Turul 1896 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Kollányi Ferencz: A Késmárki Frey család
41 A következő esztendőben, mikor már a Báthoryak leszármazásaira vonatkozó adatokat nagy fáradsággal csaknem teljesen összegyűjtötte, Bálintffy János útján arról értesült, hogy a keresve keresett genealógia Kemény János fejedelem özvegyénél van. Ahhoz fordult tehát kérésével, és hogy a dolog annál bizonyosabban sikerüljön, Bocskay István, Zemplén vármegye főispánja közbenjárását is igénybe vette, 1664 deczember 15-én az alább következő levelet intézvén hozzá : «Spectabilis ac magnifice domine, observandissime salutem etc. Elérkezvén Bálintfy János uram, jelenté kgd hozzám való több jó affectioi között, hogy az Báthory famíliának genealógiája valamikor kgd kezénél is lett volna, és most, mint kgd gondolja, Kemény Jánosné asszonyomnál ő kglménél volna, melynek megszerzésiben én immár annyira fáradoztam (nem egyebért, hanem nemzetem és annak az méltóságos régi famíliával dicsösségeért, melyben sok nevezetes főrendek részesek), hogy az mi kevés héjával volnék, ha összve szerezhetném, igen szép emlékezetre való munkát csináltathatnék. Minek okáért bizodalmasan kérem ködet és igen szeretettel, mutassa megszerzésiben tellyes informatióval jó akarattyát, kirül hogy efficatiusbban requirálhassa Kemény Jánosné asszonyomat is kglmed, noha nem kétlem meghitt elmével lenni kgdhez ő kglmét, irtam én is ő kglmének, azt kgdhez his annexis dirigáltam. Ebben kgd fáradozván, oly jó akaratot mutat hozzám, mely által minden alkalmatossággal kötelez maga szolgálattyára. Kívánván in reliquo, Isten sokáig éltesse kgdet jó egességben. Pottendorff die 15 decembris 1664. Spectabilis ac magn. dom. vestrae servitor paratissimus Comes F. de Nádasd mp. A Báthory család genealógiája úgy került a Kemény Jánosné birtokába, hogy a fejedelem első felesége Kállay Zsuzsánna halála után, a mint tudjuk, Lónyay Zsigmondnak Varkocs Margittól született Anna leányát, Wesselényi István özvegyét vette nőül, aki Lónyay István és szaniszlóffi Báthory Kata unokája volt, viszont Bocskay István felesége Lónyay Zsuzsánna jussán került a Báthoryak atyafiságába. Összeköttetésüket a következő tábla mutatja :2 Szaniszlóffi Báthory Elek Kusali Jakcsy Anna , 1 Báthory Kata Lónyay Istvánná 1 Lónyay Zsigmond Varkocs Margit Lónyay Anna Lónyay Zsuzsánna 1. Wesselényi István Bocskay Istvánná 2 Kemény János fejedelem 1 Kiilczim : Spectabili ac magnifico domino Stephano Bocskay de eadem, Comitatus Zempleniensis supremo Comiti. S. C. R. majestatis consiliario, domino observandissimo. (Országos levéltár, Lymbus, Missilisek). 2 L. bővebben Doby Antalnak a Lónyay-családról irott érdemes munkájában, Turul, 1896. Nem vallószinü, hogy akár Bocskay, akár Kemény János özvegye megtagadta volna az országbíró kérését, a ki azonban, sajnos, a szép emlékezetre való munkát sohasem fejezhette be. A következő 1665. év február 20-án olaszországi zarándok útjára indult, hogy régi óhajtását teljesítvén, Szent Péter és Szent Pál sírján imádkozhassék, s mire visszakerült hazájába, már nagy dolgok voltak készülőben s a forrongó politikai élet, a nemzet fölszabadítása nagy lelkesedéssel és magyar szokás szerint nagy zajjal szőtt Wesselényi-féle összeesküvés végkép elvonta őt a csendes irodalmi munkásság teréről. Hű embere Bálintffy János még mindig szorgalmasan gyűjté számára a genealógiákat s a főúr — mint 1666 július 12-én kelt levelében olvassuk — igen kedvesen vette a küldött adatokat és kérte, hogy csak fáradozzon tovább, maga azonban nem törődött most már családjának régi dicsőségével, de a hazáját fenyegető veszedelem láttára tollat ragadván, rámutatott az ország sebeire, irgalmatlanul ostorozta az egész társadalom, kiváltképen pedig a clerűs romlottságát, és lángoló gyűlölettel festette a zsarnoki uralmat, mely a nemzetet a gyalázatos vasvári békekötéssel a végromlás szélére juttatta. Úgy írt, úgy gondolkodott, úgy érzett, mintha csak Zrínyi Miklós lelke támadt volna föl benne. A Báthoryak genealógiája tehát nem készült el, mi azonban az elmondottak után jogos büszkeséggel számíthatjuk Nádasdy Ferencz országbirót a genealógia úttörő munkásai közé. Dr. KOMÁROMY ANDRÁS: A Késmárki Frey család. A minden valószínűség szerint Németországból beszármazott Frey család tagjaival legelőször Késmárk város évlapjain találkozunk, a XVII. század kezdetén. A város annál esetben az 1607. évről feljegyezve találjuk, hogy Frey Mihály kereskedőtől Jászon, a város szabadalmainak megsértésével, elvették vám fejében posztóáruit. Ennek folytán a város kárpótolta őt a szenvedett veszteségekért. Hogy azonban Frey Mihálynak neve nem ezen ügygyel kapcsolatosan, és nem most először került a nagyobb nyilvánosság elé, és hogy a család már régebbi idő óta adott hazánknak okos, munkás, derék polgárokat, mutatja azon körülmény, hogy II. Mátyás király 1614 július 29-én Frey Mihályt és nejét Annát, úgyszintén fiait: Ágostont, Györgyöt, Mihályt Velenczéből és Rómából irott levelei az orsz. levéltárban, id. h. 2 U. ott. 3 Genersich, Merkwürdigkeiten der königlichen Freystadt Kesmark, (Kassa, 1804.) I. k. 442. 1. 6