Turul 1895 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Csoma József: Vélemény Pápa város czímere felől

A titkár bejelenté, hogy Béldi István pártoló tag a Barabás családnak 1617. évből, Bethlen Gábor feje­delemtől származó czímeres levelét ajándékozta a tár­saságnak. A választmány a becses ajándékért köszö­netét jegyzőkönyvileg fejezi ki. A társaság tagjaivá az előterjesztett ajánlások alap­ján a következők választottak : Alapító tagai 200 frtnyi alapítványnyal Vigyázó Ferencz Budapesten, (ajánlja herczeg Odescalchi Arthur) ; évdíjas tagokat : Bilkei Gorzó László Újvidéken, (aj. Petrovay György), Nád­udvari Győry Árpád Bécsben, (aj. Schönherr Gyula), Peőcz Ferencz Tordán, (aj. Kecskés Dezső), Országh-Guthy Jenő Eperjesen, (aj. Meliórisz Béla), Esztergomi főegyházmegyei könyvtár, Pozsonyi Toldy-kör, Daróczy Zoltán Magyar-Óvártt, (aj. a titkár). A titkár felolvassa a pénztárnok kimutatását, mely szerint 1895 április 24-ig volt Bevétel ...­­ 2191 frt 60 kr. Kiadás... ... ... ... 17°i « 34 " Készpénz... ... 490 frt 26 kr. A társulati vagyon állása a következő : 1. Értékpapírokban ... ... ... ... 10600 frt — kr. 2. Kötelezvényekben ... .... ... 2600 « — « 3. Kötelezvények nélküli alapítványok 500 «­­— « 4. Készpénz ... ... ... ... ... ... 490 « 26 » Összes vagyon 14190 ht 26 kr. A titkár-szerkesztő kérésére a választmány fel­hatalmazást adott arra nézve, hogy a Turul I. évi füzetei esetleg egy-egy ívvel bővíthetők legyenek ; e bővítést a közlésre váró terjedelmes dolgozatok indo­kolttá, a bizton várható bevételi többletek pedig lehe­tővé teszik. A titkár ezután bejelenti, hogy az igazgató-választ­mány egy tagja által ajándékozott «Századunk név­változásai» czímű mű a múlt ülés határozata értelmé­ben a társaság alapító, pártoló és ig.-választmányi tagjainak szétküldetett, és hogy e szétküldés 35 frtnyi költséget vett igénybe. A választmány a bejelentést tudomásul véve, az utóbbi költségre nézve 35 frt ere­jéig póthitelt engedélyez. A titkár jelentést tett arról, hogy azon bizottság, mely a múlt­ig.­vál. ülés határozata szerint hivatva volna a társulati tagok névsorának évenként való ki­nyomatása felől javaslatot tenni, ülést nem tartott ugyan, de ülés tartásának szüksége nem is forgott fönn, mert a kivitel módozatait a múlt vári ülés már meg­állapította. E szerint a névsor a Turul íveinek for­májában egy ívnyi tartalommal és terjedelemben a negyedik füzethez mellékelve fog szétküldetni ; az éven­ként készítendő névsor annyi példányban fog nyomatni, hogy a szétküldendő példányokon kívül még szükség esetére 50—60 példány maradjon rendelkezésre. Mind­ezen bejelentéseket a választmány jóváhagyólag tudo­másul vette. A titkár végül bejelenté, hogy Csorna József vál­­tag, ki a múlt ülés által Veszprém megye alispánjának Pápa város czímere ügyében az ig.-választmányhoz intézett átiratára szakvélemény adására kéretett meg, e véleménynyel elkészült, és hogy az az ügy sürgősségére való tekintettel Veszprém megye alispánjával közöltetett. A választmány a bejelentést azzal vette tudomásul, hogy a szakvélemény a Turulban is közzé lesz teendő ; e határozatnak folyóiratunk jelen füzete tesz eleget. A jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Boncz Ödön és Tagányi Károly vál. tagok kéretvén meg, az ülés véget ért. Vélemény Pápa város czímere felől. Mélyen tisztelt választmány ! Azon megtisztelő felszólításra, melyben a m. t. igazgató választmány Pápa városának 1439-ik évből származó czímerére nézve véleményemet kérte, követ­kezőkben van szerencsém válaszolni : Pápa város czímere a küldött rajzban : két alól egymást keresztező­­ pálmaág. Nézetem szerint ilyen czímert Albert király 1439-ben alig adományoz­hatott. A pálmaág mint önálló czímeralak egyáltalán nem fordul elő, még a heraldika hanyatló korszaká­ban sem, annyival kevésbbé a XV. század első felé­ben, noha mint czímeralakok attribútumát, emberi alak kezében, oroszlán karmában, galamb csőrében stb. gyakran találjuk. Az egymást keresztező két pálmaág később, a czopfheraldika korában is, csak a pajzson kívül, mint annak kerete, mint külső dísze lett alkal­mazva. Pápa város czímerének meghatározására nézve erős útbaigazító támpontot nyerünk az Altenburger-Ta­gányi-féle «Magyarország czímertárá»-ban, hol az I. rész 50. tábláján Pápa város czímerét két egymást keresztező liliomos pálcza, u. n. Glevenstab képezi. Ezek — mint a jogar egy neme — szintén hatalmi jelvényt jelképeznek s ilyen jelvényeket, vagy családi czímereik egyes részleteit régibb királyaink szívesen adományozták kedvelt városaiknak kegyeik jeléül. Zsigmond király még tovább ment, midőn Miskolcz város czímeréül saját mellképét adományozta s ez csak későbbi értelmetlenség folytán vált az adományozó intenzióitól teljesen elütő czímeralakká. Nézetem szerint Pápa város czímerének hiteles megállapításának a két egymást keresztező liliomos pálczát kell alapul felvenni s mintegy ennek hiteles­ségét megállapítandó, kutatni a városra vonatkozó régibb sphragistikai emlékek után. 94

Next