Turul 1902 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Karácsonyi János: Felvilágosítás Wertner Mór megjegyzéseire
gosabban kobozt (latina seu testudo a szöveg szerint) nincs kézben, hanem mintegy lebegő helyzetben ábrázoltatik. A különbség egyébként nem lényeges ; a népies felfogás tényleg megfelelőbbnek tartja azt, hogy az emberi használatra szolgáló tárgyak a czímerekben is kézbentartva szerepeljenek, s ezért a czimernek az 1554-iki krónikából ismert alakja csakugyan kéz által tartott kobozt ábrázol. Midőn a két oklevél fényképes beküldőjének e helyütt is köszönettel adózok, a historikum teljessége kedvéért felemlítem, hogy a fényképeken látható feljegyzés szerint mindkét becses oklevelet Gidófalvi Csiszér Albert joghallgató hozta IQOI július 20-ikán családi levelesládája levelei közül napvilágra. SCH. GY. Felvilágosításul Wertner Mór megjegyzéseire. Ha oly gazdag ember volnék, hogy magam adhattam volna ki «A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig» cz. müvemet, semmit sem szólnék Wertner Mór urnak a Turul XX. k. 23—36 lapjain megjelent megjegyzéseire. De mivel a Magyar Tudományos Akadémia adta ki s müvem értéke vagy értéktelensége a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának tagjait is érinti, kénytelen vagyok lehető röviden, egész tárgyilagossággal ezen fölvilágosítást adni. Wertner Mórnak megjegyzései három osztályba sorozhatók. I. Olyanok, a melyeket 1350 után kelt vagy müvem nyomtatása után közlött oklevelekből merített. Ilyeneket sorol föl a Turul XX. k. 26., 31., 32., 35. lapjain). Ezek kiegészitések, a melyeknek müvem értékéhez semmi közük, mert az 1350 után kelt vagy ezután megjelenendő okleveleket feldolgozni, mint müvemnek czime is mutatja, nem voltam köteles. Tehát az olyan megrovásokat: «III. Ákosról, a kit 1388-ig ismerünk, okvetetlenül ki kellett volna emelnie, hogy 1387-ben tótországi bán volt» (Turul i. h. 26. 1.) visszautasítom. II. A második osztályt Wertner Mór azon megjegyzései teszik, a melyek a művemben előforduló s tőlem ki nem javított sajtó- vagy tollhibákat tüntetik föl. Ilyenek, hogy W. X. köt. 57-t irtam W. IX. k. 579. helyett (müvem 3. 1.), W. IX. k. 384-t W. IX. k. 385. (!) helyett, W. XI. k. 339-t W. XII. 339. "helyett (23. 1.), hogy Alyinay Jakab fiát szintén Jakabnak neveztem János helyett (müvem 5. 1.); hogy Bebek (vagy, a mi mindegy Bebék) Benedek leányának jegyesét Kacsics Domokosnak irtam (95. 1. Kacsics Miklós helyett; hogy F. VII. 2. 223. lap került müvembe F. VII/4. 223- b helyett 176 ; hogy Bancsa Pétert a táblán sajtóhibából I. Beke fiának tüntettem föl (197. 1, holott mint müvem 198. lapján mondottakból untig látható I. Orbán fia volt; hogy Bansa III. István I. Lóránt fiai közé került (204.) pedig I. István fia vala; hogy Ákos Elek neve alá 1344-t szedtek (97. 1.), pedig (mint művem 117. lapja mutatja 1314-nek kellene ott állnia; hogy a 294-ik lapon Gúg unokája István neve mellett 3 szám áll 4 helyett , hogy a Kisfaludyak egyik osztozkodását 1305-re teszem (314. 1.), pedig mint művem 304. és 342. lapjain is látható, 1299-ben történt az. Én magam is eléggé sajnálom, hogy művemben ennyi sajtó- és tollhiba esett. Csak az az egy vigasztal, hogy a Történelmi Bizottság tagjai másban is nehezen találhattak volna sajtó- és tollhiba nélkül leledző férfiút. Mert ime, Wertner Mór az ő megjegyzéseinek írásakor, bármint tagadja, fölcsapott elemző kritikusnak, s mégis értekezése 27. lapján F. IX 7. 664. lap sajtó- vagy tollhiba F. IX. 7. 667. helyett; 35. lapján Z. IV. sajtóhiba Z. IV. helyett, 36-ik lapján pedig «1392-ben» sajtóhiba « 1302-ben» helyett. Sőt ha odatekintünk értekezése 26-ik lapjára, ott azt olvassuk: «Aba nembeli Somosy Péter leánya Katalin (Zal. II. 230. férjének a sárosmegyei Tihanyt hozza». Nézzük meg már most a kútforrást s ott azt látjuk: «Castrum suum Tykon vocatum in insula Balatin existens. ] Már most én az ilyet keresztény türelemmel tollhibának tartom, az elemző kritikus pedig kirohan és oktatást tart arról, hogy a Balaton nem Sáros-, hanem Zalamegye partjait mossa. III. A harmadik osztályba Wertner Mórnak azon megjegyzései tartoznak, a melyekben teljességgel nincs igazsága. Ilyenek: «Az sem áll, hogy (II. Atyusz) 1219-ben a királyné udvarbirája.» Kérem, tessék megtekinteni bárkinek Knauz. Monum. Strig. I. k. 223. lapját, ott megtalálhatja. «(Atyusz nembeli) Györk még 1257-ben is él.» Tessék elővenni mind az idézett F. IX/7. 664. helyesen 667., mind a F. IV 2. 120. 1. közölt levelet s megláthatja bárki, hogy ez oklevél szövegében világosan az 1251-ik év áll és csak Fejér rubrikái mutatják a hibás 1257-iki számot. Wertner Mór már megjárta azzal a kapkodásával, hogy az oklevélközlők rubrikái után indult, de, úgy látszik, nem okul. Rettenetesen felzúdul, mint valami jogtalan és alaptalan dolgon, azon, hogy Salispánt II. Atyusz bán unokaöcscsének vettem, pedig én ezt nemcsak az Almád faluban való birtoklásból következtettem, hanem abból is (amit leírni elfelejtettem), hogy Sal leánya egyik fiát Atyusznak, Mert lant alatt ma a lyrát értjük. Tum