­ván tenni a folyóiratában közzétett becses történeti adatokat, elhatározta, hogy a Turul 1883—1892-iki évfolyamaihoz külön tartalomjegyzéket és betűrendes név- és tárgymutatót készíttet, s annak szerkesztésé­vel alalírottat bízta meg. A Tartalomjegyzék feltünteti a folyóirat tíz évfo­lyamában megjelent összes dolgozatokat, előbb a szer­zők (illetőleg, ha a czikkek névtelenül jelentek meg, azok­ betűrendes sora szerint, azután az egyes tudo­mányszakok szerint csoportosítva. Az ábrák lajstromát is czélszerűbbnek látszott alphabetikus rendben össze­állítani, hogy ekként a keresett czímer vagy pecsét rögtön megtalálható legyen. A betűrendes tárgy- és névmutató lehetőleg fel­ölelni igyekszik a tíz évfolyam hasábjain előforduló összes neveket és fogalmakat, melyek a szakembert­­ érdeklik. A személy- és helynevek mellé mindenütt oda tettem az évszámot is, a­hol ez a szövegből ki­vehető volt. Az egyes családokról szóló közlemények­ben előforduló keresztneveket, hogy az amúgy is elég terjedelmessé vált névmutató még egyszer akkorára ne növekedjék, külön nem soroltam fel ; meg kellett elégednem azzal, hogy a keresztnévvel említett család­tagokat egyszerűen az illető család gyűjtőneve alá fog­laljam. Hasonlókép helykímélés szempontjából, nem lehetett a Tagányi Károly- és másoktól közlött nemesi oklevelek jegyzékében betűrendes sorban előforduló neveket a névmutatóba újra beigtatni; ezeket csak gyűjtőczímek szerint említettem meg, s hogy minél könnyebben feltalálhatók legyenek, négy mutatószó alatt is fölvettem őket, így az orsz. levéltárban talál­ható nemesi oklevelek jegyzéke névsorunkban elő­fordul a Betűrendes, Nemesi oklevelek, Országos levél­tár és Tagányi Károly szók alatt. A dolgozótársak egymástól eltérő orthographiáját úgy egyeztettem össze, hogy különösen a családnevek leírásában, a legszokottabb formához tartottam magam. Budapest, 1893. április 16. Bor­ovsz­ky Samu: A Tárgy- és Névmutató ára tagtársaink részére­­ írt 50 kr. (bolti ára 2 frt). Megrendelések a tár­saság titkári hivatalához (Budapest, II. Múzeum) intézendők. Az összeg előzetes beküldése mellett a füzet bérmentesen, egyszerű megrendelésre pedig postai utánvétellel küldetik meg. Az osztrák-magyar monarchia czímertára czímmel nagyobb heraldikai munkát fejezett be Alten­burger Gusztáv tagtársunk, kinek heraldikai kép­zettsége régóta előnyösen ismeretes olvasóink előtt A nagyszabású műnek a magyar birodalommal fog­lalkozó részét a szerző bemutatta társulatunk múlt évi őszi vál­­gyűlésén és alkalmat nyújtott meggyő­ződhetnünk annak kiváló tudományos értékéről. Most vesszük az egész munka előrajzát, s tájékozásul jónak látjuk azt egész terjedelmében lenyomatni : /. Az osztrák állam területe. — a) Ausztria. 1. Az osztrák herczegek czímerei 1141 — 1453- 2­ Az Ausztria főherczegség czímerei a Habsburg-házból való római­német császárok alatt 1453 1804. 3. A habsburgházi uralkodóknak, mint a római-német birodalom császá­rainak, Magyar- és Csehország királyainak és Ausztriai főherczegeinek czímerei 1438 1804. 4. Az osztrák kerület országainak, mint a római-német császárság részeinek, czímerei 1512—1806. 5. Az osztrák császár­ság birodalmi czímere 1804 1867. 6. Ausztria német örökös tartományainak czímerei. 7. Ausztria német örökös tartományai városainak czímerei. b) Csehország, 1. Csehország királyainak czímerei 1526-ig. 2. A cseh királyság birodalmi czímere, a habsburgházi királyok alatt. 3. A cseh korona alá tartozó országok czímerei.

Next